2020. július 30., 17:33

Nemzetpolitika vagy felvidéki regionális politika? - vita a felvidéki egységről

Talán ebben a kérdésben alakult ki a legnagyobb vita az első ízben megszervezett gombaszögi Közéleti Piknik bevezető előadásán. Az első kerekasztal-beszélgetésen az MKP, az Összefogás és a Most-Híd fiatal politikusai vettek részt: Agócs Attila (Fülek polgármestere, a Híd alelnöke), Bauer Ildikó (városi képviselő, az Összefogás alelnöke), Cziprusz Zoltán (megyei képviselő, az MKP alelnöke), Rigó Konrád (a Híd alelnöke), Orosz Örs (megyei képviselő, az Összefogás alelnöke), Varga Tibor (Kaposkelecsény polgármestere, az MKP elnökségi tagja). A beszélgetést Czímer Gábor újságíró vezette.

Médialapozó
Fotó: Fábián Gergely
Az Összefogás mozgalom július 30-án Közéleti Pikniket szervezett Gombaszögön, melyre a dél-szlovákiai települések magyar polgármesterei és képviselői mellett a hazai intézmények vezetőit hívta meg.
A piknik legfőbb célja, hogy platformot biztosítson a szereplők találkozására és a kötetlen eszmecserére. A rendezvényen három panelbeszélgetésre kerül sor, kettőben politikusok, az egyikben elemzők-szakértők fognak beszélgetni a magyar összefogáshoz vezető lehetőségekről
.
Miért nem jöhetett létre tavaly a valós egység?

Bauer Ildikó elmondta, nem tartja magát kompetensnek a kérdés eldöntésére, de szerinte felelősöket keresni már felesleges, inkább a jövőbe kell tekinteni.

Rigó Konrád szerint a Híd jelenlegi vezetése már tavaly is az egységre törekedett, sajnos ez nem jött létre, és ennek a következményét a mai napig érezzük.

Varga Tibor beszámolt arról, hogy a vélemények megosztottak voltak minden régióban, elvi és személyi kifogások is felmerültek. Ezeket át kell gondolni és új alapokra kell helyezni az együttműködést.

Orosz Örs hitt benne, hogy ezt a közösséget fel lehet rázni, és mai napig is hisz benne, ezért is vágott bele a piknik szervezésébe.

Úgy véli, a nemzedékében megvan a megegyezésre való szándék, de olyan mély sebek vannak a közösségben, amelyek nem tették lehetővé a korábbi egységet.

Mindenképp fontosnak tartaná a nemzedékváltást, mert kell a friss vér.

Agócs Attila őszinteséget kért a felektől. Szerinte mindkét fél elhitte, hogy ha a különböző  pártformációkat összefogják, akkor az már valódi egységet jelent. Úgy véli, inkább őszintének kell lenni és kerülni a zűrzavart.

Ciprusz Zoltán szerint a tanulság az, hogy nem az utolsó pillanatban kell elkezdeni ezen dolgozni. Idő kell az egység megteremtéséhez.

Milyen módon közelednek egymáshoz a pártok?

A műsorvezető bevezetőjében felvetette, hogy Solymos László, a Most-Híd elnöke az összefogás alapjaként a Híd-MKP tengelyt látja. Simon Zsolt (Magyar Fórum) 5-párti összefogást képzelne el, Orosz Örs pedig csak 3 pártot hívott meg erre a piknikre. Orosz ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt választásokon csak a Híd és az MKÖ indult, amelyben jelentős szerepet hárult az MKP-ra.

_dsc3178.jpg
Fotó: Fábián Gergely

Agócs Attila szerint a forma talán kevésbé fontos. Az a lényeg, hogy eredményt tudjanak felmutatni. Egyelőre korai arról vitatkozni, melyik párt legyen az alap, vagy mi legyen a neve.

Ciprusz Zoltán szerint több a közös cél, mint az őket elválasztó véleménykülönbség. Ő viszont fontosnak tartja a formát is, a platformalapú egyesítést tartja kivitelezhetőnek. A szavazóknak  fontos, hogy létrejöjjön az erős egyesített formáció.

Orosz Örs elmondta: már több tárgyalást folytattak, mind a Híddal, mind az MKP-val. Úgy véli, a választók is azt várják, hogy egyetlen párt alakuljon. Mindenki viharvert, mindenki a padlón van, most lehet megtalálni a legjobb utat, és felejtsük el az elmúlt sérelmeket.

Rigó Konrád egy közös vázat, keretet, víziót szorgalmazott, ami mentén együtt lehet dolgozni.

Szerinte érdemes volna konkrét témákat felvetni, ami alapján közösen lehetne dolgozni. Ilyen lehetne a szoroskői alagút esete.

Milyen legyen intézményi szinten az együttműködés?

Varga Tibor a platformos megoldás mellett áll ki, mert ebben mindenki meg tudná őrizni a saját arcát.

Rigó Konrád nem hiszi, hogy ezzel kellene kezdeni, mert nagyon könnyen feszültséghez vezetne. Ezt technikai kérdésnek tartja, inkább a célokban, a feladatokban kell konszenzust kialakítani, amit mindenki őszintén fel tudna vállalni.

