cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. szeptember 8., 08:16

Migránsok, migránsok mindenhol

Miközben a pártközpontokban leszerelő bakákhoz hasonlatosan „vágják a centit" szeptember 30-áig, Ivan Korčok volt külügyminiszter nem volt rest új frontot nyitni, és a parlamenti választási kampány hevében bejelentette: indul a jövőre esedékes köztársaságielnök-választáson.

migráció
A nagykürtösi ideiglenes migránstábor
Fotó: TASR

A rajongók bizonyosan emlékeznek rá, Zuzana Čaputová hivatalban levő köztársasági elnök június 20-án jelentette be: elég volt, 2024-ben nem indul a választáson. Ezt a döntést az egyik eddigi legnehezebb döntésnek nevezte, amit életében meghozott. Az államfő azt mondta, fel kellett mérnie az erőforrásait a következő hat évre, és úgy ítélte meg, hogy nem lenne elég ereje ehhez. „Nagyra értékelem mindazok bizalmát, akik bíznak bennem, és higgyék el, hogy teljes mértékben tudatában vagyok ennek a bizalmi kötelezettségnek" – mondta az államfő, aki számára az elmúlt év volt a legnehezebb.

„Az ukrajnai háború, az energiaválság, a rekordnagyságú infláció, ezek mind olyan helyzetek, amelyek mindenkit érintettek, és komoly döntéseket és reakciókat igényeltek. Ráadásul folyamatos politikai válság is volt, ami a kormánykoalíció összeomlását és az előrehozott választásokról szóló megállapodást eredményezte” – tette hozzá.

Zuzana Čaputová sajnálja, ha csalódást okozott azoknak, akik azt várták, újraindul. Bízik benne, hogy okos és empatikus személyek szállnak majd versenybe az elnöki székért. Úgy látszik, e két jelző valamelyikét magáénak érezhette Ivan Korčok volt külügyminiszter, és az államfői bejelentés után alig két hónappal előállt a farbával. De ne szaladjunk ennyire előre.
Ivan Korčok nem az első

Ivan Korčok bejelentésével viszonylag sokat foglalkozott a sajtó, pedig nem ő az első köztársaságielnök-jelölt. Štefan Harabin, Korčokot öt hónappal megelőzve, még áprilisban bejelentette indulási szándékát. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének, Robert Fico nemzetiekkel, és az azóta kimúlt HZDS-szel alkotott kormányának igazságügyi minisztere hamar mémesedett a szlovák közösségi médiában, miután 2019-ben, a számára sikertelen, március 16-ai, első fordulót követően, látszólag akadozó nyelvvel azt hajtogatta, hogy ő nyerte a választásokat.

Ezzel szemben az ő mentális struktúráin kívüli objektív igazság az, hogy 307 823 szavazatot szerzett, ami a 2019-es elnökválasztáson induló 13 jelölt közül a harmadik helyre volt elegendő, és ebben a játékban bronzérmet nem osztanak. Az országnak azonban volt félnivalója, Harabin ugyanis Maroš Šefčovičtól alig négy százaléknyi, mintegy 93 ezer szavazattal maradt le. Hátborzongató belegondolni, hogy ha riválisa mögött nem az egyik legjobban szervezett pártstruktúra mozgósítási gépezete áll, akár be is húzhatta volna a második fordulót…

Ivan Korčok tehát nem az első, legfeljebb az első komolyan vehető elnökjelölt. Indulásával kapcsolatban a pártok, érthető módon, egyelőre tartózkodóak. 2024 márciusa messze van még, az elnökjelölt-állítási stratégia pedig a parlamenti választás eredményének is a függvénye. Egyelőre a Smer, a Hlas, a Republika és a Szövetség utasította el kategorikusan, a többi párt kitérő választ adott.

Ivan Korčok – egy hét megszakítással – 2020. április 8-tól 2022. szeptember 13-áig volt volt Szlovákia külügyminisztere. Ez idő alatt, egyebek mellett győzött értetlenkedni a kettős állampolgárság felett, mondván, nem érti, arra mi szüksége van az itteni magyaroknak.

