2020. június 4., 14:56
Frissítve: 2021. nov. 19. 11:07

Szlovák vezető politikusok reakciója az MKP memorandumára

Nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössünk a szlovákiai lakosság egy részével, mi minden lakost képviselünk. Ezt Peter Pellegrini, a parlament és a Smer-SD alelnöke jelentette ki csütörtökön, aki hivatalos állásfoglalást vár Igor Matovič (OĽaNO) kormányfőtől ebben a kérdésben. Szerinte arra sincs szükség, hogy az ország a szlovák-magyar kapcsolatok terén más irányba mozduljon el. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évet tekintve most a legjobb a két ország viszonya.

Peter Pellegrini és Boris Kollár
Peter Pellegrini és Boris Kollár
Fotó: TASR

A Smer-SD alelnöke a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója és a magyar nemzeti összetartozás napja (június 4.) alkalmából tartott keddi (június 2.) találkozóra reagált, melyen a kormányfő és néhány kormánytag mellett a szlovákiai magyar kisebbség képviselői vettek részt. A parlamenten kívüli MKP párt küldöttsége a találkozón átadta a miniszterelnöknek a magyar nemzeti közösség memorandumát, melyben többek között az autonómia megvalósítását kérik bizonyos területeken.

A múltban sok pozitív változás történt, melyek az itt élő magyarok és az egyéb kisebbségek javát szolgálták. Nem látok semmilyen indokot arra, hogy ennél is tovább menjünk. Fölöslegesen tépnénk fel a sebeket és fölöslegesen traumatizálnánk a kapcsolatainkat”

– jelentette ki Peter Pellegrini. Úgy véli, ahhoz, hogy egy szlovákiai kisebbség – beleértve a magyar kisebbséget is – „jól működhessen”, nincs feltétlenül szüksége arra, hogy a parlamentben egy kizárólag az adott kisebbség tagjaiból álló párt képviselje az érdekeit.

Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke elutasít bármiféle vitát, amelynek a trianoni békeszerződés megnyitása lenne a tárgya. Hozzátette: egy ilyen vitának valószínűleg súlyos következményei lennének mindkét államra nézve. Kollár szerint Szlovákia és Magyarország viszonya jelenleg átlagon felüli, ezért továbbra is a jövőbe kell tekinteni, és kölcsönösen segíteni kell egymást, például a V4 projekt megerősítése által.
Juraj Šeliga (Za ľudí), a parlament alelnöke úgy véli, Matovičnak, mint a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak joga van bármilyen rendezvényt megszervezni. Pozitívan értékeli, hogy a kormányfő efféle informális eszközökkel is igyekszik megerősíteni a szlovákok és a magyarok kapcsolatát. Információi szerint a miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy egy memorandumot fognak átadni neki, így nem is buzdított erre senkit, nem lépett fel proaktívan. Šeliga a tíz éve tartó jó szlovák-magyar viszony és együttműködés folytatását szorgalmazza. Egyben elutasítja a feszültségkeltést, valamint azt a törekvést, hogy belerángassák a kormányt „más országok játékaiba”.

