2022. szeptember 20., 09:53

Mutatjuk a kormány nagy energiaspórolási csomagjának részleteit: furcsa javaslatoknál csak nyitott kérdésből van több!

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a környezetvédelmi tárcától a napokban kiszivárgott egy dokumentum amelyből kiderül, potenciálisan milyen spórolási és fogyasztást korlátozó intézkedésekkel számol a kormány, hogy az előttünk álló energiaválságot kezelni tudják. Tegnap megírtuk a program fő pontjait, most mutatjuk a részleteket.

hideg kutya
Fotó: pixabay.com

Rögtön az elején szögezzük le, a tegnapi cikkünkben ismertetett intézkedések egyelőre csak javaslat formájában léteznek, azokról még döntenie kell a kormánynak is. Bár a listát nyilvánosságra hozó Denník N hírportál szerint erre akár már most szerdán sor kerülhet, szinte biztosra vehető, az intézkedéseket alaposan átalakítják és megnyirbálják még. Azt is fontos kiemelnünk, hogy a javaslatok túlnyomó része egyelőre középületekre vonatkozik, tehát állami (esetleg önkormányzati - ezt nem tudni még) tulajdonban és kezelés alatt lévő ingatlanokban képzelhető csak el, hogy kötelezően korlátozzák például a melegvízfogyasztást.

Szintén említésre érdemes, hogy a kiszivárgott lista igen elnagyolt, több esetben nem tesz különbséget egy hivatali épület és egy kórház között. A melegvizes elképzelésnél szerencsére külön kikötik, hogy kórházakra és szociális otthonokra semmi esetre sem vonatkozhat.

Üres iskolák

A nyilvánosságra hozott lista egyik leginkább kifogásolható eleme az iskolák kötelező bezárása lehet. A tervek alapján minden pénteken online tanításra küldenék a gyerekeket. Könnyű belátni, ezzel nem csak képzésük folyamatossága és a tanítás színvonala szenved csorbát. A kormány egyelőre nem szolgált válasszal, vajon ki vigyáz majd az otthon tanuló(?) gyermekre, ráadásul hiába ígérték a COVID alatt, az államnak még mindig nem sikerült megoldania a hátrányos sorsú gyermekek digitális taneszközökkel való ellátását. S van itt még valami!

Vajon a kormány kompenzálja majd a diákok és tanáraik otthonmaradásból adódó megemelkedett közüzemi számláit, vagy az anyagi terheket inkább átruházza a tanárokra és a szülőkre? 

Ugyanígy komoly kihívás elé állítja majd a szülőket az az ötlet is, hogy a karácsonyi szünetet legalább két héttel hosszabbítsák meg.

Mivel a szlovák kormány jelenleg oktatási miniszter nélkül üzemel (úgy, ahogy), a tárcát a miniszterelnök, Eduard Heger vezeti. A kormányfő egyelőre nem kívánta kommentálni a kiszivárgott javaslatokat, annyit mondott csupán, ha a kormány dönt az intézkedésekről, majd nyilatkozik a sajtónak. Heger a múlt héten még arról beszélt, a kormány nem fogja engedni, hogy az elszállt energiaárak miatt bármelyik iskolának be kellene zárnia. Ehhez képest a Comenius Egyetem tegnapi ünnepélyes tanévnyitóján a vezetőség tudatta a diákokkal, állami segítség nélkül szinte biztosan bezárnak november közepén, ugyanis nem tudnak mit kezdeni az öt-hatszorosára emelkedett rezsiárakkal. Branislav Gröhling, nem régiben távozott oktatási miniszter, immár ellenzékből, élesen bírálta a kiszivárgott tervet, mondván, a szülőket nem csak anyagi, de felesleges szervezési kihívások elé is állítja. Emlékezhetünk, szinte nem volt pedagógus, aki a járvány idején ne kritizálta volna az iskolabezárások ötletét. Igaz, egyelőre csak egyetlen napról van szó az ötből, de az oktatás minőségére ez is befolyással lehet.

Nagyon úgy fest tehát, az alap- és középiskolák is kénytelenek lesznek bezárni, igaz egyelőre csak a hét utolsó munkanapján.

Némi reményre csak az adhat okot, hogy a kiszivárgott tervezetben is "nem preferáltként" szerepel az iskolabezárások ötlete.

Pillanatnyi enyhülést hozhat, hogy a pénzügyminisztérium hétfőn közölte, 30 millió eurónyi rendkívüli "rezsitámogatást" szabadít fel a regionális iskolák számára. Más kérdés, hogy a korábbi tárcavezető szerint még ez is kevés. Az oktatási minisztérium korábban mintegy 56 millió eurós támogatást kért, húszmilliót a felsőoktatás, 36 milliót az alap- és középiskolák részére.
Melegvíz nélküli irodák, kötelező home office

A "nem preferált" megoldások listáján még egy drasztikus javaslatot találunk. Felmerült például, hogy az állami épületekben korlátoznak, sőt akár teljesen el is zárnák a melegvizet. Ahogy azt a bevezetőben írtuk, a dokumentum nem tesz különbséget az egyes állami épületek között, így egyelőre nem tudni, milyen "típusú" ingatlanokban kerülhet sor erre, de az biztosra vehető, a kórházak és szociális otthonok mindenképp mentesülnek az intézkedés hatálya alól.

A fűtési szezon lerövidítése kapcsán sem derült ki túl sok konkrétum. A jelenlegi szabályozás értelmében a középületekben és a társasházakban automatikusan el kell indítani a fűtést, ha két egymást követő napon is 13 fok alá süllyed az átlaghőmérséklet. 

