2021. július 20., 16:49

Pert nyert a Gorillából elhíresült somorjai Varga Zoltán az állammal szemben

Pert nyert a szlovák állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán Varga Zoltán volt szlovák rendőr. Varga a 2011-ben kirobbant Gorilla-ügyből elhíresült Vazov utcai lakásán zajló titkosszolgálati lehallgatások ügyében perelte a szlovák államot.

Gorilla-ügy_trnka
Fotó: TASR

A Gorilla-ügyiratot ismeretlen személy hozta nyilvánosságra 2011 decemberében, és terjedt el rohamosan a világhálón.

Olyan beszélgetéseket tartalmaz, amelyeket többnyire Jaroslav Haščák folytatott különféle politikusokkal a második Dzurinda-kormány idején megvalósult állami bizniszekről és az ezekkel kapcsolatos jutalékokról. Az ügyben Robert Fico is érintett volt és néhány szlovákiai magyar politikus, illetve üzletember is.

Az akta szerint ezek a beszélgetések Varga Vazov utcai lakásában zajlottak. Varga egyébként a Penta társtulajdonosának, Jaroslav Haščáknak a barátja. A Gorilla-akta miatt számos bírálat érte a pénzügyi csoport vezetőit, és tüntetések kezdődtek országszerte.

A strasbourgi bíróság 9750 eurós kártérítést ítélt meg a felperesnek, és az 5561,50 eurós perköltség megtérítését.

Az emberjogi bíróság megállapította, hogy az állam megsértette Varga magánélethez való jogát a lehallgatási üggyel kapcsolatban.

A Pozsonyi Kerületi Bíróság döntését, amelynek értelmében lehetővé vált, hogy a titkosszolgálat (SIS) lehallgassa Varga lakását, az Alkotmánybíróság később mint törtvénytelen és alkotmányellenes döntést semmissé tette.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint lehetséges, hogy a Vargát érintő lehallgatási anyagok még mindig a titkosszolgálatnál vannak, ezt azonban a titkos információk jellegét tekintve nem lehet megállapítani.

A strasbourgi bíróság szerint a felperes belföldi szinten több lépést is megtett, többek közt a tények ellenőrzésére és újabb információk beszerzésére vonatkozóan, feljelentést tett bírósági végzések végrehajtása (lehallgatás céljából) és anyagok megsemmisítése ellen, de csak részleges sikerrel járt.

Ráadásul a strasbourgi bíróság szerint a kerületi bírák, akik a lehallgatásra az utasítást kiadták, nem felügyelték annak a menetét.

A titkosszolgálat nem nyújtotta be a bíróságnak a felvételek megsemmisítésére vonatkozó végzések vagy feljegyzések végrehajtásának eredményeit.

A kerületi bíróság végül elismerte, hogy a lehallgatásra kiadott utasítás sérti a felperes jogait. Ez a döntés azonban csak azt követően született meg, hogy az Alkotmánybíróság alapos vizsgálat után semmissé tette azt. Ráadásul az alsóbb szintű bíróság döntése csaknem tíz évvel a felperes lépései után született meg.

A SIS gyakorlatilag korlátlan lehetőségekkel rendelkezett a hatalom gyakorlásában olyan intézkedések nélkül, amelyek megvédenék (a panaszost) az önkényes beavatkozással szemben, ahogyan azt a jogállamiság elvei megkövetelik”

– áll strasbourgi bíróság döntésében.

Megosztás
Címkék