Bár Kaposváron született, élete szorosan kötődött Komáromhoz.
A futball persze a játék örömén túl sokkal mélyebb és genetikailag belénk kódolt tulajdonságokról szól, a sportág létrejötte óta folyamatos a nemzeti identitás megélése is rajta keresztül.
Róluk szóltak a hírek és velük volt tele a sajtó az ötvenes és hatvanas években.
Az Aranycsapat tiszteletére emlékfát ültettek a sportirányzatú osztállyal is rendelkező, Eötvös Utcai MTNY Alapiskola udvarán.
Futballkarrierjét az MTK csapatában kezdte, ahol 302 mérkőzésen 202 gólt rúgott.
A megemlékezésen a világhírű labdarúgó sírjánál koszorút helyezett el Lomnici Zoltán, Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős helyettes államtitkára, valamint ifjabb Buzánszky Jenő.
1945-ben rádiós lett, s az oldalvonal mellett állva közvetítette a meccseket.
Akkor még senki nem tudhatta, hogy a történelem szeszélye folytán az Aranycsapat utolsó találkozója lesz.
A tárlat december 14-30. között, hétköznapokon 14-18 óra között tekinthető meg.
Azt a célt tűzte ki, hogy tudását és kapcsolatrendszerét az egész kárpát-medencei magyarság javára fordítsa.
Fejjátéka világhírnévnek örvendett, Spanyolországban „Aranyfejű” (Cobezon de Oro) néven emlegették, másik specialitása a hanyatt vetődéses kapura lövés vagy ollózás volt.
A magyar labdarúgó-válogatott hatvanöt éve elvesztett berni világbajnoki döntőjére emlékezett az Aranycsapat Testület.
Az Aranycsapat jobbhátvédje sokat tett a határon túli magyarságért és a magyar labdarúgás utánpótlásáért.
Hagyományt szeretnének teremteni a Duna partján.
