2022. január 15., 09:22

Omikron: van-e, ki e nevet nem ismeri?

A SARS-COV-2 vírus legújabb változata, az omikron november végi felbukkanása óta óriási „karriert” futott be, a neki egyébként joggal kijáró sajtóérdeklődéstől kísérve az új típusú koronavírus legelterjedtebb változata lett világszerte.

 

omikron
Fotó: unsplash.com

Decemberben egy, a ma7.sk-n megjelent cikkben azt írtuk, nagyon keveset tudunk az omikronról, rengeteg még a nyitott kérdés. Nos, az azóta eltelt bő egy hónapban sem sokat változott a helyzet. Ugyan mind több tanulmány jelenik meg a témában, slágertémáról lévén szó, ezek egy része inkább az alacsonyan lógó gyümölcsök leszakajtásáról szól, szerzőik könnyen elérhető tudományos idézettségre vágynak, s a cikkek jelentős része új vagy érdemi információval nem szolgál. A rend kedvéért azért röviden tekintsük át, mit tudunk.

Tudom, hogy semmit sem tudok?

Az omikront először november végén mutatták ki Dél-Afrikában, bár az elmúlt hetekben kiderült, a vírus ennél jóval korábban megjelenhetett Ázsiában és Európában is – Hollandiában vagy Hongkongban például november elején vett mintákban találták meg az új változatot. Az omikron terjedésének gyorsaságát jól mutatja, hogy december elejére a Föld 38 országában is felbukkant, januárra pedig simán kiszorította a deltát, így a vírus legelterjedtebb változatává vált. Egyetlen sokatmondó adat: az omikronnak köszönhetően az új év első napjaiban megdőlt az abszolút globális rekord, 24 óra alatt több mint egymillió új fertőzöttet regisztráltak. Az Egyesült Államok napi fertőzésszámának 7 napos mozgóátlaga például meghaladta a négyszázezret úgy, hogy az egy évvel korábbi, téli csúcs a 250 ezret sem érte el. Az omikron tehát terjed. Gyorsan!

Ennek biológiai háttere egyelőre nem pontosan tisztázott, bár vélhetően a vírus tüskefehérjéjén található mutációkhoz van köze.

Ezzel kapcsolatban itt ragadnánk meg az alkalmat, hogy eloszlassunk egy félreértést. A sajtó hajlamos a mutáció kifejezést kétféle értelemben is használni, ezzel kissé összezavarva a nagyközönséget. Mutációnak ugyanis nemcsak a különböző vírusváltozatokat (delta-mutáns, omikron-mutáns) nevezzük, hanem az örökítőanyagban (DNS, RNS) végbement változásokat is. Itt nyilván az utóbbiról van szó.

Mind meghalunk?

Egyre több tanulmány erősíti meg azt az először dél-afrikai kutatók által megfogalmazott feltevést is, hogy a korábbi változatokhoz képest az újrafertőződés kockázata nagyobb az omikronnál, ugyanakkor újabb és újabb vizsgálatok igazolják, hogy a vírus fertőzési ideje is rövidebb. A szlovák szakértői konzílium például már azt vizsgálja, lenne-e értelme lerövidíteni a kötelező karantén időtartamát, tízről hét napra. Erre azért lehet szükség, mert az omikronos fertőződéssel járó tünetek megjelenése előtt legfeljebb 1-2 nappal fertőzőképes a páciens, azok megszűnése után pedig még 2-3 napig, viszont a vírus annyira gyorsan terjed, hogy előfordulhat, az ország normális működését veszélyeztető mennyiségben leszünk kénytelenek karanténba küldeni az embereket.

Minden jel szerint tehát az omikron jóval gyorsabban terjed a korábbi változatoknál.

Ennek köszönhetően született meg pár héttel ezelőtt az a szerencsétlen szalagcím is (hogy melyik sajtótermékben és melyik szakembertől, azt most fedje jótékony homály), mely szerint az omikron-variáns annyira fertőző lehet, hogy „még enyhébb tünetek esetében is sokan kórházba kerülhetnek miatta”. Ez az elsőre értelmetlennek tűnő, valójában csak rosszul fogalmazott kijelentés is arra utal, hogy az omikron gyors terjedése (tehát jobb fertőzőképessége) miatt jelenthet veszélyt az egészségügyi ellátásra. Azaz mivel több embert ér el, többen lesznek olyanok, akik ilyen-olyan oknál fogva érzékenyebbek a fertőzésre, így kórházi ellátásra szorulnak majd, nem pedig azért, mert általánosságban súlyosabb tüneteket okozna a korábbi változatoknál. Sőt!

Az omikronnal kapcsolatban az egyik legbiztosabb állítás éppen az, hogy átlagosan kevésbé súlyos tüneteket okoz a delta-variánsnál. Már a változatot „felfedező” dél-afrikai orvosok is jelezték ezt, időközben pedig nemcsak a laboratóriumi kísérletek, de a gyakorlati tapasztalat is megerősítette, az omikron inkább egyszerű megfázáshoz hasonló, felső légúti tüneteket okoz, a tüdőt, az alsó légutakat alig-alig támadja. 

Akkor minden rendben? 

A fertőzőképesség és a tünetek súlyossága mellett a harmadik fontos kérdés az, „mihez kezd” az omikron a jelenleg rendelkezésre álló oltásokkal. Egy igen tekintélyes, közel félmilliós mintaszámmal dolgozó brit vizsgálat szerint az omikron könnyebben letörte ugyan a vakcinák jelentette védelmet, mint a delta, de a súlyos tünetek kialakulásának kockázata így is igen alacsony, különösen a harmadik, ún. booster-vakcina beadása esetén. 

Hogy ennek ellenére miért magas mégis a kórházi kezelésre szorulók száma (az Egyesült Államokban például többen vannak most kórházban Covid miatt, mint egy évvel korábban az oltások előtt), az éppen az új változat terjedőképességével magyarázható.

Szlovákiában a hivatalos adatok alapján, akár név szerint fel lehetne sorolni az omikronnal fertőzötteket, olyan kevesen vannak, a valóság azonban más. A magánlaborokból származó adatok tükrében szinte biztosra vehető, hogy Közép-Európában is az omikron vált az uralkodó változattá, viszont sokan lehetnek, akik tünetmentesen vészelik át a betegséget. Szerencsére! Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kényelmesen hátra dőlhetünk vagy „sutba vághatjuk” az oltási kampányt. Jelenlegi ismereteink szerint a hónapokkal ezelőtt felvett két oltás semmiféle védelmet nem nyújt az omikronnal való fertőződés ellen, bár a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenti. Egyelőre úgy tűnik, a harmadik adag vakcinával egy időre a megfertőződés kockázata is jelentősen csökkenthető, a kórházi kezelést igénylő tünetek kialakulása pedig gyakorlatilag 100%-os biztonsággal megelőzhető. 

Nem kell tehát felülni az omikronnal kapcsolatos eltúlzott és kontraproduktív riogatásnak.

Az omikron megjelenésének első hírére bevezetett szigorú korlátozások is inkább biztos, ami biztos alapon történtek, nem azért, mert a variáns felbukkanása ezt valóban indokolta volna. Most, hogy látjuk, mennyivel gyorsabban terjed a korábbi változatoknál, már világos, nem lehet egy vállrándítással elintézni az új mutációt. Az omikron nem hozza el a világvégét, de lehet, hogy koronavírus-járványból kivezető út egyik utolsó állomása lesz. Egyelőre nem tudjuk biztosan, amíg ez kiderül, vigyázzunk magunkra és lehetőleg vegyük fel az oltást!

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/02-es számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!