2020. július 17., 20:10

Tisztújítás előtt az MKP: mi a tét?

Július 18-án Farnadon tartja tisztújító konferenciáját a Magyar Közösség Pártja. A múlt héten lezárultak a járási küldöttgyűlések, amelyeken összesen hét jelöltet javasoltak az MKP országos elnöki tisztségére.

MKP OT_2019_11_23
Fotó: Bodó Károly
Képünk illusztráció, az MKP egy novemberi OT-ján készült.

Az MKP soron következő tisztújító konferenciájára a koronavírus-járvány miatt meglehetősen szokatlan időpontban, nyár közepén kerül sor. A párt a 2020-as parlamenti választásokon a Magyar Közösségi Összefogás listáján indulva 2010 óta már negyedik alkalommal teljesített az ötszázalékos küszöb alatt. Mivel a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba, ezért 1990 óta első alkalommal fordult elő, hogy a felvidéki magyarság alanyi jogon nem képviselteti magát a szlovák parlamentben. A februári választás egyik fontos tapasztalata, hogy az urnákhoz járuló magyar választók mintegy harmada szlovák párt listájára szavazott – ez szintén példátlan az 1990 utáni választások történetében.

Az MKP február után is egyben tartotta szavazótáborát

A választások óta eltelt négy hónapban a közéleti folyamatokat nagyrészt a koronavírus-járvány határozta meg, különösen nehéz helyzetbe hozva a parlamenten kívülre szorult magyar pártokat. A súlyos választási vereséget követően a Most-Híd légüres térben találta magát, támogatottsága a felmérések szerint még a februári eredményhez képest is tovább zuhant.

Az MKP ezzel szemben a közvélemény-kutatások tanúsága szerint továbbra is egyben tartotta szavazótáborát, köszönhetően annak is, hogy a pártnak az adott körülmények között is sikerült láttatnia magát.

Az MKP a karantén időszakában online közösségi konzultációt indított, a járványhelyzet enyhülését követően közbenjárt a szlovák-magyar határ megnyitása érdekében, majd kezdeményezte a jövő évi népszámlálási kampány előkészítését a többi felvidéki magyar szervezettel karöltve.

Szembesíteni kell a Matovič-kormányt az ígéreteivel

Az Igor Matovič kormányfő által kezdeményezett találkozóra, amelyre két nappal a trianoni békediktátum centenáriuma előtt került sor, az MKP ügyvivő testülete egy memorandumot állított össze, amelyben felsorolták a magyar közösség 1990 óta megoldatlan problémáit. A kilencvenes évek mélyszlovák nacionalizmusát idéző sajtóreakciók, a teljes szlovák politikai elit értetlenkedő elutasítása egyfelől jelzi a magyar közösség jövőbeli tényleges jogkiterjesztésének illuzórikus voltát, másfelől a magyar érdekképviselet mozgásterének korlátait is kijelöli.

A Beneš-dekrétumokra hivatkozó kisajátítások, a közigazgatási rendszer várható átalakítása, illetőleg a magyar kisiskolák körüli bizonytalanság, a dél-szlovákiai infrastrukturális fejlesztések leállítása sem azt erősíti, hogy a következő években nélkülözhető lenne a következetes magyar érdekképviselet, amely szembesíti a szlovák kormányt akár csak a kormányprogramban vállalt ígéreteivel.

Sérelmi politika helyett bővíteni kell a párt mozgásterét, de...

A memorandum átadását követő reakciókból ugyanakkor érdemes tanulni: sérelmi ellenzéki politika helyett a magyar érdekképviselet mozgásterének lehetőség szerinti bővítésére kell törekedni. Ehhez megfelelő hátteret kínál a pragmatikus alapokon nyugvó szlovák-magyar államközi viszony. Ennek kapcsán azonban azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy Igor Matovič kormányfő pártja nem pusztán lehetséges partner, hanem legalább annyira rivális is a magyar szavazók megnyeréséért és megtartásáért folytatott versenyben.

A kormányfő számára a magyar érdekképviselet szervezetileg csakis akkor lehet értékes, ha az komoly erőt tud felmutatni, ami egy jövőbeli kormányalakítás esetén is súlyosan esik a latba.

Egy megosztott, egymással folyamatosan veszekedő magyar érdekképviselet Matovič szemében nem stratégiai partner, legfeljebb impulzus arra, hogy saját pártja mögé sorakoztassa fel a felvidéki magyar választókat.

Hét elnökjelölt közül választhatnak a küldöttek

A választási kudarcot követően a szigorú járványügyi intézkedések hosszú hónapokra lehetetlenné tették a máig legnagyobb szervezeti erővel rendelkező MKP tisztújítását. Az Összefogás még a járványkrízis elmélyülése előtt bizalmat szavazott régi-új vezetésének, a Most-Híd május végén a 2020-as választások előtt is az MKP-val közös indulást szorgalmazó Sólymos Lászlót választotta a párt elnökévé. Július elejéig ugyancsak tisztújítást tartott két másik kisebb felvidéki magyar szervezet, az MKDSZ és a Magyar Fórum.

Az MKP Országos Tanácsa június 20-án határozta meg a párt tisztújításának menetrendjét.

A múlt héten lezárultak a járási küldöttgyűlések, ahol összesen hét országos elnökjelöltre tettek javaslatot. Jelölést kapott Bárdos Gyula, Becse Norbert, Berényi József, Cziprusz Zoltán, Forró Krisztián, Papp Sándor és Őry Péter. Július 18-án Farnadon a küldöttek akár még újabb elnökjelölteket is megnevezhetnek, de az is elképzelhető, hogy a járások által javasolt jelöltek közül visszalép valaki.

Mi a tisztújítás tétje?

Mivel a februári választás meggyőzően bizonyította, hogy a parlamentbe jutáshoz nem elégséges az MKP szövetsége a részben vagy egészben ugyanazon választói csoportokat megszólító mikropártokkal, mint ahogy a szlovák-magyar együttműködés Most-Híd által hangoztatott tartalékai is kimerültek, a tisztújító kongresszus küldöttei nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy ebben a helyzetben különösen sürgető a mit és a hogyan kérdésének egyidejű megválaszolása.

Az MKP szerepét, s egyben felelősséget felértékeli, hogy az elengedhetetlen magyar egység csakis a meglévő szereplők integrálásával érhető el.

Ugyanakkor a parlamentbe jutás reményében a Most-Híd korábbi magyar választóinak többségét és a februárban a szlovák pártokra szavazók egy részét is meg kell tudni szólítani, vagyis adott a lecke, hogyan lehet elegyíteni az etnikai érdekképviseletet az együttműködés igényével.

Megjelent a Magyar7 2020/29. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.