2020. december 8., 13:06

Úttörők a szeméthegyek tövében

Szlovákia településeinek jelentős része nincs felkészülve arra, hogy január elsejétől biztosítania kell a lakosságnál keletkező konyhai hulladék begyűjtését, tárolását és elszállítását. Sokan talán csak most, december elején hallanak először arról, hogy előbb-utóbb oda kell figyelni arra, az ételmaradék, a lejárt szavatosságú étel vagy a tojáshéj hova, melyik szemetesbe kerüljön.

Szemeteskukák tartalmának felmérése.
Fotó: JRK s.r.o

Bármily megdöbbentőnek tűnik, tény, hogy a háztartási vegyes, azaz nem szelektált, válogatott hulladéknak csaknem a felét a konyha produkálja! Így van ez a családi házak és a tömbházak szemeteseinél, legyenek akár városban vagy faluhelyen.

Látványos kísérletet végeztek a nyár végén Érsekújvárban, ahol 26 lépcsőháznyi lakás és 16 családi ház szemetét vizsgálták két hónapon keresztül. Ezek a háztartások ez idő alatt három tonna konyhai hulladékot dobtak az erre kijelölt gyűjtőkbe. Két kisebb településen, Hontfüzesgyarmaton és Kiscétényben pedig szúrópróbaszerűen válogatták át a szeméttárolók tartalmát. A megfigyelés a kis falvakban hasonló eredményt hozott, a háztartási hulladék majdnem fele élelmiszer, biológiai eredetű hulladék és ehhez hasonló összetevő volt.

Nem szeretnénk arról moralizálni, hogy a világ más tájain ez szentségtörésnek számítana; e téren megelégszünk azzal, hogy a szelektív gyűjtés bevezetésével talán bennünk is tudatosul, mennyire megszokottá vált a szükségleteinket meghaladó mértékű vásárlás.

A városok és a falvak vezetésére most az a feladat vár, hogy minél alacsonyabb szintre csökkentsék az át nem válogatott, vegyes szemét, vagy ahogy szlovákiai magyar nyelven hívják, a kommunális hulladék mennyiségét. Magyarán, amit újra fel lehet használni vagy át lehet alakítani belőle, azt szelektáljuk. Eddig a vegyesből már kikerült a papír, a műanyag, az üveg és sok helyen a fém, illetve az elektromos hulladék, valamint az ún. zöldhulladék. A következő nagy lépés a konyhai hulladék elkülönítése lesz.

Júliustól jöhet a büntetés!

Abban már a környezetvédelmi minisztérium új vezetése, illetve az önkormányzatok képviselői is egyetértettek, hogy lehetetlen betartani a kijelölt 2021. január elsejei dátumot, így Ján Budaj szakminiszter garanciát vállalt arra, hogy a jövő év első hat hónapjában nem kerül sor bírság kiszabására, csak írásos figyelmeztetésre. Júliustól azonban már több tízezres büntetésekre is sor kerülhet. Logikusan fölmerülhet a kérdés, mire ez a nagy sietség. A válasz az Európai Unió előírásai betartásának végső dátumában rejlik, tehát szorít az idő. 2020 márciusától van új vezetése a környezetvédelmi minisztériumnak, amely udvariasan nem mutogat a tárca előző, Most–Híd párti vezetésére, hiszen az már veszett fejsze nyele. Ehelyett megpróbál kompromisszumos helyzetet teremteni az Unió nyomása és az önkormányzatok lehetőségei között.

Bár napjaink aktuális kérdése a hulladékgazdálkodás terén, hogy hová kerüljön a lerágott csont és a tojáshéj, ezek mégis csak köztes megállói a fő célnak, amelyet a 2035-re elérendő tíz százalék jelenti, vagyis az összes lakossági hulladéknak csak a 10%-a kerüljön a szeméttározóba mint tovább nem hasznosítható anyag (napjainkban Szlovákia 65%-on áll). A másik fő cél pedig a hulladék pontosan mért, nevesített, háztól történő elszállítása.

A felsőpatonyi példa

A konyhai hulladékra vonatkozó jelenlegi határidő sok önkormányzatnak arra is lehetőséget nyújt, hogy egy kalap alatt tökéletesítse a már megkezdett szelektív gyűjtés módját, az említett és talán mindenki által ismert (s remélhetően használt) papír, műanyag, üveg stb. gyűjtésére szolgáló kék, sárga, zöld konténerek rendszerét.

Követendő példaként említhetjük a felsőpatonyi önkormányzatot, amely 968 komposztálót rendelt a falu számára. Ezek átadását felvilágosító előadások előzték meg. A lakosok számára a motivációt a környezet védelmén kívül az is jelenti, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék nem képezi a szemétdíj tárgyát.

komposztáló
Komposztálók a felsőpatonyi iskolaudvaron.
Fotó:  Lamos Csaba/ma7.sk

Vannak települések, ahol már az is megoldott, hogy a különválogatott hulladék csippel vagy QR-kóddal megjelölt gyűjtőkben, zsákokban kerül ki a házak elé, így pontosan nyilvántartható, melyik háztartás hány egységnyi szemetet termelt.

Erről a szlovákiai úttörő, Kasza (Košeca) község polgármestere, Radomír Brtáň beszélt lapunknak, hozzátéve, hogy a következő lépés az lesz, amikor a begyűjtőautó pontosan le is méri a kihelyezett szemét súlyát, így a szemétdíjat nem általányként, hanem pontosan, súly szerint lehet majd kivetni.

Ki fizesse?

Ha a szelektált, újrahasznosítható vagy felhasználható hulladékért nem kell a polgároknak szemétdíjat fizetniük, akkor az ezzel való további manipulációt milyen forrásból lehet fizetni? Ez természetesen nem kell hogy érdekelje az olvasót, mégis megér egy gondolatmenetet. Az erre szolgáló pénzt ugyanis azok a vállalatok, vállalkozások adják össze, amelyek ezeket az anyagokat – amelyekből később hulladék lesz – gyártják, felhasználják, és hulladékdíjat kötelesek fizetni utánuk.

A probléma mindössze annyi, hogy a hulladékdíj pontatlanul került meghatározásra, illetve sok a bliccelő, így nincs elég pénz arra, hogy megfelelő rendszerességgel szállítsák el például a szelektált hulladékot. Ezt már a minisztérium is belátta, és a díjak emelését határozta el.

Addig azonban sok helyen maradnak a túlcsorduló, telített konténerek, amelyekért az önkormányzatokat illetik kritikával a lakosok. Nincs tehát ingyen egyik része sem annak az útnak, amelyet a hulladék a kidobástól az újrafeldolgozásig, vagy a szemétlerakat végső állomásáig megtesz. Jobb lenne tehát, ha mielőbb tudatosítanánk, hogy a hulladékgazdálkodás legjobb módja a bármiféle szemétnek minél kisebb mennyiségű előállítása, termelése.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/49. számában)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.