Megkülönböztetett szlovák felügyelet a Komáromi Jókai Színház ügyében

Nyitra megye önkormányzati hivatala konkrét példán mutatja be azt a jövőképet, amikor szlovák pártok akarják felvállalni az itteni magyarság képviseletét. Intő példa lehet ez a következő parlamenti választásokra, hiszen egyre több a magyarság képviseletét ígérő szlovák választási szlogen.

A Komáromi Jókai Színház megyei vezetés alá tartozik. A megye most – a szintén megyei önkormányzatok alá tartozó – múzeumok és könyvtárak mellett pályázatot írt ki a színház igazgatói posztjára is. Az intézményt immár tizenhat éve vezető jelenlegi igazgatót, Tóth Tibor színművészt formálisan leváltották, de azonnal ki is nevezték a leendő pályázati győztes beiktatásáig.

A komáromi színház éves költségvetése 1,6 millió euró. Ez nem kevés pénz, de pontosan annyi, amennyi a kerületben lakó magyarok aránya alapján jár neki.

Az egyenlő hozzáállás viszont ezzel véget is ér: a megyei önkormányzat szlovák vezetése ugyanis határozottan bele akar szólni, hogy ki álljon a komáromi színház élén. Emlékeztet ez a mečiari időkre, amikor egyenesen arra volt törekvés, hogy a Jókai Színház kétnyelvű legyen. Erről is szól a Nyitra Megye Önkormányzatának ez évi utolsó, december 9-ei ülésén készült anyagunk.

A nyitrai Andrej Bagar Színház igazgatójának személyéről egy olyan bizottság döntött, amelynek csak szlovák tagjai voltak. És ez mindenki számára természetes is volt. A Jókai Színház jövendőbeli igazgatójáról viszont egy olyan bizottság dönt majd, amelynek négy – eddig – ismert tagja közül három szlovák. Nem találnak ebben semmi kivetnivalót a szlovák nemzetiségű megyei képviselők – holott legutóbb, vagyis tizenhat évvel ezelőtt a Komáromi Jókai Színház igazgatóválasztásakor egyszer már sikerült elérni azt, hogy a jelenlegi igazgatóról csak magyar jelöltekből álló bizottság döntsön.

Ráadásul a pályázatra jelentkezőknek mindössze tíz nap áll a rendelkezésükre, hogy három évre előre szóló fejlesztési tervet nyújtsanak be, s ennek részét kellene képeznie egy hároméves pénzügyi tervnek is! A Nyitrai Önkormányzatnak a szlovák pártok és a Most-Híd által támogatott vezetése ezzel ismét világossá tette, hogy őket a jelöltek szakmai felkészültsége nem érdekli. Hiszen természetesnek veszik, hogy más pozícióra, például egy színész felvételekor egy hónapos határidőt szabnak meg. Ezzel nyilván nem azt akarjuk állítani, hogy egy színész kevésbé lenne fontos, pusztán abból indulunk ki, hogy jelentkezésükkor nem kell csatolniuk például három évre előre szóló financiális tervet.

Farkas Iván, az MKP megyei frakcióvezetője a ma7-nek elmondta, hogy az MKP közgyűlési frakciója is rendkívüli meglepetéssel értesült arról, hogy a megyei hivatal Komárom esetében is ragaszkodott az ilyen rövid határidőhöz. Hozzátette: volt ugyan egy keretmegállapodásuk a szlovák pártokkal, hogy a pályázatokra csak a februári választások után kerül sor, ezt azonban most a szlovák pártok felrúgták.

Kikértük közvetlenül a Nyitrai Megyei Hivatal álláspontját is, hogy miért van egy színészi helyre egy hónapos, míg egy igazgatói helyre csak tíz napos pályázati idő, és hogy nem tartják-e ezt az időt diszkriminatívnak?

A hivatal álláspontját Olga Prekopova a sajtóosztály vezetője juttatta el hozzánk, amelyben közölte, hogy már csak azért sem nevezhető diszkriminatívnak az ilyen eljárás, mivel decemberi pályázatról már októberben született határozat, így akit érdekelt, tájékozódhatott volna a közgyűlési határozatok között.

Vettük a fáradságot és visszakerestük ezt, s nagy meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a határozatban nem szerepel a 10 napos határidő. Erre ismét magyarázatot kértünk a hivataltól, de kérdésünkre választ más, fontosabb teendőkre hivatkozva ezúttal már nem kaptunk.  

Ezt követően a Most-Híd pártnál érdeklődtünk. Már csak azért is, mert a hidas megyei frakció támogatja a nyitrai közgyűlést vezető koalíciót. Kíváncsiak voltunk, hogy miként látják: a kinevezések feltételei nem jelentik-e kezdetét a 90-es évekbeli rossz emlékű központosítási tervekhez hasonló lépéseknek, illetve, hogy egy igazgatói kinevezésre elégségesnek tartják-e a tíz napos pályázati időt?

A Most-Híd sajtófőnöke, Magdeme Klára a ma7-nek küldött válaszában elutasította, hogy központosító intézkedésekről lenne szó, és az, hogy a Komáromi Jókai Színház mellett még további intézmények, könyvtárak és múzeumok vezetőit is kineveznek, az egy máshol is alkalmazott gyakorlat folytatása, amely teljes joggal a Nyitrai Megyei Önkormányzat hatásköre. Azt viszont elismerték, hogy a tíz napos határidő rövid, viszont ezt nem tekintik egy-egy intézmény lefokozásának. A ma7-nek a megyét irányító Smer-SNS-Híd-koalíció hidas tagja, Jobbágy József elmondta, hogy a bizottság egyértelműen a magyarokat illetné.

Miben bízhatunk akkor a döntés objektivitását illetően? A jó szerencsében? Vagy abban, hogy a szlovák pártok tényleg jó döntéseket hoznak az itteni magyarság kultúrájának további fejlődése érdekében? Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja frakcióvezetője ezért kérdést intézett a megye vezetőihez: vajon csak a komáromi színházzal szemben volt ilyen az eljárás?

Érsekújvár polgármestere, Klein Ottokár független megyei képviselő, a kultúra világából érkezett sikeres regionális politikus a ma7-nek szintén arról beszélt, hogy a tíz nap irreálisan rövid, a magyar színház sorsáról döntő bizottságnak pedig nyilvánvalóan magyar tagokból kellene állnia.

Farkas Iván elmondta, hogy a végsőkig küzdeni fognak azért, hogy a komáromi Jókai Színház vezetőjének kiválasztásánál ténylegesen a magyar képviselők őrködjenek.

Sajnos, amíg nem lesz egy magyar többségű megye Szlovákiában, addig ilyen politikai alkuk tárgya lesz minden esetben a szlovákiai magyarság ügyei. Lehet-e bízni az ilyen kétesélyes kimenetelű küzdelmekben? Az ilyen lealacsonyító eljárásokkal végezni kell, s nem idézhetünk elő olyan helyzet, amikor a szlovákiai magyarság kultúrájának irányításáról, kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ügyről a politika szélkakasa döntsön!