Agócs Attila szerint az egyesülés nem csak technikai kérdés, mert egy komoly tanulási folyamat elején járunk – mind a politikusok, mind a választók.

Meg kell tanulni elfogadni a politikai nézetkülönbségeket, mert nem engedhetjük meg a kirekesztést. Mindez viszont nem jelenthet parttalanságot.

A szélsőséget nem szívesen látná a „hajón”, de örömmel látná a romákat, és a velünk élő szlovákságot.

Bauer Ildikó a platformokat jó megoldásnak tarja, de fontosnak érzi a regionalitás figyelembevételét.

Milyen viszonyt alakítsunk ki a szlovák pártokkal?

Orosz Örs szerint a mindenkori magyar és szlovák kormánnyal jó viszonyt kell kialakítani  – a régiónk érdekeinek előbbre viteléért. Ezzel egyetértett Ciprusz Zoltán is, aki megjegyezte, hogy az MKP korrekt kapcsolatot tudott kialakítani eddig is a megyékben. Szerinte nem kell félni elmondani a véleményünket, még ha esetleg az ellenkezik is a kormányéval, példaként felhozta az önkormányzati reformot. Elsősorban a jobboldali pártokat nevezte meg természetes partnerekként és kizárta a szélsőséges pártokat.

_dsc3172.jpg
Fotó: Fábián Gergely

Agócs Attila a jelenlegi kormányt meglehetősen sokszínűnek ítéli meg, ahol egyes pártoknál megjelenik a populizmus. A kormányból az SaS és a Za Ľudí pártot tartja a legközelebb állóknak. Azt is elmondta bírálatként, hogy a jelenlegi kormány több dél-szlovákiai kezdeményezést leállított.

Bauer Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarságnak legyen hangja a szlovákságot figyelmeztetni például arra, hogy a magyarok diszkriminációjával, a helyi szlovákságot is sújtják.

Rigó Konrád szerint a pragmatikus alapokra építendő érdekképviselet a jövő, amely pontos célok eléréséért küzd. A pragmatikus alapok meghatározzák, mely politikai pártokkal lehet együttműködni. A szlovák miniszterelnök gesztusértékű megnyilvánulásait fontosnak tartja, viszont a konkrét lépések éppen az ellenkező irányba mutatnak.

A magyar kormánnyal milyen legyen a viszony?

Rigó Konrád abból indult ki, hogy a magyar kultúrnemzet tagjai vagyunk, tehát fontos, hogy a mindenkori kormánnyal a kapcsolat jó és partneri legyen. Pozitívnak ítéli meg, ha a céljainkban támogatni tud a magyar kormány, de nem ért mindenben egyet a Fidesz politikájával.

Agócs Attila szerint meg kell szoknunk, hogy sok mindenről más a véleményünk. A jó kapcsolatot fontosnak tartja, de ez ne legyen vazallusi viszony. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar nemzetpolitika egyik negatív eredménye az agyelszívás. Nekünk pedig létkérdés, hogy a szülőföldön az értelmiségünk is megmaradjon.

Orosz Örs ezt nem nevezné agyelszívásnak, mert ez a 100 éves kisebbségi helyzetünkből adódik, és nem a magyar kormányzat proaktív lépéseinek következménye. Viszont szerinte a magyar kormány támogatásai nélkül a felvidéki intézményrendszert nem lehetne fenntartani, tovább fejleszteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány segítő kezét nem szabadna összekeverni a fejőstehénnel.

Ciprusz Zoltán kiemelte, hogy a magyar politika letéteményese a V4-es együttműködésnek, és ezt a dimenziót is érdemes figyelembe vennie a felvidéki magyarságnak.

Szerinte jó volna, ha a gazdasági támogatásokon kívül a családsegítő programok is átnyúlnának a határ innenső oldalára.

Varga Tibor szerint a nemzetpolitikai támogatások zöme a helyben maradást szolgálta, és a támogatások a szlovák részről ennek a töredékét sem érték el.

Versenyképes-e a felvidéki kultúra, jól működik-e a kulturális alap?

Rigó Konrád szerint 30 éves hiányt pótolt az alap létrejötte, és nincs még egy olyan szlovákiai intézmény, amelyben alulról jönnek a döntések. Ő is tudna változtatni  az alap működésén, vagy akár új intézményeket is javasolni.

Orosz Örs, a Gombaszögi  Nyári Tábor szervezőjeként mondta, hogy a felvidéki kultúra versenyképes, ezt több száz programjuk bizonyítja.  Szerinte az alap vitathatatlan lépés előre, egy keret, amely meghatározó intézmény lehetne, de nem tekinthetünk erre, mint a kulturális autonómia megvalósulására.

Szerinte az alapba végre bele kellene rakni az adóinkat, legalább négyszer annyi pénzt kellene szétosztani.

Varga Tibor szerint a Csemadok olyan szervezet, amely megérdemelné az állandó támogatást a szlovák államtól. A felvidéki kultúra versenyképes, számos csoport működik, de ezek sokat köszönhetnek a magyar kormány támogatásának.

A vitát rövidesen teljes terjedelmében megtekinthetik!

+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Hozzászólások

Fehér István 2020. 08. 01., szo - 10:28

Még hogy Czímer újságíró... Van végzettsége is róla? Tudtommal valamilyen pedagógiai papírral rendelkezik.