Az előző mondatban szándékosan nem a „felvidéki magyaroknak" jelzős szerkezetet használtuk, Kövér László somorjai látogatása kapcsán ugyanis Korčok visszautasította, hogy „a magyar állam képviselői Szlovákiát Felvidéknek nevezzék, és leckét adjanak történelemből a szlovákoknak". Az is szúrta a szemét, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az akkor még az OĽaNO színeiben politizáló Gyimesi Györggyel tárgyalt Komáromban az állampolgársági törvényről.

korcok
Ivan Korčok, a második ismert köztársaságielnök-jelölt
Fotó:  TASR

Felemelte szavát Magyarország szlovákiai ingatlanvásárlásai ellenében is, holott Magyarország csak akkor juthat hozzá szlovákiai műemlék ingatlanhoz, ha annak megvásárlása iránt a szlovákiai állami szervek nem érdeklődtek. Ezek után a Szövetség nehezen ölelhette volna keblére a köztársaságielnök-jelöltet. Kommunikációs szempontból nem volt rossz Ivan Korčok indulásának pozicionálása, hisz a pártok által önkéntelenül generált felhajtóerőből profitálhat kampányának bevezető szakasza. Az azonban biztosra vehető, hogy szeptember végéig senki nem fog komolyabb erőforrásokat fordítani a köztársaságielnök-választási kampányra.

Migrációs nyomás Dél-Szlovákiában

S miközben a politikai osztály célkeresztjében csak a választás látszik, Dél-Szlovákiát migránshadak ostromolják.

A Duna vonala Trianon óta természetes határt képez Magyarország és Szlovákia között. A magyar–szlovák államhatár mintegy 670 kilométer hosszú, ebből Európa legnemzetközibb folyója 172 kilométert tesz ki, ezen túl szabad az út. Korábban a migárciós nyomást főként Komárom és környéke fogta fel, május-júniusban, amikor az agglomerációból Komáromba autóztam, több olyan reggel volt, amikor az út mellett menekültekkel találkoztam, mint amikor nem, pedig Komáromnál igazán könnyű lenne szűrni a belépést, hisz Magyarország felől csak három hídon lehet átkelni, amelyeket nem nehéz védeni.

Archív felvételeken fennmaradt, amikor a csehszlovák katonák, tartva a magyar betöréstől, a legrégebbi, Erzsébet-hidat el is falazták egy rövid időre, de mai, elpuhult világunkban már nincsenek ilyen szó szerint kőkemény megoldások. Nyárelőn az illegális migrációt főként Komárom és környéke fogta fel, ma migránsokkal már a főváros külterületein is lehet találkozni. Ha valamilyen megoldás nem születik a problémára, akkor feltehetően emiatt. Az ugyanis, hogy Dél-Szlovákiát ellepik a migránsok, látszólag kevéssé foglalkoztatja a központi kormányzatot.

Nemrégiben hetilapunk hasábjain is beszámoltunk arról, hogy a találékony embercsempészek egyre inkább kiterjesztik működési területüket. A kelet-szlovákiai Alsólánc község polgármestere, Kovács Gyula beszélt arról, hogy a magyar–szlovák határtól kőhajításnyira levő települése vált a migránsok elsődleges átvonulási útvonalává. Atrocitás egyelőre nem történt, de a helyiek félnek. A migránsok fel vannak készítve arra, hogy Szlovákián csak átutazzanak, ezért általában ők kérik a polgármestert, hogy hívja a rendőrséget.

A rendőrség aztán begyűjti, és elszállítja őket. Az elszállítást követő problémák „csordultak túl" az elmúlt hetekben-hónapokban Nyugat-Szlovákiában is. Nyitra megye déli részéről ugyanis az idegenrendészet érsekújvári részlegére szállítják a migránsokat. A tágabb belvárosban levő belügyi intézmény lakótelepekkel határolt környékének így állandó biodíszletei lettek a regisztrációra váró emberek. A rendőrség kapacitásai azonban végesek.

