Irán júniusban lelőtt egy amerikai katonai felderítő drónt a Perzsa-öböl fölött arra hivatkozva, hogy illetéktelenül behatolt légterébe.
Washington nem nézi jó szemmel a britek által Gibraltáron lefoglalt tanker szabadon engedését.
Az iráni-amerikai viszony azt követően vált feszültté, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban egyoldalúan kilépett a 2015-ben kötött többhatalmi atomalkuból.
Az amerikai kormányzat szankciókkal sújtotta Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.
Az iráni kormányszóvivő szerint Teherán dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a brit tartályhajó iráni felségvizeken, rossz sávban hajózott be délről a Hormuzi-szorosba.
A brit külügyminisztérium figyelmeztette a brit hajókat, hogy átmenetileg kerüljék el a Hormuzi-szorost.
Kétélű témák a napirenden.
A hajó lefoglalása elméletileg 90 napra is meghosszabbítható.
Ide-oda lövöldöznek.
Iránban hétfőn meghaladta az alacsonyan dúsított uránkészlet mennyisége a 2015-ös atomalkuban kiszabott 300 kilogrammos felső határt.
Teherán és Washington csak akkor tárgyalhatna egymással, ha az Egyesült Államok felfüggesztené a szankciókat, és Ali Hamenei iráni legfelsőbb vallási és politikai vezető engedélyezné a megbeszéléseket.
"Nagyon próbálkoznak, de nem hajtottak végre sikeres támadást" - írta a tárcavezető a Twitteren.
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a héten Irán ellen, megtorlandó az amerikai drón lelövését - jelentette a sajtó.
Nem számít, mit mondott az amerikai elnök a támadás tervéről és annak visszavonásáról.
Drónok harca.
Kölcsönösen zsarolják egymást.
Már Seneca is megállapította: Cui prodest scelus, is fecit (Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el).
Az USA elrettentette az irániakat a támadástól.
Irán továbbra is elkötelezett a nukleáris megállapodás mellett, de elfogadhatatlannak tartja, hogy az Egyesült Államok növeli a fesztülséget.
A Közel-keleten "a helyzet fokozódik".
