Orosz Örs: Az egész világon kikapcsolnám a Facebookot
Szombaton este a komáromi Rév vendéglőben Hamran István, volt országos rendőrfőkapitány, Ódor Lajos exkormányfő és Orosz Örs, a Nyitra megyei önkormányzat képviselője, a közelgő európai parlamenti választások előtti vitaesten vett részt a Napunk hírportál szervezésében. Hamran a Demokrati párt, Ódor a Progresívne Slovensko, Orosz pedig a Magyar Szövetség jelöltjei. Ódor a PS listavezetője is egyben.
Bár a beszélgetés színhelyének szomszédságában éppen Falusi Mariann adott koncertet, ráadásul sokan az szombat esti Bajnokok Ligája döntője miatt is nehezebben mozdulhattak ki otthonról, a politika iránt érdeklődők mégis megtöltötték a hangulatos hely teljes egészét. Ez talán annak is betudható, hogy mindhárom vitázó valamilyen módon komáromi kötődésű. A Duna-parti városban született, tanult vagy itt élt, él.
A beszélgetés nyitótémája nem is lehetett más, mint a Robert Fico kormányfő elleni merénylet politikai elő- és utóélete, valamint a társadalomra gyakorolt hatása. Abban mindhárman megegyeztek, hogy a politikum által gerjesztett feszültség nagyban hozzájárult a merénylet elkövetéséhez,
Ódor konkrét politikusokra is célzott, bár neveket a vitát vezető Szalay Zoltán konkrét kérdésére sem mondott, az érdeklődőket arra biztatta, hogy hallgassanak bele csak a parlament valamelyik ülésébe és képben lesznek. Hamran megjegyezte, hogy ő már korábban felhívta rendőrségi vezetők figyelmét egy erőszakos politikai cselekedet lehetőségére, azt viszont nem tartotta jó ötletnek, hogy a PS a merénylet után száz napos nyugalmi időszakot akart hirdetni, úgy gondolta, hogy ez a politikától idegen elvárás lenne. Orosz Örs pedig egy új jelenségre, a Facebook közösségi háló által használt algoritmusra mutatott rá, amely meghatározza, hogy melyik felhasználó milyen politikai - közéleti tartalmakkal kerül elsődlegesen kapcsolatba, ez a folyamat erősen hozzájárul egysíkú világnézeti buborékok kialakulásához, hozzájárulva ezzel a társadalmi feszültségekhez. Orosz határozottan kijelentette, hogy bár maga is erős Facebook felhasználóként van elkönyvelve, de ha módjában állna, ő megnyomná a képzeletbeli piros gombot és kikapcsolná a Facebookot az egész világon.
A merényletről a vitázók áttértek Szlovákia 20 éves európai uniós tagságának értékelésére. Míg Hamran és Ódor egybehangzóan csak pozitívumokról beszélt, e kérdésnél kapott a beszélgetés vitajelleget, hiszen Orosz nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az EU elfogadhatatlan módon próbálja nyomás alá helyezni a brüsszeli vezetés által elvárt módon politizáló országokat, s konkrét példaként a Magyarország ellen folyó vizsgálatokat és az azzal párhuzamos szankciókat említette, azok közül is kiemelve a Magyarországon tanuló egyetemistáknak a nemzetközi kapcsolódás lehetőségét biztosító Erasmus-programból való kizárását. Hozzátette, ez sok helybéli, komáromi diákot is érint, hiszen jelentős azoknak a száma, akik a komáromi érettségi után magyarországi egyetemeken folytatják tanulmányaikat. Hamran és Ódor viszont természetesnek és logikusnak tartották, hogy az EU nem csak lehetőségeket és pénzügyi támogatást biztosít Szlovákiának és az többi, kelet-közép európai tagállamnak, hanem elvárásokat is megfogalmaz a lehetőségek és a támogatások felhasználását illetően. Orosz erre megjegyezte, hogy nem könyöradományokra van szükség az új termelői és felvevőpiacok biztosításáért cserébe. Külön színfoltja volt a vitának, amikor Hamran és Orosz az Európai Parlament által nagy többséggel támogatott, ám az EU Bizottsága által elutasított kisebbségvédelmi csomag, a Minority Safe Pack sorsáról vitáztak. Hamran kijelentette, hogy tiszteletben kell tartani az EU bíróságának döntését, amely helybenhagyta a Bizottság döntését, és tudomásul kell venni ezen döntés indoklását, amely lényege, hogy a már meglévő struktúrákat és forrásokat kell a nemzeti kisebbségi közösségeket érintő témáknál alkalmazni és pazarlás, duplicitás lenne újabb mechanizmusokat létrehozni. Orosz ezt erősen vitatta, s konkrét példákat említett arra vonatkozóan, hogy az EU nem képes hatékonyan fellépni és orvosolni a nyelvi kisebbségi közösségeket érintő jogtalanságokat és diszkriminációt. Az EU pénzügyi támogatásainak felhasználásával kapcsolatosan pedig azt tartotta kívánatosnak, hogy a kormányok helyett nagyobb mértékben legyenek a megyék a címzettjei ezen programoknak, hiszen tapasztalata szerint megyei szinten sokkal kisebb a támogatások felhasználásának tapasztalható korrupció mértéke. Megoszlott a vitázók véleménye abban is, hogy vajon milyen mértékben kell az országon belüli visszásságokról európai szinten rámutatni a képviselőknek. Ezzel kapcsolatosan Orosz megjegyezte, hogy a szlovákiai EP képviselők egy része már hamarosan a magyarországi ellenzékhez lesz hasonlatos, akik „árulkodni” járnak Brüsszelbe.
