Pártszínekben vagy függetlenként? Nyitra megyei jelöltek vitája
Október 24-én összevont megyei és helyi önkormányzati választásokat tartanak. A szeptemberi Metszetben Nyitra megyei polgármester- és megyei önkormányzati jelöltek: Halász Béla, Gúta polgármestere, Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Orosz Örs megyei és komáromi helyi önkormányzati képviselő és Zachar Pál, Ipolyság polgármestere ütköztették érveiket.
Vendégeink megvitatták kinek az érdeme, hogy a magyarlakta régiókba végre lakosságarányosan érkeztek fejlesztési források, milyen pénzügyi helyzetben van a településük, fenntarthatók-e a magyar iskolák, intézmények, illetve polgármesterként, képviselőként mennyire érzik prioritásnak a településük magyar arcélének megőrzését.
Teher-e a pártlogó?
Halász Béla hangsúlyozta, vannak választások, amikor előnyt jelent, ha valaki pártszínekben méreti meg magát, ellenben van olyan választás is, amikor előnyösebb függetlenként indulni. Ahogy minden választásnak, az október 24-i voksolásnak is arról kellene szólnia, ki mit tett le az asztalra.
Orosz Örs szerint az a fontos, hogy a megválasztott jelöltek tenni tudjanak a régiójukért. Felidézte, hogy a politikai pályáját függetlenként kezdte, majd Nyitrai megyei képviselőként a Magyar Szövetség frakciójában eltöltött évek komoly iskolát jelentettek a számára.
– A megyei képviselet az a terep, ahol az adott régiót, a nemzeti közösségünket egy erős magyar frakció révén lehet a leghatékonyabban szolgálni – mondta Orosz és emlékeztetett, a 18 tagú képviselőcsoportban gyakran voltak viták, de azokat rendszerint sikerült feloldani.
Keszegh Béla azzal kezdte, hogy vannak olyan országok, ahol azt mondják, helyi szinten ne is legyenek pártok. A komáromi polgármester szerint azonban elképzelhetetlen, hogy az országos politikát az egyéni jelöltek alakítsák.
– Helyi szinten pártcímkék nélkül is indulhatnak hiteles jelöltek, hiszen a települési önkormányzatokban nehezen értelmezhető az ellenzékiség. Ugyanakkor, a szlovákiai magyar politika genézisében benne van, hogy a függetlenek a párttal szemben, vagy azzal párhuzamosan jelenítik meg magukat – mondta Keszegh, és aláhúzta, a címkék helyett a jelöltek hitelessége a döntő szempont.
Zachar Pál felidézte, független jelöltként sikertelenül pályázott a polgármesteri székre és a megyei testületbe, pártszínekben indulva jutott mindkét pozícióba.
– Azzal, hogy a jelölt egy párt támogatásával indul, közösséget vállal a hozzá hasonlóan tenni akaró emberekkel, tudatában van annak, hogy sikereket csakis közösségben lehet elérni – jelentette ki Ipolyság polgármestere.
Mennyire szorít a cipő?
Keszegh Béla hangsúlyozta, a működési költségek terén nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok: az infláció, a magas üzemanyagárak, az emelkedő minimálbér, de a tranzakciós adó hatásait is megérzik a települések. – A rendelkezésre álló fejlesztési források azonban növekedtek, ennek köszönhetően többlettel zárt a város. A fejlesztések zöme uniós és más külső forrásból valósult meg, amely mentőövet jelent – emlékeztetett Keszegh Béla.
Orosz Örs megjegyezte, a kultúra ügyeivel foglalkozó aktivistaként, politikusként a város gazdálkodásával kapcsolatban nem érzi magát kompetensnek. A komáromi városi képviselő emlékeztetett, az elmúlt időszakban a Magyar Szövetség képviselői igyekeztek konstruktívan fellépni a komáromi testületben. A megyei frakcióval közösen törekedtek arra, hogy a korábbi szembenállást lebontsák, az együttműködést a város és a régió javára fordítsák.
Halász Béla függetlenként nyerte meg a választást, ezt követően sikerült többséget kialakítani a testületben. – Az együttműködésnek köszönhető, hogy eredményes ciklust zárunk. Az első lépés az volt, hogy előkészítettük a tervdokumentációkat, ezzel biztosítottuk, hogy sikeresen tudjunk pályázni.
Zachar Pál hangsúlyozta, a helyi szolgáltatásokat korábban külső cégek biztosították, ezeket átvette a város, így a bevételek is közvetlenül a település kasszájába kerülnek.
