A cseh(szlovákiai) magyar írók között a múltban sem akadt sok olyan szerző, aki a humorral meghittebb barátságban lett volna, és talán ma sincs ez másképp.
A Kossuth-díjas Duba Gyula (1930–2024) író alighanem a legismertebb, de Pleidell János (1915–2007) festőművészről vagy a komáromi Selye János Egyetem korábbi dékánjáról, Laczkóné Erdélyi Margitról is sokan hallhattak.
Megint elment egy nagy öreg. Duba Gyula Kossuth-díjas író, a felvidéki prózaírás doyenje 94. életévében távozott közülünk.
Termékeny író volt, könyveinek a száma több tucatra tehető.
Bár tarthatnánk akár tipikusnak is, mégis különös alkotói pálya Duba Gyuláé: a humortól indulva haladt a csöndes, meditatív, olykor aprólékos, dokumentarista eszközökkel gördülő prózán keresztül a drámai végkifejletig.
Duba Gyula 90. születésnapja apropóján beszélgettek az íróról írótársai.
„Valami belső izé arra késztet, hogy érzékeljek, lássak, a látottakon elmélkedjek, és így tovább.”