A dokumentumot ismertető Denník N úgy tudja, a szezon lerövidítése a távhőt használó lakóépületekre is vonatkozna. Értsd: a panellakásokban is lerövidítenék a fűtési szezont.

Olvasói reakciók alapján legnagyobb felzúdulást kiváltó ötlet a közszférában dolgozók kötelező otthoni munkavégzése. Attól függően, mennyire súlyos energiaválsággal kell szembenéznie az országnak, október és május között minden pénteken, esetleg minden hétfőn és pénteken kötelező home office-ra "ítélhetik" a közszférában dolgozókat. Az intézkedéscsomag összeállítói szerint ezzel a távhőre fordított kiadások 3-8 százaléka spórolható meg havonta. Szó van arról is, hogy az államünnepek és a hétvégék közé eső munkanapokon szintén otthoni munkavégzésre köteleznék az állami alkalmazottakat.

Sok múlik azon, idén ősszel, télen visszatér-e a koronavírus-járvány. Könnyű elképzelni, a hivatali napok ötről háromra való csökkentése micsoda óriási tumultussal jár majd az ügyintézésre kijelölt épületekben, egy járványveszélyes időszakban komoly kockázata lehet egy ilyen intézkedésnek.

Kötelező húsz fok

Az egész javaslatcsomag talán legészszerűbb intézkedése. Számos európai tagállamban (például Magyarországon) egyes középületekben már korlátozták a maximális hőmérsékletet, ilyesmire készül most Szlovákia is. Egy minisztériumi audit szerint az ország középületeit 21-24 fokra fűtik fel télen, 

ezt maximalizálnák most 20 Celsius-fokban, pontosabban az egyes helyiségekben 20, a folyosókon és lépcsőházakban 18 fok lehetne a maximális hőmérséklet.

A szakemberek szerint az 1 Celsius-fokos hőmérsékletcsökkentés a költségek 6%-ának megspórolásával járna. Más kérdés, rendszeres ellenőrzés hiányában miként lehet majd elkerülni, hogy a fázósabb irodai dolgozók ne rengeteg áramot fogyasztó hősugárzókkal oldják meg a problémát, szintén az állami költségvetés terhére. Felmerült az is, hogy éjszaka és hétvégén a maximálisan megengedettnél három fokkal alacsonyabbra fűtsék csak fel a középületeket.

Az egyik legmeghökkentőbb javaslat a "nem esszenciális" elektromos fogyasztók kitiltása. A lista mikrohullámú sütőt, vízforralót és hűtőt is említ, de, hogy ezt hogy a csudába kívánják elfogadtatni az irodai dolgozókkal, egyelőre rejtély. 

Technikai változtatások

Hétköznapi életünket talán kevésbé érintő, de a spórolás szempontjából lényeges intézkedéseket is bevezetne a kormány. Szó van például a hagyományos izzók LED-esre cseréléséről, egyes irodai helyiségekbe mozgást érzékelő  lámpákat szerelnének fel, de napirenden van a középületek fűtéscsöveinek szigetelése is. Ezektől az intézkedésektől nagyjából 10%-os energiamegtakarítást várnak a szakemberek.

Ki kezeli a válságot?

Ahogy azt a bevezetőben megírtuk, a tervezetet a környezetvédelmi minisztérium alá tartozó Környezetpolitikai Intézet készítette - tájékoztatásuk szerint a válságstáb és a kormányhivatal munkatársainak közreműködésével. Az is kiderült, hogy munkájuk során kormányzati intézetek és agytrösztök, például a Pénzügypolitikai Intézet (Inštitútu finančnej politiky), a pénzügyminisztérium hatékony forrásfelhasználást vizsgáló elemzőcsoportja (Útvar hodnoty za peniaze) és a gazdasági minisztérium szakemberei által összegyűjtött adatokból és felmérésekből indultak ki.

Hogy pontosan ki kapja majd feladatul az egész intézkedéscsomag levezénylését, egyelőre nem tudni. A kormánynak elvileg szerdán erről is döntenie kell, várhatóan a gazdasági minisztériumra hárul majd a munka dandárja.

Lássuk a listát!

- Szeptember és jövő május között kötelezően csökkentenék a középületek belső hőmérsékletét. Hogy pontosan hány fokra, még nem tudni.

- Lerövidítenék a fűtési szezont a közintézményekben (és akár a távhőt használó lakóingatlanokban is).

- Az irodaépületként szolgáló állami ingatlanokban korlátoznák, ha kell, teljesen megszüntetnék a melegvíz-szolgáltatást.

- Szeptember és jövő március között minden péntek, esetleg minden hétfő és péntek kötelező otthoni munkával (home office) járna ott, ahol ez megoldható. 

- Október és jövő március között minden olyan munkanap kötelező home office-t jelentene, amely egy hétvége, illetve egy munkaszüneti nap közé esik.

- Hosszabb karácsonyi szünet az iskolákban.

- Kötelező online tanítás minden pénteken.

- Bizonyos elektromos fogyasztók használatának korlátozása a középületekben (betiltanák például a mikrohullámú sütők használatát!).

- Információs kampányt indítanak a tudatosabb energiafogyasztásért.

- A műemlékek és műemléképületek esti kivilágításának megszüntetése idén október és jövő május között.

- A fűtéscsövek kötelező hőszigetelése a közintézményekben.

- Az elavult izzók LED-esre való cseréje a közintézményekben.

- Rendszeres energetikai auditok.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.