– Új konstrukcióban kivitelezzük az útfelújításokat is. Olyan cégekkel dolgozunk együtt, amelyek felvállalják a beruházás anyagi terheinek egy részét, ezáltal elkerülhető, hogy a városnak hitelt kelljen felvennie. Amíg elérhetők az uniós források, élni kell a lehetőséggel és a beruházásokra kell helyezni a hangsúlyt – fogalmazott az ipolysági polgármester.
Kinek köszönhetők a déli járásokba érkező beruházások?
Orosz Örs hangsúlyozta, egyedül Nyitra megyében sikerült elérni, hogy a fejlesztési forrásokról döntő Partnerségi Tanács legfelső kamarájában ne egyedül a megyeelnök, hanem a megyei testületben kialakult erőviszonyok alapján 12 személy foglaljon helyet.
– Így sikerült kialakítani azt a döntéshozatali mechanizmust, amelynek eredményeképpen a források 62 százaléka érkezett a déli régióba. Ennek gyümölcsét nagyrészt a következő ciklusban lehet majd leszüretelni. A politikai akarat megteremtésével a déli régió intézményei, mint például a komáromi könyvtár és a színház is forrásokhoz jutottak, ezek a beruházások már meg is valósultak – mondta Orosz Örs.
Halász Béla úgy reagált, hogy a beruházások sikeres bevonzása az Orosz Örs által említett döntéshozatali mechanizmuson túl a települési önkormányzatok felkészültségének is köszönhető. Halász emlékeztetett, a terveket a polgármesterek és a hivatali munkatársak készítették elő.
– Hiába van pénzcsomag, azt nem lehetne lehívni, ha nem lennének előkészített tervek. A pályázatokat végig is kell vinni, ezért mondjuk, az önkormányzatok kétszer örülnek. Először, amikor megnyerik, másodszor, amikor átadják a pályázat révén megvalósult beruházást – mondta Halász Béla és megjegyezte, ezért is kellene szorosabb kapcsolat a megyei képviselet és a települések között, hogy első kézből kapják meg az információkat.
Orosz Örs emlékeztetett, ismeri a pályázói oldalt. Amikor polgármesterek ültek a megyei testületben, az volt a kritika lényege velük kapcsolatban, hogyan lehet egy fenékkel több lovat megülni. Halász Béla közbevetette, más járások képviseletében ott ülnek a megyei testületben a polgármesterek, Zachar Pál példa erre. A Komáromi járás jelenti a kivételt. Orosz Örs erre úgy reagált, hogy a független polgármesterek által irányított települések sem szenvedtek hátrányt a pályázatok elbírálásakor. A komáromi múzeum esetében a ciklus során akut problémákat kellett megoldani, ennek ellenére sikerült helytállni.
– A Magyar Szövetség képviselői nem végezhetik el az intézményvezetők házi feladatát – tette hozzá Orosz Örs.
Zachar Pál elmondta, egyetért azzal, hogy a pályázatok sikeréhez elengedhetetlen volt az önkormányzatok felkészültsége.
– Ugyanakkor ne legyünk naivak, a sikerhez nagyon sokszor az asztalra kellett csapnia a megyei képviselőknek – mondta Zachar és aláhúzta, ha a kialakított mechanizmusnak akár egyetlen eleme hiányzik, mindez nem működött volna. Halász Béla erre úgy reagált, hogy nem vitatja el a megyei képviselet eredményeit, csak arra utalt, a sikerhez az önkormányzatok felkészültsége is kellett.
Orosz Örs szerint tömbterületen helyi szinten a politikai versenynek minden legitimitása megvan, ha regionálisan és országos szinten sikerül összehangolni az érdekeket.
– Abban viszont már látok etikai problémát, hogy a parlamentben a magyar közösség ellen irányuló törvényeket megszavazó megyeelnök mögé sorakozik fel Halász Béla a csapatával, miközben a Magyar Szövetség is jelöltet állított Nyitra megye elnöki pozíciójára – mondta Orosz Örs. Szavaira Halász Béla úgy reagált, hogy azt a sikeres megyeelnököt támogatják, akinek az eredményeivel Orosz Örsék is kampányolnak. Ugyanakkor hibának tartja, hogy a kormánypártok megszavazták a lex Benešt. Halász szerint október 24-e után félre kell tenni az ellentéteket, és akkor 2027-ben ott lehetünk a parlamentben. Orosz Örs megjegyezte, az önálló magyar megyei elnökjelölt a sikeres szereplés előfeltétele, nem lehet a hosszútávfutás startjához feltett kézzel odaállni.
Arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy megyei képviselőjelöltként is próbára tegye magát Keszegh Béla kijelentette, Komárom egész embert kíván. – Ha az együttműködés megfelelő, nem kell minden testületben ott ülni – mondta, és megjegyezte, az előző kampány során kialakult feszültségek ellenére eredményes együttműködést tudott kialakítani a megyei képviselőkkel.
