2022. szeptember 20., 17:20

Versenyben az idővel: A zónában jódtablettát osztanak

Érdekes vagy inkább sajnálatos egybeesés, hogy a mohi atomerőmű harmadik blokkja beindításának kezdete szinte napra pontosan egybeesik a szomszédos Ukrajna zaporizzsjai atomerőművének hatodik, utolsó reaktorának lekapcsolásával. A két tény, illetve annak tudata, hogy Ukrajnában egy atomhatalom garázdálkodik, még érzékenyebbé teszi a szlovákiai lakosságot is a nukleáris energiával kapcsolatos hírekre. 

jódtabletták
Fotó: Somogyi Szilárd
A mohi atomerőmű hűtőtornyai.

Első hallásra ártalmatlan hírnek tűnhetett az a közelmúltbeli információ, hogy a mohi atomerőmű környékén fekvő települések lakosai, illetve az ezeken a településeken dolgozók között jódtablettát osztanak a hatóságok. 

Nem vitamintabletta

Ez természetesen sok polgár tudatában egy apró jelzőlámpát is bekapcsolhatott, hiszen a bevezetőben említett háborús helyzet, az atomenergia, a sugárzásveszély mind-mind olyan fogalmak, amelyek a tájékozatlanabb olvasóban akár félelmet is generálhat, s így nem csoda, hogy országszerte fel-felbukkant a jódtabletta-vásárlási láz, sőt arról is hallhattunk, hogy „csak úgy”, mintegy vitamintabletta gyanánt néhányan alkalmazni is kezdték ezeket a készítményeket. Ahogy azt a Magyar7-ben a kitűnő kutatóorvos, Domonkos Andor korábban megírta már:

A tartós szedés tilos! Nagy mennyiségű jód bevitelének legalább akkora, ha nem nagyobb veszélye van, mint a radioaktív jóddal való érintkezésnek. Alapvetően ezeket a tablettákat csak egyszer szabad bevenni, a radioaktív jóddal való érintkezést követő nagyjából négy órán belül, esetleg kicsivel előtte. Erre a hatóságok figyelmeztetnek vészhelyzet esetén, illetve közlik azt is, ha szükséges a második adag bevétele is.”

Ahogy azt már Branislav Štefanickýtől, a Lévai Járási Hivatal Válsághelyzet-kezelési Főosztályának vezetőjétől megtudjuk, a járásukban levő mohi atomerőmű húsz kilométeres körzetében élő lakosságot látják el jódtablettákkal, de pontosabb, ha inkább cserét említünk, hiszen a főosztályvezetőtől megtudjuk azt is, hogy ötévente ismétlődő aktusról van szó.

jódtabletta
Fotó:  Somogyi Szilárd
Egy a forgalomban lévő jódtabletták közül.

A terület lakossága már rendelkezik ezekkel a tablettákkal, és a szavatossági idő lejárta előtt a hatóság gondoskodik azok friss készítményekkel való cseréjéről. Štefanický közérthető egyszerűséggel magyarázza el, hogy miért van szükség ezekre a tablettákra. A lényeg, hogy nukleáris katasztrófa esetén (ez lehet az atomerőműben bekövetkező baleset, de háborús helyzetben egy atombomba robbanása is) a levegő sok egyéb mellett megtelik sugárzó jóddal, amely a belélegzés után az emberi pajzsmirigyben rakódik le, s onnan fejti ki kártékony hatását. Ahhoz, hogy ez a radioaktív elem ne tudjon a pajzsmirigyben lerakódni, arra van szükség, hogy a lerakódás helyét a pajzsmirigyben már korábban elfoglaljuk ártalmatlan jóddal.

Ezért tulajdonképpen versenyfutás kezdődik a vészhelyzetről szóló információ és a káros jód térfoglalása között.

Ha korábban vesszük be a jódtablettákat, mint ahogy a pajzsmirigyünk elkezd telítődni a radioaktív jóddal, a káros változatnak már nincs hova lerakódnia. Ezért, és csakis a hatósági információk alapján tanácsos a készítményt használni, a szakembertől származó információ vagy utasítás nélküli alkalmazása kifejezetten káros lehet.

Mindenkinek jut

A katasztrófavédelmi szakember után megkérdeztünk két, az erőmű veszélyességi zónájában fekvő település polgármesterét, hogy náluk hogyan zajlik a tabletták helyi kiosztása, illetve, hogy tapasztaltak-e a lakosság körében valamiféle kockázatra, vagy veszélyhelyzetre utaló magatartást? Előbb Balkó Róbertet, a zóna határán fekvő Kolon, majd az erőművet a saját kataszterében tudó Garamkálna első emberét, Éhn Lászlót kérdeztük. Róla tudni kell azt is, hogy szakmáját illetően is kitűnő ismerője az atomenergia felhasználásának, hiszen tanulmányait nukleáris fizika szakon végezte, s nyolc évet töltött az atomenergia egyik oroszországi fellegvárában, Dubnában, s jelenleg is a Nemzeti Nukleáris Alap Tanácsának elnöki posztját tölti be. 

Mindkét önkormányzati vezető szinte azonos lépésekről számol be, amelyek lényege, hogy a települések lakosságának szinte semmit nem kell tennie ahhoz, hogy a friss tablettákat megkapja, hiszen a községi hivatalok eljuttatják azokat mindenkinek.

Azt is elárulják, bár elvárás, hogy a régi jódtablettákat visszaszolgáltassák, ennek elmaradását azonban nem tartják kizáró oknak. Tehát aki nem találja meg az öt évvel ezelőttieket, ők is ugyanúgy részesülnek a most kiosztandó jódtablettákból. Ahogy Éhn László, úgy Balkó Róbert polgármester sem tapasztalt semmilyen nyugtalanságot a lakosság körében a jódtablettákkal kapcsolatban. Branislav Štefanický katasztrófavédelmi vezető szerint vélhetően az ukrán helyzet miatt növekedett a lakosság és ennek alapján a sajtó érdeklődése a téma iránt, de félelmet, vagy esetleges pánikhangulatot nem érzékelt. 

éhn lászló
Fotó:  Nemzeti Nukleáris Alap
Éhn László, Garamkálna polgármestere
Az egykori polgári védelem

A beszélgetések során szóba kerül az egykor polgári védelemként vagy elterjedtebb, szlovák megnevezéseiből (civilná obrana, illetve civilná ochrana) képzett rövidítéssel csak „céóként” emlegetett ágazat, amely ma már katasztrófavédelemként vagy válsághelyzet-kezeléseknél használatos a közbeszédben. 

A 1989 előtti rendszer egyik pozitívumaként jelzi egyik riportalanyunk, hogy akkor még a polgári védelem címszó alatt a lakosság, s azon belül is elsősorban a diákság folyamatos gyakorlatban tartásával nagyobb hangsúlyt kapott az atomkatasztrófához hasonló helyzetekre való felkészülés.

Mára a rendszeres gyakorlatozás, például a lakosság evakuálásának imitálására szolgáló ún. menetgyakorlatok megszűntek, illetve, egy-egy iskola, a vezetőség belátása szerint veheti fel ezeket a tanrendbe. Azt is megtudjuk, hogy az atomerőmű viszont olykor szervez a településeket is érintő gyakorlatokat, ilyenkor a lakosság autóbuszos elszállítását gyakorolják. Abban mindannyian megegyezünk, hogy az ilyen tevékenységre, akárcsak a jódtabletták használatára, soha ne legyen szükségünk!

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/37-es számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.