Az olvasó hiszi is, meg nem is, hogy ezeket széles körben ismerték.
Krasznahorkai László Kegyelmi viszonyok című novelláskötete 1986-ban jelent meg, nem sokkal első, és azonnal sikerkönyvvé vált Sátántangója után.
Mit jelent ma emlékezni, hogyan lehet egyszerre megérteni és megőrizni a múltat, és, hogy valóban rajtunk múlik-e, mi marad meg belőle?
A könyv harmincegy verset tartalmaz magyarul és szlovénül.
Tompa Andrea Jelenkor kiadó gondozásában megjelent könyve amolyan igazi életregény, amelynek nyelvezete – a fajsúlyos tartalom ellenére – a maga egyszerűségében is magával ragadó.
A Tealevelek szárnyán egy remekül megírt történet a gyökerekről, a kultúrákról, az érzelmi kötelékekről.
A regény első kiadása óta 49 nyelvre fordították már le, és több mint 12 millió példányt adtak el belőle, ráadásul 2022-ben meg is filmesítették a történetet.
Még kétszer találkozunk Kaszás Kornél A csillagok emlékekből születnek című novelláskötetének címadó szavaival.
Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténész, rendező új kötete több mint 40, mára nagyrészt elfeledett magyar színész életét mutatja be.
Lisa See Tealevelek szárnyán című regénye az 1990-es évekkel indul.
Egy regény, amely nem csupán a szerelemről mesél, hanem az életről magáról – lassan, mélyen, fájdalmasan és gyönyörűen.
Tóth László két mesekötete, a Kaland a tükrön túl és a Manók csodálatos világa ajánlható olvasmány az ifjabb generáció számára.
Polcz Alaine irodalmi munkásságát általában véve a nyers tárgyilagosság, egyben pedig a lelki mélység jellemzi. Különösen érvényes ez a megállapítás az Asszony a fronton című regényére.
Nemrégiben jelent meg Bálint Lilla újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember első kötete a Dívány Kiadó gondozásában, mely a Múzsák a csók után címet kapta.
Bár megjelenésekor nem fogadták túl lekesen, ma már tudjuk, hogy az Utas és holdvilág mindenkinek szól, aki valaha úgy érezte, hogy az élet több annál, mint amit a társadalom tálal nekünk.
Alan Connor nagysikerű könyve, amely a bestseller könyvek listáján is előkelő helyet foglal el, magyar fordításban már megérte a negyedik utánnyomást.
A helytörténeti munka Falufény – Egy felvidéki község a második világháborúban címmel jelent meg, s a Garam menti Kőhídgyarmat lakosainak megpróbáltatásairól szól.
Hogy legyen erőnk eldönteni, a körülmények áldozatai leszünk-e vagy szabad emberek.
A krimi királynője.
Bemutatja a vidék lesújtó állapotát, nemcsak a gazdaság, a közlekedés, a közbiztonság hanyatlását, hanem az emberi kapcsolatok dekadenciáját is.
