Összedőlt, aminek össze kellett
- Haló, kívánságműsor? Szeretném kérni a Szomorú vasárnap című számot, és küldeném Eduard Hegernek. Rajta, és az európai uniós alapok vályújától eleső kormánytagjain kívül mások számára azért nem volt annyira szomorú május első vasárnapja...
![Eduard Heger](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2023-05/20230705_heger_demisia_03956613.jpg?itok=NyBO0xTt)
Harminc év után először lehet magyar nemzetiségű miniszterelnöke Szlovákiának.
A múlt hét elég erőteljes volt a hazai belpolitikában. Kibukott az agrárminiszter 1,4 millió eurós, etikai szempontból aggályosnak mondható támogatási ügye. A miniszter bejelentette: felmentését kéri az államfőtől. A miniszterelnök gyenge reakcióját látva a külügyminiszter is csomagolt. Én már csak azon aggódtam, hogy mire a "szlovák Air Force One" hazahozza Zuzana Čaputová államfőt Őfelsége, III. Károly, Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más királyságai és területei királya, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője londoni koronázásáról, még találjon valakit a kormányban. De mire a kormánygép gumikereke a pozsonyi reptér betonját érintette, gyomrában a köztársasági elnökkel, az egyre gyűröttebb Eduard Heger is belátta: hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor le kell szállni róla. Anyák napján, 11 órakor a kamerák elé állt, és bejelentette: ennyi volt.
Samuel Vlčan mezőgazdasági tárcavezető a múlt héten felmentését kérte, miután Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke sajtótájékoztatón számolt be róla, hogy cége, a Reko Recycling Kft. a környezetvédelmi minisztérium büdzséjéből 1,4 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott.
Ebben a formában, hogy "Samuel Vlčan cége", ez valami távoli, pozsonyi huncutságnak tűnhet, ám valójában az Izsa Bokros településrészében levő szeméttelepről van szó, amelynek prokuristája – cégvezetője – 2017 és 2020 között Samuel Vlčan volt, majd ezt a tisztséget 2020 májusában Kristína Vlčanová vette át tőle, és gyakorolja napjainkig.
Vlčant 2020. április 9-én nevezték ki államtitkárnak a mezőgazdasági tárcánál, ahol Ján Mičovský lemondását követően miniszterré avanzsált. Vlčan soha nem titkolta hulladékfeldolgozásbeli érdekeltségeit, igaz, nem is tudta volna, hisz az nyilvános adatbázisokból megállapítható; illetőleg szükségtelen is lett volna, hisz bizonyos szakmai előéletet el is várunk azoktól, akik az államigazgatásban ilyesmire adják fejüket.
A távozó megbízott miniszter nevéhez köthető cég tavaly februárban nyújtott be támogatási kérelmet az akkor még azonos párt jelöltje által vezetett környezetvédelmi minisztériumhoz, a támogatási szerződést decemberben írták alá. Az esetet azóta a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség is vizsgálja. De nem szükséges, hogy a rendőrök találjanak valamit, valószínűleg az ügy jogi szempontból rendben van, ám az kétséges, hivatalban lévő miniszter cégének érdemes-e állami támogatásért folyamodni, főként úgy, hogy a pályázatra nyolc jelentkező volt, és éppen a miniszteré járt sikerrel, a többi nem. Ez legfeljebb Ugandában csúszik át a léc alatt.
Ján Budaj környezetvédelmi miniszternek is sikerült egy mondatban megcsillogtatni kompetenciáit, mikor úgy fogalmazott: nem tudta, hogy a támogatást Vlčan cégének adják. Köszönjük, lehet menni zuhanyozni.
A szavazóknak alig volt ideje felocsúdni a Vlčan körüli hercehurcából, amikor bombaként robbant a hír: Rastislav Káčer ügyvezető külügyminiszter felmentését kérte Zuzana Čaputová államfőtől. Hát ki fog nekünk ezután szakmányban határrevíziótól rettegni?
A Vlčan-ügy után Heger miniszterelnök élt a törvény biztosította lehetőségével, és a közszolgálati televízióban beszédet intézett a lakossághoz, amelyben újfent megerősítette, ő szeretné markolni az ország hajójának kormányrúdját a szeptemberi előrehozott választásokig.
