Várhatóan pár napon belül bejelentik egy szlovákiai NATO-harccsoport megalakulását
A német Handelsblatt írta meg, hogy néhány napon belül, várhatóan jövő hét szerdán hivatalosan is bejelenthetik, NATO-katonák érkeznek Szlovákiába.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már januárban felmerült, hogy új NATO-harccsoportokat hoznának létre Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában. A Handelsblatt értesüléseit a német dpa hírügynökség is megerősítette, meg nem nevezett NATO-s források alapján a tagállamoknak végül sikerült megegyezniük a részletekről.
Sokáig úgy volt, Magyarországra is érkezhet egy kisebb kontingens a már meglévő mellé, de előbb Benkő Tibor honvédelmi miniszter, majd Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is jelezte, a magyar hadsereg képes biztosítani az ország biztonságát, ehhez jelenleg nincs szükség NATO-katonákra. Szijjártó kijelentette:
Érdekes módon egyelőre a nyugati sajtó sem kárhoztatta Magyarországot a döntés miatt. A dpa például egyenesen azt sugalmazza, nem is baj, hogy nem jönnek NATO-katonák mind a négy kijelölt országba, hiszen azzal, hogy Budapest végül nemet mondott és az Ukrajnával szomszédos Magyarországon nem jön létre NATO-harccsoport, talán Moszkva reakciója sem lesz annyira erélyes.
A másik három célország, Románia, Bulgária és Szlovákia azonban úgy döntött, szívesen látja az új NATO -harccsoportot a területén.
Ha minden igaz, jövő héten szerdán a tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben alá is írják a szükséges dokumentumokat és kora tavasszal meg is érkezhetnek az első, túlnyomórészt brit és francia katonák új állomáshelyeikre.
Hogy pontosan hányan, azt egyelőre nem lehet tudni. Egy-egy harccsoport általában 800-1000 fős, de akadnak ennél valamivel nagyobbak is. A balti államokban és Lengyelországban régóta képviseltetik magukat.
A harccsoportok, létszámuk fényében, nem támadóhadműveletekre valók, fő feladatuk, hogy a honi hadsereg segítségével addig biztosítsák egy esetleges támadással szemben az adott ország kritikus infrastruktúráit (reptereket, katonai bázisokat, főútvonalakat, hidakat, stb.), amíg a NATO komolyabb csapásmérő erőt nem képes juttatni a térségbe. A portálunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő katonatiszt szerint ez reálisan 24-48 óra lehet. Az általunk megkérdezett szakértő hangsúlyozta, az sem mindegy, milyen harccsoport jön majd létre. Romániával és Bulgáriával kapcsolatban már szivárogtak ki információk, de azt nem tudni, ha jönnek, pontosan milyen egységek érkeznek Szlovákiába. Könnyen belátható, nem mindegy, hogy egy utászezred és a hozzá tartozó felszerelés érkezik vagy harckocsizókból áll majd össze a harccsoport.
Azt már korábban lehetett tudni, hogy a szlovák kormány tárt karokkal fogadja majd a NATO-csapatokat.
Románia és Bulgária esetében sem volt kérdés, Ivan Korčok szlovák külügyminiszter és Jaroslav Naď védelmi miniszter pedig már január végén egyértelművé tette, Szlovákia elkötelezett tagállama a NATO-nak, készek engedélyezni egy harccsoport létrehozását. Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy a döntés milyen ellenállással találkozik azok után, hogy az ország lakosságának egy jelentős része láthatóan nem kér a nyugati katonai együttműködésből. A szlovák kormány ugyanis Budapesthez hasonlóan megtehette volna, hogy elutasítja a NATO megkeresését, ráadásul az időzítéssel is gondok vannak. A várható bejelentés alig egy héttel azután érkezik, hogy a szlovák rendőrök könnygázzal voltak kénytelenek feloszlatni az amerikai-szlovák védelmi együttműködési szerződés ellen demonstrálókat, nem kell hozzá sok képzelőerő, hogy megjósoljuk, mi történik akkor, ha a szlovák kormány hivatalosan is bejelenti egy NATO-harccsoport alakulását.
