Az éghajlatváltozás a bajnokságok lebonyolítására is hatással lehet?
Továbbra is elviselhetetlen a hőség, a hét folyamán szinte napról napra sorra dőltek meg a melegrekordok. Ilyen időben az orvosok senkinek sem ajánlják, hogy a szabadban tartózkodjon, ezalól a labdarúgók sem kivételek, akiknek mégis az ilyen körülmények között is helyt kell állniuk. De hatással lehet a bajnokságok lebonyolítására az egyre forróbb éghajlat? Ennek jártunk utána.
Pokoli napokat élünk, már, ami az időjárást illeti. Pénteken ugyan egy gyenge hidegfront érte el az ország területét, mely ideiglenes lehűlést hozott, a jövő hét elejétől azonban ismét emelkedni kezd a hőmérséklet. A mostani héten sorra dőltek meg a melegrekordok, szinte az ország teljes területén 40 Celsius-fok körül alakult a hőmérséklet, nem egy helyen a hőmérő higanyszála akár 41 Celsius-fokig is felkúszott.
Ilyen időjárási körülmények között megváltoznak a kinti munkálatok menetei, jobbára a reggeli vagy az esti órákban végeznek érdemi munkát, napközben az alkalmazottakat sem engedik ki a perzselő napra. Azt gondolhatnák, hogy a profi labdarúgásban - ahol a játékosok fokozott fizikai megterhelésnek vannak kitéve - is eszerint alakítják a találkozók kezdési időpontjait, ez viszont nem így van.
A hőség az Újpest-Debrecen mérkőzésen szedte az első áldozatát, mikor Matija Ljujic hirtelen megszédült és a földre rogyott, szerencsére azonban tudta folytatni a játékot. Az ivószünetek csupán pillanatnyi felfrissülést eredményeznek, tartós megoldást azonban aligha jelentenek. Az OTP Bank Liga, mint azt jól tudjuk, különleges lebonyolítási rendszer szerint zajlik, a csapatok háromszor találkoznak egymással, így a bajnokság már július végén, az időjárás szempontjából legkritikusabb időszakban elkezdődik.
Az MLSZ nem szívesen nyúl bele a bajnokság lebonyolítási rendszerébe, egyedül a koronavírus-járvány időszakában eszközöltek jelentősebb változtatásokat. Sokan úgy gondolják, később kellene kezdődnie a bajnokságnak, ez viszont nem tűnik jó megoldásnak, a nemzetközi kupaselejtezők ugyanis már július közepén elrajtolnak, így az ott szereplő magyar csapatok ritmusa felborulna a többiekéhez képest.
Régiós viszonylatban egyébként nem egyedi a korai, július végi kezdés, a környező országokban is hasonló időpontban kezdődnek a bajnokságok, sőt, Szlovéniában és Romániában már július közepén elrajtol az alapszakasz.
De olykor nem csupán a forróság, hanem a rendkívül hideg időjárás is gondot okoz - bár az utóbbi jóval ritkábban. Még tavaly februárban történt, hogy a Kazincbarcika-Vasas mérkőzést fagyott pályán rendezték, amely amellett, hogy játékra nem alkalmas, rendkívül sérülésveszélyes is.
Érdekes viszont megfigyelni, hogy Európán belül a legmelegebbnek számító mediterrán országokban kezdődnek legkésőbb a bajnokságok, rendszerint augusztus végén. Itt viszont más a lebonyolítási rendszer, a legtöbb ligában téli szünetet sem tartanak, így május közepére/végére véget érnek a bajnokságok.
Lassan ott tartunk, hogy a közép-európai régió forróbb lesz mint a mediterrán, az idei év az eddigiekhez képest is kirívó, rövid időn belül már másodszorra kerülünk hőkupola alá, mely hatására napokon keresztül 40 Celsius-fok körül tetőzik a nappali csúcshőmérséklet. A júliusi középhőmérséklet évről évre emelkedik, ez a tendencia pedig várhatóan a jövőben is folytatódik majd.
A döntéshozóknak egy tartós megoldással kellene előállniuk, amely mind anyagilag, mind pedig szervezés terén kivitelezhető. Infrastruktúra terén még nem tartunk ott, ahol az amerikaiak, akik légkondicionált stadionokkal védték a játékosokat a hőségtől, Magyaroszágon a lebonyolítás terén kellene változtatásokat eszközölni.
A csapatok számának növelése, és az oda-visszavágós párharcok bevezetése megoldást jelenthetne, bár ahogyan már fentebb is jeleztük, az augusztusi kezdés sem jelentene megoldást, így ugyanis a nemzetközi porondon szereplő csapatok találnák problémával szembe magukat. A megoldást az MLSZ tárgyalóasztalnál kell kiokoskodni, a játékosok védelme ugyanis mindennél fontosabb, és semmi sem írhatja felül a testi épségüket.
