2021. január 31., 12:32

Újabb Mohács előtt? Ez a népszámlálás rejtett veszélye

Február 15-én veszi kezdetét a legújabb szlovákiai népszámlálás. Ez a felvidéki magyarság olyan katasztrofális számbeli veszteségét is eredményezheti, amelyre nem túlzó az újabb Mohács kifejezést használni. Legalábbis a várakozások és a becslések ezt sejtetik.

Fotó: Statisztikai Hivatal
Jasmína Stauder: A statisztikai hivatal a nemzetiségre vonatkozó adatokat eredeti számukban kezeli.

Tízévente kerül sor népszámlálásra Szlovákiában. Az idei két okból is markánsan fog különbözni az eddigiektől. Ez első kézzelfogható változás, hogy a népszámlálást (idegen szóval „cenzus”) az azt levezénylő szlovák statisztikai hivatal kifejezetten internetes (online) válaszadásra építi. Ez nem jelenti azt, hogy a klasszikus, papíralapú kérdőíves módszert teljesen kizárnák, utóbbit azonban már csak azoknak az esetében alkalmazzák, akik valamilyen technikai vagy felhasználói probléma, akadály miatt nem tudják a világhálón elvégezni a kérdőív kitöltését.

A statisztikai hivatal lapunknak elmondott véleménye azt tükrözi, hogy  a lakosság minimum háromnegyede várhatóan elektronikusan adja meg a válaszokat. A legutóbbi cenzushoz képest ez azért óriási változás, mert 2011-ben még csak 7% volt az internetes válaszadók aránya.

A másik nagy változás a népszámlálás társadalmi súlyában következett be. Tíz évvel ezelőtt volt az első alkalom, amikor már mérvadó társadalmi körökben is megkérdőjelezték az ilyen számlálás szükségét. Így először fordult elő, hogy a polgárok nagyobb csoportja nem adott választ, vagy mellőzte a kérdőív kitöltését. A statisztikai hivatal lapunknak nem tudta (nem akarta?) megválaszolni, hányan nem teljesítették ezt az állampolgári kötelességüket.

Csökkenhet a társadalmi súlyunk

Gyurgyík László, a Fórum Intézet szociológus-demográfus kutatója lapunknak a nem válaszolók számát 50–70 ezer közöttire becsülte 2011-ben. Szerinte 2021-ben ennél várhatóan nagyobb számban lesznek a nem válaszolók.

A népszámlálásban való részvétel pedig állampolgári kötelesség lenne. Törvény is rendelkezik róla, mi több, a törvény pénzbeli, 25–250 euró közti büntetést is kilátásba helyez azoknak, akik nem szolgáltatnak információt. A statisztikai hivatal viszont már jó előre bejelentette, és lapunknak is megerősítette, hogy nem fog ilyen szankcionálást alkalmazni. Tudomásul veszi és tolerálja, hogy az vesz részt a népszámlálásban, aki akar.

A felvidéki magyarság számára a népszámlálás létfontosságú, hiszen az elkövetkező tíz évben a mostani eredményektől függ majd nagyon sok esetben a magyarok társadalmi, közéleti súlya. A magyarság aránya Szlovákiában a legutóbbi népszámláláson megközelítőleg 8,5% volt, ami közel 460 ezer embert jelent.

Gyurgyík
Gyurgyík László: 2011-ben becslésem szerint 50-70 ezren nem szolgáltattak adatot.
A többségnél meglesz a 100%

A lakosoknak 14 kérdésre kell válaszolniuk, s ezek között szerepel a nemzetiségre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés. Ezek a maguk nemében egy mutatóban különböznek a többi kérdéstől, de ehhez pár sorral később térünk vissza. Előbb szóljunk pár szót arról, hogy bár a részvétel állampolgári kötelesség, az állam képviseletében eljáró statisztikai hivatal meglehetősen toleráns módon áll a részvételhez. Megteheti, hiszen mint azt a hivatal népszámlálási szóvivője, Jasmína Stauder lapunknak elmondta, a hiányzó válaszokat a már meglévő adatok alapján statisztikai módszerekkel állapítják meg, azaz egyszerűsítve „kiátlagolják”, és így meglesz a 100%-ra vonatkozó szám. Kivéve a nemzetiségre és a vallásra vonatkozó válaszokat!

A kisebbségnél csak a tényleges számot jegyzik

A statisztikai hivatal szóvivője ugyanis elárulta, hogy a nemzetiségre és a vallásra vonatkozó válaszokat nem fogják ilyen módon kezelni, azaz a beérkező válaszokat véglegesnek tekintik. Egyszerűen szólva:

az összlakosságra vonatkozó adatok akkor is 100%-ot tesznek ki, ha nem vesz részt az eseményen mindenki, magyar válaszadó viszont „csak” annyi lesz, ahány ténylegesen magyarnak vallja magát.

