2020. január 22., 10:40

Schäfer András: az elsőszámú célpontom a DAC volt, szeretnék bizonyítani!

Nagyon fiatalon mutatkozhatott be a magyar élvonalban az MTK színeiben, majd a topbajnokságnak számító Serie A-ba igazolt. Az olasz kaland azonban nem úgy alakult, ahogy tervezte és a DAC mentőövet kínált a számára. A sárga-kékek legújabb szerzeményével a magyar U21-es válogatott tehetségével, Schäfer Andrással beszélgettünk.

Fotó: fcdac.sk/Lelkes Ernő

Mindössze 15 évesen kerültél a Sándor Károly Akadémiára. Hogyan emlékszel vissza a kezdeti időkre. Mit adott neked az MTK akadémiája?

Mikor odakerültem, akkor szakadtam el így először a szüleimtől, ami elég nehéz lépés volt az életemben és a karrieremben. A beilleszkedésem viszonylag könnyen ment, úgy érzem, ilyen vezetőtípus voltam az öltözőben, úgymond hangadó. Hát az elején nagyon kicsi voltam, olyan 160-165 cm, és nagyon nehéz volt bekerülnöm a kezdőbe, és nem is tudtam annyit játszani, mint szerettem volna. Viszont azzal, hogy felépítettek és nem érdekelte őket, hogy a fizikai adottságaim nem ideálisak, nagyon sokat segített abban, hogy idáig jutottam és a végletekig kiálltak mellettem.

Nem egész két évvel később 2017. április 1-jén 17 évesen és 11 hónaposan sikerült a bemutatkozás a felnőttcsapatban. Hogyan élted meg a szereplést az NB1-ben?

Megmondom őszintén, kicsit felemásan, ugyanis nem úgy sikerült a bemutatkozásom ahogy szerettem volna. Vesztes meccsen mutatkoztam be és a teljesítményemmel sem voltam elégedett. Viszont az útra, ami idáig elvezetett, arra nagyon büszke voltam és arra is, hogy ilyen fiatalon sikerült bemutatkoznom és a továbbiakban is számoltak velem. Mindenképp nagy löketet adott, hogy láttak bennem fantáziát. Szóval nagyon boldog voltam, de szerencsére később is tudtam bizonyítani.

schafer_andras4.jpg
Kép forrása: fcdac.sk/Lelkes Ernő

Az első gólodat 19 évesen szerezted a kék-fehérek színeiben az élvonalban. A Szombathelyi Haladás otthonában sikerült betalálnod. Milyen különleges érzések kavarogtak benned ekkor?

Nagyon örültem annak a gólnak, a mérkőzés előtt kicsit izgultam. Igazából így utólag azt mondom, az is csak egy meccs volt, viszont az volt az első találatom az NBI-ben és leginkább annak örülök, hogy be tudtam találni a kapuba, az pedig már másodlagos volt, hogy kiébe.

A másodosztályban az MTK alapembere lettél és 4 góllal segítetted feljutáshoz a csapatot. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra?

Szerintem ez az év volt a legfontosabb számomra, nyilván az elkövetkezendő félév is fontos volt, ugyanis akkor megtapasztaltam, hogy milyen is ez a felnőtt foci. Az elején nem számoltak velem kezdőjátékosként és szépen lassan beverekedtem magam a kezdőbe, de ehhez mind Feczkó Tamás, mind az idősebb tapasztaltabb játékosok is hozzájárultak és segítettek felépíteni az edzéseken. Kicsit a számokkal nem vagyok elégedett, mert úgy gondolom, lehetett volna több gólom és gólpasszom is, de ez így sikerült. Még egyszer mondom, ez egy szuper év volt, nagyon jó szívvel gondolok vissza erre az időszakra.

A 2018/19-es szezon számodra óriási lehetőséget tartogatott, ugyanis az olasz Serie A-ban szereplő FC Genoa szerződtetett közel 1 millió euróért. Hogyan kerültél képbe az olaszoknál?

