Országos tesztelés: Rengeteg rejtett költség terhelte az önkormányzatokat, listáról dönti el a kormány, ebből mit fizet majd vissza
Sokan úgy vélik, Igor Matovič országos tesztelésének második köre tulajdonképpen azért nem lesz országos, mert a településvezetők egy része hevesen tiltakozott az ellen, újabb, ki tudja mikor megtérített költségekbe verjék magukat. Tíz napon belül kétszer!
Az állam persze azt ígéri, térítik az önkormányzatok költségeit, de már az első forduló után sok polgármester jelezte, nem akarja „feleslegesen“ költeni a pénzét. Az eredmény ismert, a 0,7%-kos fertőzöttség alatti járásokban nem lesz második kör, az ország 79 járásából jelen állás szerint 45-ben lesz csak újra tesztelés. Abba most ne menjünk bele, foglalkoztunk már ezzel korábban, sokaknak inkább plusz problémát jelent majd, hogy lakhelyük kimarad a jóból, ebben a cikkben inkább koncentráljunk azokra a problémákra, melyeket az ország településvezetőinek meg kellett oldania a tesztelés első körében.
A Szenci járás keleti szélén, Pozsonytól alig húsz kilométernyire fekvő Fél község, illetve polgármestere, Pomichal István tapasztalatai szinte állatorvosi lóként szolgálnak.
A 2500 fős, a fővároshoz való közelsége miatt immár fele részben szlovákok által lakott egyébként magyar falu kiadásai ugyanis szépen szemléltetik mindazokat a nem ritkán rejtett költségeket, amelyekkel egy-egy önkormányzatnak szembesülnie kellett a hétvége után. Ennek fényében érthető, miért mondta azt több polgármester, nem kérnek a második fordulóból.
Bár centre pontos adatokkal még nem szolgálhatott, Pomichal Istvántól megtudtuk, Fél körülbelül 6600 eurót költött az első forduló előtt és alatt. A teljes listát ehelyütt nem áll módunkban közzétenni, de néhány érdekesebb tételt azért érdemes megemlíteni. Miután Fél képviselőtestülete úgy döntött, a veszélyt minimalizálandó, külterületen, sátorban oldják meg a tesztelést, a község hősugárzókat bérelt. Csak ez 850 euró befektetést jelentett, de sokba kerültek a fertőtlenítőszerek, törlőruhák, védőfelszerelések is.
Az olvasó joggal jegyezhetné meg, hiszen ezeket a kormány biztosította, csakhogy a polgármestertől megtudtuk, péntek délutánig fogalmuk sem volt, mire számítsanak, nem tudták, miből mennyit kap a falu, így a biztonság kedvéért sok mindent megvásárolták előre.
Pomichal István ezzel kapcsolatban elmondta, azt az információt kapták, 3-4 mázsányi védőfelszerelés és segédeszköz érkezik hozzájuk, ehhez képest amikor a tesztelést koordináló katona megérkezett, a csomagtartójából elővett egy fertőtlenítőszereket és védőfelszereléseket tartalmazó kartondobozt. A polgármester elmondta, plusz költséget jelentett az ellátás megszervezése is, 35 embernek biztosítottak két napon keresztül meleg ételt egy helyi, csak emiatt újranyitó étteremből, de a fertőtlenítés jelentette plusz munkát is ki kell majd fizetniük a községi alkalmazottaknak. Félen egyébként körülbelül 2400 személy lett volna jogosult a tesztelésre, ehhez képest összesen 2527 embert teszteltek le. Közülük minden negyedik nem is féli volt, akadt köztük nagymihályi illetőségű, sőt ukrán állampolgár is.
Hasonló tapasztalatokról és költségekről számol be a legtöbb környékbeli polgármester. Csallóközcsütörtök (polgármester: Őry Péter) és Felsővámos (polgármester: Puss András) például egyaránt nagyjából 2500 eurót költött az első fordulóban, igaz, náluk csak egy tesztelő csoport volt, Félben három.
Őry például azt meséli, falujuk olyannyira gyengén volt ellátva, hogy a tesztelés egy pontján saját spejzéből hozott az elhasznált kesztyűk, védőruhák és maszkok összegyűjtésére szolgáló zsákokat.
Ezzel szemben Felsővámos polgármestere portálunk megkeresésére elmondta, náluk a védőfelszerelésekkel, segédeszközökkel nem akadt probléma, Puss szerint egy kiváló szervezőtehetségű katonát küldtek hozzájuk, aki minden problémát megoldott. Felsővámosnak az egészségügyi személyzet biztosításával akadt gondja, pénteken délben még nem tudták, küldenek-e hozzájuk vagy a falunak magának kell megoldania ezt a kérdést.
A kormány azt már a hét elején közölte, a településeknek a járási hivatalokon keresztül térítik majd a költségeit. Az önkormányzatok a hivatalba küldik meg az igénylést, a hivatal ezután a belügyhöz továbbítja azokat, majd miután a pénzügyminisztérium megadja a szükséges forrásokat, a belügy intézi a kifizetést.
Hogy ezt az elsőre bonyolultnak tűnő folyamatot megértsük, Michal Derajt, a Dunaszerdahelyi járás elöljáróját kerestük meg kérdéseinkkel. Deraj elmondta, a minisztériumból kaptak egy listát, amely a térítésre jogosult kiadásokat, tételeket tartalmazza. Ezen lista alapján a járási hivatal munkatársai átnézik az önkormányzatok igényléseit, egyesével megvizsgálva, az adott tétel szerepel-e a belügyből érkező listán. Ha ezzel végeztek, s a járási hivatal erre létrehozott különbizottsága ezt jóváhagyja, az igénylés a nagyszombati támogatási központba (Centrum podpory) kerül. Ezen a központon keresztül fizeti aztán át a költségeket a minisztérium, tehát a járási hivataloknak itt már nincs szerepe.
A járási elöljáró közölte, ha bárhol kétely merülne fel, azt konzultálják a felsőbb szervekkel, lehetőség lesz tehát jogorvoslatra is, ha egy-egy önkormányzat úgy érezné, nekik márpedig jár erre vagy arra a tételre költségtérítés.
Deraj elmondta, pénteken délig várták az önkormányzatok igényléseit, de nem tart attól, komolyabb konfliktus alakulna ki a településvezetők és a járási hivatal között.