2026. június 18., 14:00

Megterhelve indul a szeptemberi parlamenti ülésszak

Ma mindenki a rendkívüli parlamenti ülés történéseit figyeli. Ez helyénvaló, mert a mai nap elméletileg akár a kormány bukásával is végződhet. Mégis érdemes egy pillanatra visszatekintenünk a tegnap lezáródott, 52. ülésszakra, mely árnyai egészen szeptemberig érnek.

Parlament
Fotó: TASR

Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, a parlament az első félévben nem törte össze magát. Az év első hat hónapjára ugyanis eredetileg 44 ülésnap volt betervezve. E legutóbbi, szerdán lezárult, 52. ülés befejezését is eredetileg már június 12-ére tervezték, csak annyi rendkívüli ülés jött közbe, hogy a befejezés végül kitolódott. Erről ebben a június 11-ei cikkünkben is írtunk, amikor még nem volt ismert a mai, rendkívüli parlamenti ülést kvázi előíró alkotmánybírósági határozat.

Ilyen munkatempó mellett több mint 130  azoknak a parlamenti programpontoknak a száma, amelyekről megszakították a tanácskozást, vagy, amelyekhez nemes egyszerűséggel, hozzá se fogtak. Az előző csoportba csak négy javaslat van, így, láthatjuk, a nagyját a megtárgyalatlan programpontok teszik ki. És botorság lenne azt gondolni, hogy ezek között kizárólag ellenzéki indítványok vannak. Akadnak köztük ugyanis koalíciós indítványok is. Sőt, egy kormányjavaslat is. A Környezetvédelmi Alapról szóló, amely teljes mértékben felváltaná a jelenleg hatályos, többször módosított törvényt. Ezt, annak ellenére, hogy már tavaly október 13-án iktatták, még csak "nem is ugatták meg" a képviselők, noha az eredeti terv az volt, hogy már 2026. január 1-jén hatályba lép. Az okokról csak találgathatunk, de az mindenesetre egy erős jelzés, hogy a parlamenti hivatal jogi osztálya szerint a törvényjavaslat, számos jogtechnikai hiba és duplicitás mellett nincs összhangban az európai uniós joggal sem.

Aztán van itt egy bizalmatlansági indítvány Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel szemben, melyet Juraj Krúpa (SaS) jegyez, ellenzéki képviselők egy csoportjával. Az indítványban hat pontban foglalják össze a belügyminiszter vélt vétkeit, de hiába a cizellált kidolgozás, a parlament még csak elő se vette. Szeptemberben valószínűleg majd hozzácsapják a Robert Kaliňák védelmi, Tomáš Drucker oktatási, Richard Takáč mezőgazdasági, Ladislav Kamenický pénzügy- és Samuel Migaľ beruházási miniszter elleni indítványokhoz, melyek esetében nem sikerült megnyitni az erre összehívott üléseket.

A Szlovák Nemzeti Pártnak, különböző törvényalkotási fázisokban tíz javaslata van "beragadva", módosítanák egyebek mellett a szociális biztosításról szóló törvényt, a környezetvédelmi törvényt, a helyi adókról szóló törvényt, az adótörvényt, a Büntető Törvénykönyvet, és a közszolgálati TASR hírügynökségről szóló törvényt is.

A Hlas sportolói, a vízisportok mellett a flakonnal dobásban is jó Erik Vlček és Dušan Tittel a sporttörvényt módosítanák. De még mielőtt valami nagyszabású stadionépítési programra, vagy ilyesmire gondolnánk, a módosító indítvány mindössze annyiról szól, hogy a munkaügyi minisztérium is létesíthetne saját hatáskörben sportklubot. Miért csak a rendőröknek legyen, nem igaz?

Érdekes mód, a megtárgyalatlan határozati javaslatok között ott találjuk tíz képviselő határozatijavaslat-tervezetét arról, hogy a kormány alkotmánytörvényt sértett azzal, hogy nem kért bizalmi szavazást, noha még tavaly októberben keletkezett ilyen kötelezettsége, amikor lejárt a kétéves mentesség az adósságfék szankciói alól.  Az Eurostat 2025. október 21-én adott ki jelentést arról, hogy Szlovákia államadóssága elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) 59,7%-át. A képviselők határozatban szólították fel a kormányt, hogy tegyen eleget ebbéli kötelességének. S bár a javaslatot január 27-én kézbesítették, a kormánytöbbség valahogy csaknem akart tudomást szerezni róla.

Az ellenzék  beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz is, amiért a kormány a parlament 2025. november 25-e és december 12-e közötti ülésszakán nem döntött arról, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen. Ezzel megsértette „a parlamentáris demokrácia alapelveit, a végrehajtó hatalom politikai felelősségvállalásának elvét, valamint a jogállamiság elvének materiális értelmezését”.

A taláros testület június 17-én kelt határozatában kimondta, késedelem nélkül be kell nyújtania a kérelmet abban a pillanatban, amint megállapítást nyer, hogy az adósság mértéke eléri vagy meghaladja a törvényben rögzített küszöböt. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint ez azonnali, aktív cselekvést követel meg a kormánytól a kérelem benyújtása érdekében, figyelembe véve a kötelező jogi eljárásrendet. Így került sor ma a rendkívüli parlamenti ülésre, noha a képviselők szeme előtt már ott lebeghetett a közel három hónapos szabadság lehetősége.

Megosztás
Címkék