Nemrégiben Ipolyságon is nyílt egy regisztrációs pont, a városvezetés tudta nélkül. A Lévai és a Nagykürtösi járás déli része, az Ipoly mente lett az embercsempészek által újabban felkapott útvonal, részben amiatt is, hogy a térségben a határ mentén számos jó minőségű erdei út, illetve burkolt, alacsonyabb osztályú regionális út kanyarog, így a nyomor nagyon jól szervezett, lelketlen vámszedői különösebb probléma nélkül tudják „élő szállítmányukat" a határra vinni, hogy aztán ott, látszólag sorsukra hagyva kilökjék őket.

Látszólag, mert – valószínűleg attól függően, hogy melyik csoport végzi az embercsempészetet – a migránsok egy része tudja, Szlovákiába érve kit kell keresnie. Bár, miután itt már regisztrálták őket, és lett kvázi EU-s okmányuk, azzal már szabadon mozoghatnak, s utazhatnak tovább skandináviai vagy nyugat-európai úti céljuk felé.

Veszélyhelyzet

A kialakult helyzet miatt a múlt hét végén a Nagykürtösi járásban vészhelyzetet hirdettek. A feltorlódott migránsokat egy használaton kívüli gyártócsarnokban, embertelen körülmények között zsúfolták össze, itt várják sorsuk jobbra fordulását, miközben számuk folyamatosan növekszik.

Az érintett, zömmel kistelepülések polgármesterei nem nagyon merik névvel-arccal elmondani, hogy a rendőrség magukra hagyta őket, hiszen rendőri együttműködésre a migránsválságon kívül is szükségük van. Állandó jelleggel azt halljuk, hogy a huszonegynéhány ezer főt számláló szlovák rendőrségnek nincs kapacitása a határok megvédésére.

Közel ugyanekkora a hadsereg tagjainak száma. Az pedig felettébb aggasztó, hogy negyvenezer emberrel sem tudnak egy Duna nélkül mintegy 500 kilométeres határszakaszt megvédeni. Értelemszerűen ez a szám nem nettóban értendő, hisz a rendőrségnek ennyi embere van az összes, eddig is meglevő, migránsválságon felüli feladata ellátására. Viszont békeidőben a katonák csak kiképzési feladatokban vesznek részt, óhatatlanul adódik a kérdés, hogy mondjuk a lešťi gyakorlótér helyett nem lennének-e jobb helyen az Ipolyság-Parassapuszta határátkelőhely környéki ciherésben lapulva. Nem volt az olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: ugyanekkora létszámú karhatalommal az ország összes járását le tudták zárni, miközben a járáshatárok hossza sokszorosan meghaladja az inkriminált államhatárszakasz hosszát.

Az állam azonban, hatékony intézkedésnek még csak a látszatát is elkerülve, széttárja a karját, mondván: noha itt ez a hatalmas, ismeretlen embertömeg, akik között, nem egy dezinformátor, hanem Hamran István országos rendőrfőkapitány állítása szerint két terroristát is találtak, a bűncselekmények száma nem emelkedett. Mondhatni, nincs itt semmi baj, ezek az emberek nem Szlovákiába jönnek, csak átvonulnak.

Ilyen hozzáállással a Dél-Szlovákiában élő emberek – nem csak a magyarok, értelemszerűen az itt élő szlovákok is – megint csak azt érezhetik, a központi kormányzat sorsukra hagyta őket. A helyzet kezelésében változást szeptember 30-áig bizonyosan nem várhatunk.

A hatósági kommunikációnak van egy olyan olvasatai is, hogy addig érdemi intézkedést nem remélhetünk, amíg valami „probléma" nem lesz. Aggasztó, hogy ezt meg akarják várni.

Megjelent a Magyar7 2023/36. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.