Fenntarthatók-e a magyar intézmények?
Ipolyságon sikerült létrehozni egy erős magyar iskolaközpontot.
– Csakis a stratégiai gondolkodás visz előre. A legnagyobb kihívást a nem a pénz vagy az épületek, hanem a gondolkodás kimozdítása jelenti – mondta az ipolysági polgármester, aki úgy véli, a magyar közösség immunrendszere még mindig van olyan erős, hogy tud a kihívásokra reagálni.
– Zachar Pálnak komoly konfliktusokat kellett leküzdeni ahhoz, hogy létrejöjjön a magyar iskolaközpont Ipolyságon – jegyezte meg Orosz Örs hozzátéve, hogy az ipolysági magyar gimnázium megmentése például szolgálhat a más településeknek is.
Keszegh Béla emlékeztetett, a demográfiai krízis a fővároson kívül gyakorlatilag minden települést sújt. Komáromban tízéves távlatot felölelő oktatási koncepciót dolgoztak ki.
– Ha a népességfogyást nem is tudjuk megállítani, olyan közösség maradhatunk, amely az oktatás teljes skáláját fenn tudja tartani – jegyezte meg a polgármester.
– Határozottan el kell utasítani az illegális migrációt, de nyitottnak kell lenni arra, hogy Komáromba is érkezzenek más régiókból, vagy akár külföldről is. A városban élő polgárok jelenleg is 50 országból érkeztek – hangsúlyozta a polgármester.
Gútán is érzékelhetők a negatív demográfiai tendenciák. Halász Béla polgármester hangsúlyozta, az intézmények összevonásához hasonló kihívás az önkormányzati rendszer reformja. Bár a kormányok beszéltek róla, soha senki nem merte még meglépni.
– El kell fogadtatni a polgármester kollégákkal, a kisebb települések nem fogják elveszíteni az identitásukat azáltal, ha ott nem lesz testület vagy hivatal. A feladatokat meg kell osztani – jegyezte meg Gúta polgármestere, hozzátéve, hogy a kistérségi régiók modellje már több kelet-közép-európai országban működik.
– Mindez összefügg az oktatási rendszer fenntartásával, első lépésként az iskolaközpontot létre kell hozni Gútán is – mondta Halász Béla. Keszegh Béla úgy reagált, a közigazgatási reform legalább annyira fontos, mint a magyar közoktatás jövője.
– A Magyar Szövetség sajnálatos módon ebben a kérdésben lényegében nem mutatott aktivitást, pedig a tervezett centralizáció veszélyeket is rejt a magyar közösség számára. Zachar Pál ezzel kapcsolatban megjegyezte, Keszegh Béla félig nyitott kapukat dönget, a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás, de a Magyar Szövetség is foglalkozik a kérdéssel.
Prioritás-e a település magyar jellegének megőrzése?
Halász Béla emlékeztetett, Gúta a felvidéki magyarság egyik bástyája, az önkormányzat azért dolgozik, hogy a város meg is tartsa ezt a pozícióját. Úgy próbálják visszahozni a magyarságtudatot, hogy a szlovákság ne érezze ellene irányuló lépésnek. Orosz Örs kiemelte, hisz a magyarok és a szlovákok megbékélésében, mindazonáltal a választóktól a szülőföldje, a saját nemzeti közössége problémáinak a képviseletére kér felhatalmazást, legyen szó a Sajó-katasztrófáról, a Beneš-dekrétumokról vagy a magyar iskolák megmentéséről.
– A többségi nemzetet van, aki képviselje. Nekünk szükségünk van a hiteles és elkötelezett magyar képviseletre – mondta Orosz Örs.
Keszegh Béla fontosnak nevezte, hogy a magyar identitásunkat ne helyezzük szembe a szlováksággal, hiszen ez a kettő nagyon jól megfér egymással.
– Nem attól leszek jobb magyar, ha a másikkal szemben ellenérzéseim vannak – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy az őt támogató önkormányzati csapatban ezt sikerült érvényre juttatni.
– Azért kell kiállnunk településvezetőként, képviselőként a magyar érdekek mellett, mert ha mi nem tesszük meg, azt senki más nem teszi meg helyettünk – mondta zárásképpen Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
Folytatódik a Metszet
A Ma7 közéleti vitaműsora, a Metszet október 14-én, Dunaszerdahelyen folytatódik. Az október 24-i helyhatósági választások kampányának hajrájában Nagyszombat megyei polgármester- és megyei önkormányzati jelöltek ütköztetik érveiket.
Megjelent a Magyar7 2026/41. számában.