A magyar nemzeti közösség memoranduma olyan követeléseket tartalmaz, mint a magyarság államalkotó nemzetként való elismerése Szlovákián belül, illetve egy „magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján”. Az MKP, amely a memorandumot átadta, a kormányfő akcióját „kedves gesztusként” értékelte. „Először fordult elő Szlovákia újkori történetében, hogy a miniszterelnök szembenézett ezzel a magyarok számára nagyon fájdalmas eseménnyel, és jelképesen a jobbját nyújtotta a közösségünk felé, kilátásba helyezve az ígéretes közös jövőt” – közölte Králik Róbert, az MKP sajtótitkára, hozzáfűzve: a tettek az igazán fontosak.
A magyar nemzeti közösség memoranduma, amelyet a parlamenten kívüli MKP párt küldöttei a héten terjesztettek Igor Matovič (OĽaNO) kormányfő elé, nem segíti elő a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt. Ezt Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter jelentette ki csütörtökön.
„Csak a médiából ismerem annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet Trianon előestéjén adtak át Igor Matovič kormányfőnek. Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát” – mondta a TASR hírügynökségnek, hozzátéve: meglepte őt ez a dolog.
A tárcavezető szerint a memorandum teljes mértékben ellentmond a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó összes európai előírásnak, és semmilyen módon nem járul hozzá a szlovákok és a magyarok jó viszonyához. Megjegyezte, hogy ez a lépés nincs összhangban azzal a légkörrel sem, amely eheti budapesti látogatását jellemezte.
A parlamenten kívüli MKP párt küldöttsége a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója és a magyar nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott keddi (június 2.) találkozón adta át a magyar nemzeti közösség memorandumát a szlovák miniszterelnöknek. A dokumentum olyan követeléseket tartalmaz, mint a magyarság államalkotó nemzetként való elismerése Szlovákián belül, illetve egy „magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján”.
A Most-Híd figyelmeztet: a pozsonyi várban tartott találkozó ellenséges reakciókat váltott ki. Ezzel összefüggésben óva int attól, hogy a Trianon kapcsán felkorbácsolt indulatok miatt veszélybe kerüljön a jó szlovák-magyar viszony. A Híd nem szeretné megkérdőjelezni a kormányfő jó szándékát, „de ez az egyéni kezdeményezés nem segít abban, hogy a szlovák-magyar párbeszéd és együttműködés a jövőben is konstruktív legyen”. A párt szerint a Trianon-évfordulóval való visszaélés, akár a szlovák, akár a magyar pártok részéről, könnyen megbosszulhatja magát.
Ivan Korcok
Ivan Korčok külügyminiszter
Fotó:  TASR

Juraj Gyimesi (OĽaNO) parlamenti képviselőt meglepte a memorandum tartalma. „Az MKP nyolc évig kormánypárt volt, de egyszer sem állt elő ilyen követeléssel” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a parlamentben. Hozzátette: nem tudja elképzelni, hol húzódnának egy esetleges autonóm terület határai, és ki irányítaná azt.
A képviselő nagyon fontosnak tartja, hogy a Szlovák Alkotmány preambuluma is kimondja a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek tagjainak egyenjogúságát. Egyetért tehát azzal, hogy az alaptörvény preambulumában a „Mi, a szlovák nemzet” szövegrészt így módosítsák: „Mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai”. Megérti, hogy a jelenlegi megfogalmazás egyesekből a másodrendűség érzését válthatja ki.
Gyimesi emlékeztetett: a kormányprogram értelmében a parlamentnek hoznia kell egy olyan törvényt, amelynek alapján létrehozhatják a kisebbségi hivatalt. A képviselő szerint a kisebbségek jelenleg nem rendelkeznek azzal az intézményi hatáskörrel, amelynek alapján részt vehetnének az őket érintő döntések meghozatalában, annak ellenére sem, hogy ezt a jogukat az alkotmány garantálja.

A miniszterelnök úrral való egyeztetést követően vállalnám egy ilyen törvénynek a kidolgozását, de egyelőre ez még nem téma”

– zárta Gyimesi.

A parlamenten kívüli Most-Híd párt a szóban forgó találkozóra reagálva a Szlovák Alkotmány preambulumának módosítását, a kettős állampolgárságról szóló törvény rendezését, egy átfogó kisebbségi törvény elfogadását, valamint az elmaradott, kevert lakosságú régiók fejlesztését kérte Igor Matovič (OĽaNO) kormányfőtől. Magdeme Klára, a Most-Híd szóvivője hozzáfűzte: ami igazán számít, az az, hogy a kormányfő által kifejezett gondolatokat a kormánya hajlandó-e konkrét tettekre váltani. A preambulum módosítását szorgalmazta a parlamenten kívüli Magyar Fórum (MF) párt is. Simon Zsolt pártelnök kijelentette: a magyarok azt szeretnék, ha az alkotmány preambuluma is egyenrangú állampolgárokként határozná meg őket.

