Sem a szakszervezetek, sem a foglalkoztatók nem támogatták a költségvetés-tervezetet
A Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Tanácsa hétfői ülésén nem tudott megállapodásra jutni a 2027–2029-es időszakra vonatkozó államháztartási költségvetési javaslatról. A szakszervezetek és a munkáltatók nem támogatták azt.
A szociális partnerek sérelmezték, hogy a tárgyalási anyagokat csak vasárnap (10. 04.) este kapták kézhez, amit a szociális párbeszéd semmibe vételének tekintenek. Nehezményezik továbbá, hogy a költségvetés nem Szlovákia valós szükségletein, hanem politikai prioritásokon alapul. Mindez a Szlovák Munkáltatói Szövetségek és Társulások Országos Szövetsége (AZZZ SR), az Ipari Szövetségek és Közlekedési Szövetség (APZD), a Szlovák Szakszervezeti Konföderáció (KOZ SR), valamint a Szlovákiai Városok és Községek Társulása (ZMOS) képviselőinek tárgyalás utáni nyilatkozataiból derült ki.
Az állami költségvetés átpolitizált, a koalíció egyes képviselőinek politikai prioritásaiból épül fel, és a instabil politikai, valamint társadalmi helyzetre való tekintettel elengedhetetlen, hogy minél előbb a parlament elé kerüljön, és elfogadásra kerüljön”
– idézte Ladislav Kamenický (Smer-SD) pénzügyminiszter tárgyalópartnerekhez intézett szavait Monika Uhlerová, a KOZ elnöke. A szakszervezeti vezető elmondása szerint értékeli a miniszter őszinteségét, ám az ilyen hozzáállást elfogadhatatlanná tartja. „Elfogadhatatlan, hogy a szociális párbeszéd és a szociális partnerek e politikai játékok és a politikai instabilitás szereplőivé és eszközeivé váljanak” – jelentette ki.
A munkáltatók képviselői bírálják, hogy a költségvetésből hiányoznak a növekedésösztönző intézkedések.
Semmilyen növekedési intézkedést nem tartalmaz, sőt még a tranzakciós adó kivezetésével kapcsolatban belengetett intézkedések sem valósultak meg”
– nyilatkozta Rastislav Machunka, az AZZZ elnöke, hozzátéve, hogy a vállalkozók az adó megszüntetésével már számoltak a következő évi költségvetésükben.
Ugyancsak elutasítják a közszférában tervezett létszámbővítést és a bérfejlesztéseket. „És itt valóban nem az iskolai konyhai dolgozók béréről van szó, hanem például a Sportminisztériumban elérhető átlagbérről – mely intézményt már régen meg kellett volna szüntetni, sőt fel sem szabadott volna állítani –, amely nagyjából 3500 euró” – fejtette ki Machunka.
Uhlerová tájékoztatása szerint a KOZ elsődleges követelése, hogy a költségvetésbe építsék be a közszférára vonatkozó bérvalorizációs megállapodást, amelyről jelenleg is tárgyalnak az állammal. Ez elsősorban azokat a munkavállalókat érinti, akiknek a besorolási bére a minimálbér alatt van.
A bérek esetleges valorizációjáról szóló megállapodás nem tükröződik az állami költségvetés tervezetében, ott a bérfejlesztésnél nulla szerepel. Ugyanakkor a főkönyvben több százmillió euró van indikálva a bérek valorizációjára, ami az állami és közalkalmazottak béremelésére utal. Ezért törekszünk arra, hogy mielőbb megállapodás szülessen, hogy az még bekerüljön az állami költségvetés tervezetébe, és így kerüljön a törvényhozás elé”
– tette hozzá.
Jozef Božik, a ZMOS elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a városoknak és községeknek kiegyensúlyozott költségvetést kell előterjeszteniük.
Ám idén, amennyiben az alkotmánytörvény érvényben marad, nem használhatjuk fel erre a költségvetésre azt, amit megtakarítottunk. Nem hiányt, mint amit az állam termel, nem adósságot, mint amit az állam halmoz fel, hanem azt, amit az elmúlt években megtakarítottunk”
– emlékeztetett. Ismételten sürgette, hogy az önkormányzatokat mentesítsék a adósságfék szankciói alól.