A vita során fellépő véleménykülönbségeket illetően Ódor demagógnak nevezte Oroszt, aki nem felejtette el vitapartnerei tudomására hozni, hogy hármójuk közül ő az egyetlen, aki a választópolgárok bizalma helyezett mostani funkciójába, míg vitapartnerei kinevezés eredményeképpen töltötték be magas posztjaikat.
Általában véve elmondható, hogy Orosz volt az, aki politikusként lépett fel a szombat esti vitában, kihasznált minden adódó lehetőséget a megszólalásra, a bizonytalanság legkisebb jele nélkül fogalmazott meg vitapartnereivel ellentétes véleményeket, s hármójuk közül ő volt az egyetlen, aki válaszait a közönségnek címezve, a tömeg irányába tekintve mondta el. Hamran, de főképpen Ódor viszont úgy kommunikáltak, mintha a műsorvezetővel beszélgetnének. Gyakran úgy tűnt, hogy Ódor és Hamran a műsorvezetőt, Orosz pedig a közönséget szeretné meggyőzni véleménye helyességéről. A volt kormányfő Ódornál talán ez a versenyen kívüli hozzáállás annak is az eredménye, hogy az ország egyik legnagyobb pártjának listavezetőjeként mindenképpen biztos befutónak számít a június 8-ai választásokon. Hamran és Ódor kritikusan álltak az etnikai alapon szerveződő pártok jövőjéhez, ezért választották alternatívaként a többségi, nem magyar pártokban való indulást.
Külön pontként tárgyalták a résztvevők az Ukrajna elleni orosz agresszió kérdését, s egységesen leszögezték, hogy ellene vannak szlovákiai katonáknak Ukrajnába küldésének. Ódor egy érdekes anomáliára is rámutatott a mostani kormány képmutatását illetően, mely szerint kormányszinten katonai segítséget nyújtani Ukrajnának elutasítandó, kereskedelmi alapon viszont támogatandó cselekedet.
A műsorvezető felvetésére, hogy a PS és a Demokrati nem fogalmazott meg választási programjában a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos elképzeléseket, Ódor és Hamran biztosította a műsorvezetőt és a közönséget, hogy nem fognak elfeledkezni a nemzeti kisebbségekről, bár Hamran nem felejtette el Orosz számlájára megjegyezni, hogy az etnikai képviselet parlamenten kívül maradásáról csak maguk az etnikai pártok tehetnek. Orosz az ezért való felelősséget már csak fiatal kora ellenére is elutasította, megjegyezve, hogy bár biztosan történtek hibák, a nemzeti kisebbségeknek mindmáig meg kell küzdeniük azért, hogy jogegyenlőséget érjenek el.
A nemzetiségi témakor egyik emlékezetes momentuma volt, amikor nézői kérdésre a volt kormányfő Ódor elmondta, hogy aszerint váltogatja keresztnevének szlovák vagy magyar változatát, hogy milyen közösségben tartózkodik.
Hamran István a vita során inkább a szakpolitikusi hozzáállást képviselte, amit hosszúéves rendvédelmi tevékenysége alapján nem is csodálhatunk, mondandóját többször fűszerezte belügyi hasonlatokkal. Kétségtelen, hogy tőle korábban talán távolabb álló témákban is nagy felkészülésen van túl.
Elmondható, hogy Orosz Örs a komáromi vitában immár nem csak jogvédői vagy közösségszervezői erényeit és eredményeit mutatta be, hanem azt is, hogy tisztában van a politikusi fellépés követelményeivel, és azt népes közönség előtt, neves vitapartnerek között is alkalmazni tudja. A kérdésekre érdemben és nyugalommal reagált, meggyőző képét mutatva annak, hogy határozott vitapartner.
Némi üröm a Ma7 olvasói számára, hogy Ódor Lajos nem reagált szerkesztőségünk február végi meghívására, hogy álljon ki egy listavezetői vitára a Magyar Szövetség listavezetőjével Berényi Józseffel. Berényi József azonnal elfogadta a meghívást, Ódor viszont nem is válaszolt. A meghívásra később megkeresésünkre a pártja, a PS ugyan pozitív választ adott, de ezzel részükről az együttműködés véget is ért, így lapunk olvasói esélyt sem kaptak, hogy egy vitában vessék össze a két listavezető fellépését, érveit. Mindez nem feledteti a pártelnök Michal Šimečka korábbi ígéretét sem, mely szerint a PS a most végződő választási időszakban ellátja a nemzeti kisebbségek képviseletét Brüsszelben, aminek az eredménye aztán édeskevés lett.