Hát igazából a szerződés aláírása előtt három nappal tudtam meg. Nagyon hirtelen jött ez a lehetőség, választási lehetőségem sem volt. Végül is ez egy olyan ajánlat volt, amit úgy gondolom, nem lehetett visszautasítani. Ma is azt mondanám, hogy ott lépni kellett. Nem biztos, hogy jött volna még egy ilyen szerződés, ha én az MTK-ban maradok.

schafer_andras2.jpg
Kép forrása: fcdac.sk/Lelkes Ernő

Hogyan sikerült a beilleszkedésed a genoai csapatnál, mik voltak a legnehezebb pillanatok?

Egyből próbáltam felvenni a ritmust, megtanulni a nyelvet, hogy az elején azzal is könnyítsem a beilleszkedésem. A legnehezebb dolog pont a nyelv volt, ugyanis a csapatban nem igazán beszélt senki angolul, egy dán játékost leszámítva. Kicsit az is nehéz volt, hogy a padon ültem és az eredmény is úgy alakult, hogy nem volt esélyem beállni és bemutatkozni. Elég nagy hiányérzetem van ezzel kapcsolatban, én mindent megtettem, de hát így alakult.

Már tavaly nyáron is lehetett arról hallani, hogy a DAC is élénken érdeklődik irántad. Mikor született meg a megállapodás, hogy Dunaszerdahelyre kerülsz kölcsönbe?

Igen, már tavaly nyáron is szeretett volna szerződtetni a DAC, én is szerettem volna jönni, de a Genoa mindenképpen Olaszországba szeretett volna kölcsönadni, tehát félévre elmentem a Chievo-hoz. Mikor kiderült, hogy ott sem kapok játéklehetőséget, nekem első számú célpontom újra a DAC volt, de sajnos még mindig elég nehéz volt megállapodni a Genoával egy esetleges nem olasz kölcsönjátékról. Szerencsére sikerült megállapodniuk és itt vagyok.

Mit vársz a dunaszerdahelyi vendégjátéktól, milyen körülményeket tapasztaltál az eddig eltöltött pár napban?

Elég nagyok a várakozásaim, először is szeretném magam felépíteni minél jobban és a csapat segítségére lenni. A körülmények, úgy látom, nagyon profik, a csapat is nagyon szuper, a csapaton belüli összhang is nagyon jó. Eddig nincs okom panaszra, kivéve az eddigi két edzőmérkőzést. Az eredmények nem úgy alakultak, de hát inkább most jöjjenek a pofonok, mint a bajnokságban.

schafer_andras3.jpg
Kép forrása: fcdac.sk/Lelkes Ernő

A sárga-kékek elég fiatal játékoskerettel dolgoznak, a csapatban rajtad kívül három magyar válogatott futballistát is találunk Vida Kristopher, Vida Máté és Kalmár Zsolt személyében, akik Dunaszerdahelyen komoly fejlődésen mentek keresztül, ráadásul a liga legjobbjai között is megtalálhatjuk őket. Mit gondolsz az ő fejlődésük is példaértékű lehet számodra itt a DAC-nál?

Abszolút, abszolút…! Tényleg nagyon jó volt azt látni, főleg így az évek során, hogy a csapat szépen felépítette a magyar játékosokat és erre ráadásul nem is kevés példa szolgál, kapásból ez a három. Ez is egy fő ok volt, amiért én ide szerettem volna kerülni.

Ugye, te a magyar U21-es válogatott tagja is vagy, idén pedig Magyarország és Szlovénia közösen rendezi meg az U21-es Európa-bajnokságot. Számodra mit jelent a hazai rendezésű Eb?

Számomra ez nagyon sokat jelent, ugyanis egyrészt nagyon szeretnék bizonyítani az edzőimnek, akik folyamatosan lehetőséget adtak annak ellenére, hogy a klubcsapatomban nem játszottam, másrészt pedig az országért is ki kell állnunk, hiszen mégis csak ez hazai rendezésű Európa-bajnokság lesz. Megkaptuk azt az ajándékot, hogy mi ott lehetünk és ezzel élnünk is kell és a legjobb tudásunk szerint kell játszanunk.

Megosztás
Címkék