Törvénysértésre buzdít a statisztikai hivatal?

2021. április 23., 16:32
Somogyi Szilárd

Alig pár héttel a népszámlálás második felvonása előtt az eseményt felügyelő statisztikai hivatal „kitalálta”, hogy a számlálóbiztosok/asszisztensek saját kezdeményezésből nem kereshetik fel a lakosságot. Szerintük csak azokhoz mehetnek el, akik ezt kifejezetten kérik. Mi ezzel a probléma? Miért jelentheti ez a szlovákiai magyarság hivatalos számának a csökkenését?

népszámlálás
Fotó: TASR

Március végén véget ért a népszámlálás elektronikus része, amikor mindenki saját maga az interneten tölthette ki a számlálási űrlapot. Ezzel a lehetőséggel az ország lakosságának a 86%-a élt. Sajnos, a dél-szlovákiai városok nagyobb része nem érte el az országos átlagot. Ezt szakértők, de maga a statisztikai hivatal vezetése is azzal magyarázza, hogy a szlovákiai magyarság átlagban idősebb, mint a szlovákok, így a lakosság számottevő része majd a második felvonásban számláltatja meg magát.

A második szakaszban már emberi segédlettel lehet a kitöltést végezni. Vagy úgy, hogy a lakos befárad az önkormányzatnál kialakított számlálási pontra, vagy pedig úgy, hogy a lakására megy ki egy úgynevezett mobil asszisztens. A hivatal az asszisztenseket ellátja a címekkel, ahonnan még nem érkeztek be a számlálási űrlapok, így mintegy útmutatást ad ahhoz, hol szükséges cselekedni. Ennek a lehetőségét, sőt kötelezettségét a népszámlálásról szóló törvény is előírja.

Lapunk több dél-szlovákiai polgármestertől szerzett olyan információt, hogy támogatni fogják az asszisztensek tevékenységét. Ez két okból is alapvető érdekük. Nemzetiségi és anyagi okokból. Ahogy említettük, a dél-szlovákiai magyarok jelentős része a szakértők szerint várja, hogy megszámlálják. Ennek nemcsak eszmei indokai vannak, hiszen sok vonatkozásban külön jogok forrása, ha egy-egy település magyar lakossága meghalad egy bizonyos százalékot.

A másik ok anyagi természetű. Minden önkormányzat fő bevétele a részadókból származik, amit az adott település lakosságának száma is meghatároz. Ahogy azt Fülek polgármestere, Agócs Attila elmondta,

egy-egy plusz polgár hozzávetőlegesen 2-300 eurót jelent az önkormányzat költségvetésébe. Amennyiben tehát csak 50 ember kimarad a népszámlálásból az adott településen, az legkevesebb 10 ezer eurótól fosztja meg a helyi költségvetést!

Agócs Attila kifejezetten „kombájnszerű” fellépést képzel el az asszisztált szakaszban, melynek során Fülek 6-8 mobil asszisztense szisztematikusan felkeresi azokat a címeket, ahonnan nem érkezett még be űrlap. Ezzel vélhetően a város magyar lakosságát is gyarapítják, de a helyi költségvetést mindenképpen. Ez a magatartás azonban nemcsak a jelentős roma közösséggel rendelkező Fülekre jellemző. Hasonló hozzáállásról kaptunk hírt más magyarlakta települések vezetőitől is.

Így az elektronikus szakasz lezárultával lényegében minden település arra várt, hogy a statisztikai hivatal mikorra tűzi ki a második fázis kezdetének időpontját.

Ez a járványhelyzet miatt a regionális lehetőségeket figyelembe véve kerül majd kihirdetésre.

Agócs Attila
Fotó: TASR
Agócs Attila: Füleken kombájnszerűen szeretnénk végigmenni a címeken
Miért tilos a kötelező?

A két időszak közötti félidőben jött szinte derült égből villámcsapásként a statisztikai hivatal bejelentése, illetve egyes önkormányzatoknak küldött körlevele, amely szerint

a mobil asszisztensek nem szállhatnak ki minden címre, csak azokra, ahonnan kifejezett kérés érkezik a lakos részéről, hogy részt szeretne venni a népszámláláson.

A hivatal ezt a csalók fellépésével indokolja, akik a népszámlálásra hivatkozva keresnének fel főképpen idős lakosokat.

A hivatal levele (amely szerkesztőségünkben is megvan) még azt is tiltja, hogy ha egy házban két szomszédos lakás van, és az egyik kéri a számlálást, az oda kimenő asszisztens a szomszédos lakást már nem keresheti fel. Erre majd csak akkor kerülhet sor, ha az ott lakók ezt külön kérni fogják.

Azon kívül, hogy a hirtelen kitalált tiltás több szempontból is hátrányos a magyarság és az egyes települések szempontjából, ellentmond a népszámlálásról szóló, 2019-ben elfogadott törvénynek,

amely kimondja, hogy a mobil asszisztenseknek joguk, sőt kötelességük a saját körzetükben a számlálást elvégezni.  

A hivatal aggódik az öregekért

Az ügyben megkérdeztük a hivatal központját is, onnan azonban többszöri sürgetésünk ellenére sem érkezett válasz lapzártánkig. A hivatal többször elmondta, hogy a második szakasz elsősorban a marginalizált és digitálisan kirekesztett közösségek számára került kialakításra. Pontosan annak a rétegnek, amelyik a legnehezebben tudja kérni az önkormányzatot, hogy számlálási asszisztens keresse fel. Már ha egyáltalán tud arról, hogy népszámlálás folyik éppen.

A legfelháborítóbb a dologban, hogy a statisztikai hivatal rákényszeríti az önkormányzatokat a népszámlálás ezen módjának szabotálására, márpedig aki nem vesz részt a népszámlálásban, azt a törvény minimum 25 euróval büntetheti.

Az idei népszámlálás előkészületei már 2017-től folynak, s az azóta eltelt négy évben egyszer sem merült fel, hogy a meg nem számlált lakosságot ne kereshetnék fel az asszisztensek. Természetesen érthető, hogy a statisztikai hivatal, mint minden jóérzésű ember, aggódik az idősekért, hogy azok ne kerüljenek csalók kelepcéjébe, de ez nem a statisztikai hivatal asztala.

Megkérdeztük több magyarlakta település polgármesterét, hogyan képzelik el a népszámlálás hátralevő részét.

Dercsika első embere, Fekete Gábor már korábban elmondta szerkesztőségünknek, hogy ők szeretnének minden polgárt megszólítani, de ugyanilyen értelemben nyilatkozott a már említett Agócs Attila Fülekről, akárcsak két Ung-vidéki és bodrogközi polgármester, a kisgéresi Furik Csaba és a nagytárkányi Kopasz József is. Meggyőződésünk, hogy bármelyik településvezetőt szólítanánk meg, hasonló válaszokat kapnánk, bár Agócs szerint egy-egy kevésbé tapasztalt polgármester talán a hivatal tisztelete miatt inkább a bürokratikus elvárásnak tesz eleget.

Várjuk tehát a 2021-es népszámlálást irányító statisztikai hivatal válaszát. Azt azonban még inkább, hogy a hivatalnak visszatérjen a józan esze,

és törvényszegésre való buzdítás helyett hagyja a népszámlálási asszisztenseket dolgozni, hogy minél több lakos, s köztük minél több felvidéki magyar részt vehessen a népszámláláson.

2021. április 21., 18:41

Szükségünk van a tudományra! – Megjelent a Magyar7 legújabb, 16. száma

Ne feledjék: ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!

Megjelent a Magyar7 2021/16. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!