Ebben a távozó mezőgazdasági tárcavezetőről ugyan egy büdös szó nem esett, de volt legalább egy értékelhető momentuma: amikor Heger beismerte felelősségét a kialakult, kaotikus helyzetért, bocsánatot kért.
Fellépését azonban a külügyminisztere a közösségi médiában azzal kommentálta: "Ha a köztársasági elnök eddig vonakodott volna, a miniszterelnök az esti fellépésével megkönnyítette a döntését. Szörnyű kontármunka." Ezt követően kérte felmentését, és távozni készül a politikai életből is. Nagyon mehetnékje lehetett már, meg se várta, hogy hazaérjen hivatalos külföldi szolgálati útjáról, hanem onnan küldte az elnöki irodába a felmentését kérő levelét. Döntését a felvidéki magyarok vélhetően nem könnyezték meg.
Rastislav Káčer tehát meghozta a megfelelő döntést, egy baj van csak vele: későn. A hozzá hasonló, területi revízióval riogató nacionalista hergelőknek, akiknek a zakóujjába mindig be van készítve a „magyarkártya”, nincs helye a politikai életben.
2022. december 15-én a törvényhozás megvonta a bizalmat Eduard Heger kormányától. Zuzana Čaputová köztársasági elnök a következő napon menesztette a kormányt, egyben az Alkotmány 117. cikkelye alapján, korlátozott jogkörökkel, ügyvezető kormányként kaptak megbízatást a következő választásokig.
Ha Hegerék nem mennek el a falig, és a kormány a parlamenti fiaskó előtt benyújtotta volna a lemondását, a kabinet csorbítatlan jogkörökkel kormányzott volna az előrehozott választásokig.
A bizalmat vesztett kormányra azonban az Iveta Radičová kormányának bukását követően meghozott szabályok vonatkoznak, lényegi döntéseket kizárólag a köztársasági elnök beleegyezésével tudtak elfogadni.
Eduard Heger felkínálta az államfőnek, hogy a megüresedett posztokat a saját embereivel töltse be, illetve távozott volna a miniszterelnöki tisztségből. Čaputová – és tegyük hozzá, az ország – számára azonban egyik megoldás sem volt elfogadható. Épp elég ideig néztük, hogy az országot egy olyan miniszterelnök vezeti, akit senki nem választott meg, és akitől a parlament megvonta a bizalmat.
A duplán távozó Eduard Heger, aki csütörtök este még határozottan kardoskodott a szakértői kormány ellen, vasárnapra megjuhászodott, és azt mondta, nem akarja tovább traumatizálni az országot, a sima átmenetben lesz érdekelt.
A köztársasági elnök, aki már régóta lebegtette a szakértői kormány lehetőségét – korábban ki is szivárgott egy "garantáltan biztos" kormánynévsor, amelyet az illetékesek igyekeztek cáfolni –, ezt követően magához ragadta a kezdeményezést. Megnevezte a szakértői kormány miniszterelnökét, Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank kormányzóhelyettese személyében, és jelezte, mivel régóta készült erre az eshetőségre, a miniszterek neve is megvan már, ám róluk előbb a parlamenti pártok vezetőivel szeretne egyeztetni.
A szlovák Alkotmányban azonban nem találkozhatunk a szakértői kormány, vagy a hivatalnokkormány kifejezésekkel, egyedül a kormánnyal. Tehát a köztársasági elnök általi kinevezést követő 30 napon belül a parlament elé kell terjeszteniük a kormányprogramot, és a törvényhozás támogatását kérni hozzá.
Hogy ezt megkapják-e, egyelőre nem sejthető, a pártok álláspontja addig még változhat. Egyelőre elég nagy a hivatalnokkormány elutasítottsága, hisz a parlamenti pártok saját jogaik csorbítását látják benne. Az ország számára azonban egy lehetőséget jelent, hogy a választásokig hátralevő majd’ négy és fél hónapot, és az új kormány felállásáig hátralevő időt nyugalomban töltse. Az elmúlt hónapok kormányzati agóniáját követően már ez is eredménynek tekinthető.
Megjelent a Magyar7 2023/19.számában.