Megterhelve indul a szeptemberi parlamenti ülésszak
Ma mindenki a rendkívüli parlamenti ülés történéseit figyeli. Ez helyénvaló, mert a mai nap elméletileg akár a kormány bukásával is végződhet. Mégis érdemes egy pillanatra visszatekintenünk a tegnap lezáródott, 52. ülésszakra, mely árnyai egészen szeptemberig érnek.
Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, a parlament az első félévben nem törte össze magát. Az év első hat hónapjára ugyanis eredetileg 44 ülésnap volt betervezve. E legutóbbi, szerdán lezárult, 52. ülés befejezését is eredetileg már június 12-ére tervezték, csak annyi rendkívüli ülés jött közbe, hogy a befejezés végül kitolódott. Erről ebben a június 11-ei cikkünkben is írtunk, amikor még nem volt ismert a mai, rendkívüli parlamenti ülést kvázi előíró alkotmánybírósági határozat.
Ilyen munkatempó mellett több mint 130 azoknak a parlamenti programpontoknak a száma, amelyekről megszakították a tanácskozást, vagy, amelyekhez nemes egyszerűséggel, hozzá se fogtak. Az előző csoportba csak négy javaslat van, így, láthatjuk, a nagyját a megtárgyalatlan programpontok teszik ki. És botorság lenne azt gondolni, hogy ezek között kizárólag ellenzéki indítványok vannak. Akadnak köztük ugyanis koalíciós indítványok is. Sőt, egy kormányjavaslat is. A Környezetvédelmi Alapról szóló, amely teljes mértékben felváltaná a jelenleg hatályos, többször módosított törvényt. Ezt, annak ellenére, hogy már tavaly október 13-án iktatták, még csak "nem is ugatták meg" a képviselők, noha az eredeti terv az volt, hogy már 2026. január 1-jén hatályba lép. Az okokról csak találgathatunk, de az mindenesetre egy erős jelzés, hogy a parlamenti hivatal jogi osztálya szerint a törvényjavaslat, számos jogtechnikai hiba és duplicitás mellett nincs összhangban az európai uniós joggal sem.
A Szlovák Nemzeti Pártnak, különböző törvényalkotási fázisokban tíz javaslata van "beragadva", módosítanák egyebek mellett a szociális biztosításról szóló törvényt, a környezetvédelmi törvényt, a helyi adókról szóló törvényt, az adótörvényt, a Büntető Törvénykönyvet, és a közszolgálati TASR hírügynökségről szóló törvényt is.
A Hlas sportolói, a vízisportok mellett a flakonnal dobásban is jó Erik Vlček és Dušan Tittel a sporttörvényt módosítanák. De még mielőtt valami nagyszabású stadionépítési programra, vagy ilyesmire gondolnánk, a módosító indítvány mindössze annyiról szól, hogy a munkaügyi minisztérium is létesíthetne saját hatáskörben sportklubot. Miért csak a rendőröknek legyen, nem igaz?
Érdekes mód, a megtárgyalatlan határozati javaslatok között ott találjuk tíz képviselő határozatijavaslat-tervezetét arról, hogy a kormány alkotmánytörvényt sértett azzal, hogy nem kért bizalmi szavazást, noha még tavaly októberben keletkezett ilyen kötelezettsége, amikor lejárt a kétéves mentesség az adósságfék szankciói alól. Az Eurostat 2025. október 21-én adott ki jelentést arról, hogy Szlovákia államadóssága elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) 59,7%-át. A képviselők határozatban szólították fel a kormányt, hogy tegyen eleget ebbéli kötelességének. S bár a javaslatot január 27-én kézbesítették, a kormánytöbbség valahogy csaknem akart tudomást szerezni róla.
A taláros testület június 17-én kelt határozatában kimondta, késedelem nélkül be kell nyújtania a kérelmet abban a pillanatban, amint megállapítást nyer, hogy az adósság mértéke eléri vagy meghaladja a törvényben rögzített küszöböt. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint ez azonnali, aktív cselekvést követel meg a kormánytól a kérelem benyújtása érdekében, figyelembe véve a kötelező jogi eljárásrendet. Így került sor ma a rendkívüli parlamenti ülésre, noha a képviselők szeme előtt már ott lebeghetett a közel három hónapos szabadság lehetősége.
Kocur László