Igor Matovič kormányfő csütörtökön a Pátria rádióban indulatosan beszélt arról, hogy becsapva érzi magát, miután a sajtóba kikerült az MKP ügyvivő testülete által megfogalmazott memorandum. A kormányfő - elmondása szerint - a találkozót, amelyről a szlovák sajtó nyilvánosságát nem tájékoztatta, gesztusértékűnek szánta a szlovákiai magyarok irányába.

Matovič: Az MKP memoranduma a feléjük nyújtott kéz leköpése

Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése – mondta csütörtökön Igor Matovič miniszterelnök (OĽaNO) a memorandum átadása kapcsán, amelynek célja például egy „magyar körzet” létrehozása Szlovákiában, amelyet a magyarok irányítanának, vagy a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése a hivatalokban és a bíróságokon.

Matovič elmondta, az eset június 2-án, kedden történt, az A múltat nem mi írtuk, a jövő a mi kezünkben van elnevezésű rendezvényen. A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmával tartott találkozó célja a Szlovákiában élő legnagyobb nemzeti kisebbség iránti tisztelet kifejezése volt, valamint az arra irányuló igyekezet, hogy ne térjenek vissza a múltbeli konfliktusok, a Szlovákia és Magyarország közötti baráti kapcsolatok fejlesztése legyen cél.

„Sajnálom, hogy valaki visszaélt ezzel, és arra használta ki a helyzetet, hogy újra felszítsa a nemzeti ellentéteket, hogy visszaálljon a harminc évvel ezelőtti helyzet"

- mondta a miniszterelnök.

A kormányfő azt mondta, el sem olvasta a memorandumot, melyet az MKP tagjai átadtak neki. „Elég volt az a mód, ahogyan el akarták juttatni hozzám. Ez éppen olyan, mintha ahelyett, hogy megrázzák, leköpnék a feléjük nyújtott kezet" - mondta Matovič. „Senki sem beszélhet így velem vagy a szlováksággal" - figyelmeztetett.

Kijelentette, hogy ami történt, az hatással lesz az OĽaNO és az MKP kapcsolataira is. - Készüljünk fel erre – mondta, de hogy mire gondol, nem konkretizálta.

Juraj Blanár, a Smer-SD alelnöke szintén hozzászólt a történtekhez. Élesen kritizálta Simon Zsolt, a Magyar Fórum (Maďarské fórum) javaslatát, aki azt tanácsolja a kormánynak, hogy változtassa meg a Szlovák Köztársaság Alkotmányának preambulumát, és a „Mi, a szlovák nemzet” megfogalmazás helyett a „Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai” formát használják. Blanár hangsúlyozza, a Smer-SD számára elfogadhatatlan, ha valaki arra akarja kihasználni Trianon 100. évfordulóját, hogy az alkotmányban el akarja nyomni az államalkotó nemzetet. „A Szlovák Köztársaság azért is Szlovák Köztársaság, mert a szlovák nemzet az államalkotó nemzet, és államunk neve természetesen és logikusan következik ebből" - hangsúlyozta Blanár.

Őry Péter, az MKP ügyvivő elnöke a ma7-nek elmondta: "szép dolog az egymás iránti gesztusok kinyilvánítása, de emellett számos felgyülemlett megoldatlan kérdést kellene orvosolni". 

Az volna a legjobb fejlemény a felvidéki magyarság számára, ha a valóban kedves szavak után az elvárásaink, jogállásunk, nyelvi jogaink, oktatási kulturális önrendelkezésünk, gazdasági elmaradottságunk egyszerre megoldódnának

- fogalmazott a politikus.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.