Mindig a maximumra kell törekedni – interjú Keresztes Krisztiánnal
Ezt vallja Keresztes Krisztián, akinek aligha kezdődhetett volna szebben németországi karrierje, mint azzal, hogy rögtön a kezdőcsapatban kapott helyet, amikor csapata, a 2. Bundesligában szereplő Greuther Fürth a St. Pauli ellen játszott. Kiváló teljesítménnyel és a védelem irányításával hálálta meg a bizalmat. A Dunaszerdahelyen mellőzött, de Skóciában és Nyíregyházán megerősödött hátvéd pályafutása eddigi legérettebb időszakát éli. A fiatal futballistával beszélgettünk németországi bemutatkozása után.
Nem elég, hogy rögtön a kezdőcsapatban kaptál helyet a Fürth színeiben a St. Pauli ellen a 2. Bundesligában, de a visszajelzések alapján kifejezetten kiválóan futballoztál. Milyen volt belülről megélni ezt a meccset, amelyhez gratulálunk.
Köszönöm szépen az elismerő szavakat! Remek mérkőzés volt. Egy nyári, vasárnap kora délutáni meccshez képest kifejezetten nagy volt a tempó. Teltházas vendégszektor előtt sikerült a minimum egy pontot érő teljesítményt nyújtanunk, sőt, véleményem szerint a három pontot is megérdemelte volna a csapat!
A kezdősípszó előtt mennyi idővel tudtad meg, hogy kezdőként lépsz pályára? Milyen utasításokkal küldött ki a vezetőedző a védelem tengelyébe, és mekkora önbizalmat adott neked ez a döntés?
Miben volt más a St. Pauli elleni idegenbeli meccs intenzitása és atmoszférája, mint amire előzetesen a felkészülés során számítottál?
A stadionban uralkodó atmoszféra egyszerűen összehasonlíthatatlan bármelyik más ligáéval, ahol eddig megfordultam!
Visszakanyarodva kicsit a transzferhez: hogyan jött a Fürth megkeresése? A jól sikerült bemutatkozás tükrében kijelenthető, hogy a német másodosztály jelentette a tökéletes következő lépést?
Egy ilyen debütálás után nyilván lekerült a teher a válladról. Érzed, hogy a St. Pauli elleni teljesítménnyel sikerült azonnal kivívnod a csapattársak és a szurkolók tiszteletét?
Úgy gondolom, ez azért hosszabb folyamat, nem lehet egyetlen meccsel kivívni a tiszteletet. Magabiztosságot és megbízhatóságot kell mutatnom a csapatnak, és akkor a tisztelet is társulni fog hozzá. Jó úton haladok, de a bizalmat hosszú távon fenntartható jó teljesítménnyel szeretném meghálálni. Ezért dolgozom minden egyes nap kőkeményen, hogy ne legyen törés a formámban.
Mielőtt visszatértél Magyarországra, a Dundee-ban a skót Premiership egyik alapembere voltál. Milyen futballkultúrát tapasztaltál Skóciában, és miben formálta át a védőmunkádat az a kompromisszummentes, küzdős közeg?
Rendkívüli koncentrációt igényelt. Háromvédős rendszerben játszottunk, ami jóval nagyobb fizikai megterhelést jelent, ha a hátsó sor szélén szerepel az ember. Úgy gondolom, remek teszt volt, és sokat fejlődtem. Az előttünk álló szezonban más kötelezettségekkel, mondhatni merőben eltérő elvárásokkal fogom szembe találni magam – gondolok itt a labdarúgás taktikai és technikai elemeire.
A skótoknál komoly fizikai párharcokon edződtél. Mennyire segített az a skóciai keménység abban, hogy a német 2. Bundesliga csatáraival szemben már az első perctől magabiztosan, kompromisszummentesen nyerj párharcokat?
A Nyíregyháza Spartacusból sikerült megtenned ezt a komoly szintlépést Németország felé. Hogyan tekintesz vissza a nyíregyházi időszakra, és miben tudtál ott a legtöbbet fejlődni – akár egyénileg, akár a csapaton belüli vezérszerep tekintetében?
Nyíregyházán tapasztaltam meg az első osztályú futballt, és azt, hogy milyen profi labdarúgók ellen játszani. Nehéz első év volt, de a végén épp hogy sikerült bennmaradnunk – amihez egy nagyon fontos góllal tudtam hozzájárulni a később kieső Videoton ellen.
Korábban a DAC-nál kevesebb lehetőség jutott neked, ma viszont már a Bundesliga 2-ben nyújtasz remek teljesítményt a védelemben. Utólag visszagondolva mi az a belső tartás, vagy tanulság a dunaszerdahelyi időszakból, ami átsegített a nehezebb pillanatokon?
Szerdahelyen megtanultam elviselni az igazságtalanságot, és ez mentálisan megerősített, sőt felkészített a későbbi nehézségekre, valamint hozzájárult ahhoz, hogy az akadályokon hatékonyan és a lehető leghamarabb túl tudjak lépni.
A St. Pauli ellen nemcsak a védekezésben voltál határozott, de a labdakihozatalokból is kivetted a részed. Miben szeretnél még tovább fejlődni a Fürthnél a szezon során?
Fejlődni mindig lehet. Szeretnék maximálisan a csapat hasznára válni, és hozzájárulni ahhoz, hogy sikeres legyen a klub.
A német másodosztály kiváló kirakat a nemzeti csapat szempontjából is. Mennyire foglalkoztat a magyar válogatott behívó gondolata?
Milyen célokat tűztél ki magad elé az első németországi szezonra egyéni játékpercekben, illetve csapatszinten?
Szeretném, ha a tabella felső részében tudnánk zárni. Ehhez elég jó karakterű a társaság, úgy gondolom, ha jól összeállunk, sikeresek lehetünk. Az egyéni céljaimat viszont mindig megtartom magamnak.
Végezetül, ha a karriered eddigi útjára nézel – Dunaszerdahelytől Dundee-n és Nyíregyházán át Fürthig –, mi a legfontosabb üzenet vagy tapasztalat, amit útravalóul magaddal viszel a Bundesliga 2-be?
