A "második" nemzetiség lehetőségének megtartását kérik magyar és szlovák értelmiségiek a kormánytól

Frissítve: 10:49
2021. január 19., 16:46
Pomichal Krisztián

Érdekes levél futott be szerkesztőségünkbe a mai napon. Ravasz Ábel a Bél Mátyás Intézet nyílt levelében arra kéri a szlovák kormányt, ne töröljék ki a népszámlálási ívekből a második nemzetiség megjelölésének lehetőségét.

Fotó: pixabay.com

A korábbi romaügyi kormánybiztos és Most-Híd alelnök úgy fogalmaz, ugyan újdonság a második nemzetiség a szlovákiai népszámlálások történetében, az ugyanakkor összhangban van a környező országok gyakorlatával. A levélben az áll, a kormány a holnapi nap folyamán különösebb előkészítés nélkül tárgyalja majd a kérdést, holott a második nemzetiség feltüntetéséről éveken keresztül egyeztettek a szakemberek. 

2021. január 15., 14:01

Salamoni javaslat várható a népszámlálás ügyében! Két félidős lehet az esemény és kimaradhat a második nemzetiség

A Koalíciós Tanács keddi ülése óta már sor került a Statisztikai Hivatal és a kezdeményezők közötti tanácskozásra.

A jelen állás szerint több mint ötven aláíró arra kéri a kormányt, ne tűzze napirendre a kérdést, hagyják benne a népszámlálásban a második nemzetiség megjelölésének lehetőségét. 

Ez nem csak (értsd: a multietnicitás) azoknak jó hír, akik több nemzetiséggel állnak kapcsolatban, beleértve a kisebbségi gyökerekkel rendelkezőket vagy kevert családokból származókat, hanem az összes standard kisebbség számára is. 

- áll a nyílt levélben. A V4 minden országában, legkésőbb a 2011-es népszámlálás óta van lehetőség a második nemzetiség feltüntetésére, s mindnyájan jó tapasztalatokról számoltak be. Magyarországon például, írják, a kettős nemzetiség bevezetése után tízezerről 29 ezerre emelkedett a magukat szlovákoknak vallók száma. 

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a levélírók, bár nagy részük szociológus, szakember, azt a bizonyára általuk is ismert tényt figyelmen kívül hagyják, hogy egészen más kihívásokkal néznek szembe a különböző nemzetiségek a különböző államokban. A magyarországi szlovákság helyzetét összehasonlítani a felvidéki magyarság előtt álló kihívásokkal, minimum furcsa és bővebb magyarázatot igényelne. Ennek belátásához semmilyen szociológiai előképzettség nem szükséges. Szintén furcsa, hogy a levélírók, úgy tűnik, nem egyeztettek a népszámlálás magyar koordinátoraival. A kampány egyik arca, Kovács Balázs például tőlünk értesült a levélről. 

A levél aláíró szerint a multietnicitással kapcsolatban felmerült aggályok (nehezített adatfeldolgozás, jogalkotási eljárás) "könnyedén kezelhetőek" és megoldhatóak, nem indokolják, hogy törölni kelljen a második nemzetiséget. 

Ravasz Ábel portálunknak úgy nyilatkozott, a kezdeményezés szándékosan nem pártpolitikai vonalon fut.

Azt szerettük volna, ha az ország legjobb szakértői informálják a kormányt arról, mit gondolnak a helyes iránynak.

- mondta el azzal kapcsolatban, hogy az Intézet javaslata nem megy-e szembe a Most-Híd párt véleményével. A szakmai érvek kapcsán közölte, szlovákiai és magyarországi kutatók is egyetértenek abban, hogy a kettős nemzetiség hatása számszerűleg pozitív lesz.

Van, aki tart a kötődés milyenségének megváltozásától - szerintem ez alaptalan - de a számok mindenképpen felfelé mozognak majd. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés mindenkinek pozitív lesz, beleértve a legkisebb kisebbségeket is.

- szögezte le Ravasz. A szakmai egyeztetés kapcsán annyit mondott, a szakmai vita az intézkedés beiktatásáról lezajlott. "Ez több hónapos folyamat volt, amit a Statisztikai Hivatal, a kisebbségi kormánybiztos és a kisebbségi tanács facilitált, és tartalmazott pl. fókuszcsoportokat is. Ha ezt a folyamatot vissza akarja valaki fordítani, akkor ildomos lenne hasonló mélységű vitát folytatni róla" - mondta a Bél Mátyás Intézet vezetője, hozzátéve, tulajdonképpen ezt a vitát szeretnék lefolytatni, ha a kormány úgy döntene, mégis ebbe az irányba indulnak el.

Az aláírók között egyébként számos közéleti embert találunk. Néhány ismertebb név: Ravasz Ábel, Petőcz Kálmán, Dušan Kováč, Grigorij Mesežnikov, Iveta Radičová, Nagy László, Szigeti László, Rudolf Chmel, Beke Zsolt, Vavrek István. 

A nyílt levéllel kapcsolatban megkerestük Kovács Balázst, a felvidéki magyaroknak szóló népszámlálási kampány egyik koordinátorát,

aki elmondta, nem értesítették őket arról, hogy a Bél Mátyás Intézet nyílt levelet írna a kormánynak, velük nem egyeztettek. 

Kovács portálunknak elmondta:

(...) meglehetősen sajátosnak tartom, hogy a levél kezdeményezői akkor hírdetnek nyílt vitát a kérdésről, amikor felmerült, hogy az esetleg még sem lesz benne a kérdőívben. Miközben a második nemzetiség regisztrálásának a lehetősége oktrojált módon, a nyilvánosság teljes kizárásával került bele a népszámlálásba. 

Kovács szerint a kérdés van annyira fontos, hogy arról tisztességes társadalmi vitát folytassanak, ne három héttel a népszámlálás előtt kelljen beszélni róla. 

2020. december 28., 17:25

Lehet-e egyszerre magyarnak és szlováknak lenni?

A második nemzetiség kérdése a 2021-ben tartandó népszámláláson komoly veszélyt jelent. 

Az előzetes hírek szerint szerdán tárgyalta volna a kormány a népszámlálás elhalasztásának lehetőségét, illetve Gyimesi György OĽaNO-s képviselő javaslatát a kettős nemzetiség lehetőségének kihagyásáról. A portálunkhoz eljutott, egyelőre meg nem erősített információk szerint a holnapi kormányülésen mégsem kerül szóba kettős nemzetiség témája. A Statisztikai Hivatal szóvivője érdeklődésünkre elmondta, ők sem tudnak arról, hogy a készülő törvényváltozás a második nemzetiség kérdését is érintené. A témával bővebben Somogyi Szilárd kollégánk foglalkozott és foglalkozik majd a Magyar7 hetilap jövő heti számában.