Ez tehát a pozsonyi statisztikai hivatal által alkalmazott retesz, amely a nemzetiségi hovatartozást a tényleges számok alapján kezeli, az egyéb adatokat viszont kibővíti 100%-os részvételre.

Vegyünk egy konkrét példát:

olyan ez, mint amikor ugyanolyan pezsgőtablettát oldunk fel egy pohár, egy kancsó vagy egy vödör vízben. Mindegyik esetben más-más erősségű oldatot kapunk. Példánkban a pezsgőtabletta a szlovákiai magyarság, a víz az ország összlakossága.

De nézzük konkrét számokon!

Torzított arány születhet

Amennyiben az országos részvétel 80%-os lenne és a legutóbb megállapított 460 ezer magyarnak is a 80%-a töltené ki a kérdőívet akár elektronikusan, akár személyesen, ez azt jelentené, hogy a magyarok száma mindössze 370 ezer lenne!

Vagyis hiába válaszolnak országosan csak nyolcvan százaléknyian, a hiányzókat a pótlással kiegészítve az ország lakosságánál meglesz a 100% (5,5–5,6 millió), ám annak már csak a 6,5%-a lesz magyar. Ezek alapján ha a részvétel 80%-nál alacsonyabb lesz, a 6,5%-ot sem érjük el! Alig több mint hetven (71) százalékos részvétel esetében pedig a magyarok aránya már 6 százalék alá csökken!

Hogy alacsony részvétel várható, azt a szankciók elmaradása mellett az a tény is erősíti, hogy rendkívül gyenge reklámkampány előzi meg a népszámlálást. Az egész esemény reklámköltségét a statisztikai hivatal 3 millió euróban határozta meg. (A legutóbbi, 2020-as parlamenti választásokra ennek a tízszeresét, 30 millió eurót költöttek a pártok.) A lapunk által megkérdezett szakértő, Gyurgyík László a 70%-os részvételnél viszont mindenképpen magasabbat vár.

A szlovák közvélemény finoman szólva is lanyha érdeklődését jelzi az is, hogy a január 20-ai kormánydöntéssel, amely arról határozott, hogy a személyes válaszadás lehetőségét egy későbbi időszakra halasztják (április 1-től október 31-ig), egyetlen országos szlovák nyelvű lap, hírportál sem foglalkozott. Ez csak a szlovákiai magyar közvélemény számára volt téma, mivel a „második felvonás” kezdeményezői elsősorban a magyar kisebbségi szervezetek és politikusok voltak.

Azt, hogy sikerült ezt a későbbi időpontot beékelni a népszámlálás menetébe, az itteni magyarság körében pozitívan értékelték, elsősorban azért, mert az őszbe nyúló időszak már várhatóan koronavírus-mentes lesz, így a személyes kérdőívkitöltésnél esetleg kompenzálhatók azok a lemaradások, amelyek a február 15-től március 31-ig tartó elektronikus időszakban kialakulhatnak.

népszámlálás
Fotó:  scitanie.sk
A nemzetiség vállalásának kiteljesedését a hátrányos számítási módszer akadályozza meg.
Egy vagy két nemzetiség lesz?

A magyarság politikai és más érdekvédelmi szervei által szorgalmazott változtatás, hogy a jelenleg érvényes két nemzetiség megadásának lehetősége helyett vissza kell térni az egy nemzetiséget feltüntető válaszhoz, szintén pozitív tény. Kérdés, elfogadják-e ezt a törvényhozók? Lapunk nyomdába adásakor ez a kérdés még lezáratlan volt.

Kétségtelen, hogy a személyes válaszadás lehetőségének biztosítása nagy fontossággal bír a népszámlálás nemzetiségi hovatartozásról szóló eredményeinek alakulásához. Mindezek viszont kevésbé befolyásolhatják  a magyarság számának alakulását annál, amit közösségük számára a pozsonyi retesz jelent.

Az akár pozsonyi kalodának is nevezhető módszer csak annyi magyart állapít meg a cenzus végén, ahányan konkrétan megadták ezt a nemzetiséget a válaszukban. A választ nem adók számát nem helyettesítik átlagolással.

A magyarság vezetőinek elsősorban ennek a megváltoztatására kellene összpontosítaniuk, hiszen ha a népszámláláson való részvétel nem éri el a 100%-ot, akkor a nemzeti közösségünkhöz tartozók száma jócskán torzítva jelenik meg a végeredményben. 

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/4. számában)

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!