Kevés olyan vidék akad a térségben, amelynek fejlődését annyira meghatározta volna a természeti környezet, mint a mai Montenegróét.
A Balkánon nem minden népnek adatott meg a középkorban eljutni az államalkotás vagy királyság intézményéhez. Igazából három feltétel kellett ahhoz, hogy ez megvalósuljon.
A széllökések helyenként elérhetik az óránkénti 130 kilométert, emiatt közúti és tengeri forgalmi korlátozásokra lehet számítani.
Ha látatlanban felállítanánk egy ötpontos listát, ami visszafordíthatatlanul befolyásolta a Balkán geopolitikai és etnikai arculatát, akkor azon a bizonyos listán egyértelműen helyet kapna a szlávok megjelenése a félszigeten.
19. század második felében, a birodalmi struktúrák gyengülésével párhuzamosan megindult a Rilindja Kombetare mozgalma.
A Balkánon a nemzet mindig több volt puszta kulturális kategóriánál. Ez a régió a politikai hatalom, a geopolitikai lojalitások és a történelem emlékezet ütközőzónája.
A modern bosnyák nemzetépítés fordulópontja az 1990-es évek eleje volt, különösen a boszniai háború (1992 - 1995) idején.
A nyugat-balkáni országok mindegyikét érinti a jelentős hőhullám, amely Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Albániában 40-42 Celsius-fokos hőmérséklettel járt.
Míg egyesek élvezik a tengerpartot, mások a csökkenő turizmust a magas árakkal magyarázzák.
A horvát identitás egyszerre etnokulturális örökség és politikai projekt.
Ukrajna háborúban álló ország, területi kiterjedése nem egyértelmű, és nem képes finanszírozni önmagát.
A szerb nemzettudat a középkori történelem, a pravoszláv vallás és a területi egység eszméjének összetett elegye, amely egyszerre összetartó erő és konfliktusforrás a Balkánon.
A Balkán-félsziget évszázadokon át több birodalom metszéspontjában próbált egyensúlyozni.
A Balkán napjainkban is tartogat számunkra olvasnivalót, hiszen a huszadik század végével a történelem itt sem ért véget.
Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel és több nyugati tagállam folyamatosan akadályozza az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, miközben a sokkal rosszabb állapotban lévő Ukrajnát extra gyorsan fel akarják venni - közölte Szijjártó Péter Szkopjében.
A rendszerváltás a Balkánon a kommunizmus bukásával és a múlt sérelmeinek felszínre törésével forradalmakat és véres háborúkat hozott.
A balkáni népek sorsa sem volt különb a közép-kelet európai népeihez viszonyítva. Sőt, mondhatjuk azt is, a Balkánon az emberi psziché jobban megsínylette azt a bizonyos hat éves háborús időszakot.
A háború vége nem hozta el a Balkán számára a megváltást.
A két világháború közötti Balkánon új határok, államcsínyek és diktatúrák közepette küzdöttek az országok, a közelgő világégés árnyékában.
A vesztes felekkel aláírt békediktátumok nem hozták el az ígért világbékét.
