2026. augusztus 20., 17:16

Megerősítenék a sértett jogait a büntetőeljárásban

A sértett jogai a büntetőeljárásban megerősítésre kerülnek. A sértett és a veszélyeztetett tanú testi épségének fokozottabb védelme érdekében kiterjeszthető lenne a tájékoztatáshoz való joguk azokra a helyzetekre is, amikor a terhelt/elítélt megszegése a házi őrizet végrehajtási feltételeit, megsérti a kiszabott magatartási szabályokat és korlátozásokat, valamint az elítéltre vonatkozó korlátozások és kötelezettségek elrendelésére, megszegésére és a büntetés átváltoztatására vonatkozóan.

bíróság kalapács bíró
Illusztrációs felvétel
Fotó: Pexels

Ez a Büntető Perrendtartás átfogó módosítási tervezetéből következik, amelyet szerdán (augusztus 19-én) fogadott el a kormány.

A hatályos szabályozás meghatározza annak a sértettnek a jogát, akit a terhelt vagy elítélt szabadlábon tartózkodásával összefüggésben veszély fenyeget, hogy tájékoztatást kérjen a biztonsága szempontjából jelentőséggel bíró tényekről. A javaslat kiterjesztené azon tények körét, amelyekről a sértett jogosult tájékoztatást kapni.

A javasolt jogszabály-módosítás a sértett büntetőeljárásbeli pozíciójának megerősítését és védelmi szintjének emelését célozza azokban a helyzetekben, amikor a terhelt vagy elítélt szabadlábon tartózkodásával összefüggésben olyan veszély fenyegetheti, amelyet a rendelkezés jelenlegi szövegezése nem fed le”

– indokolta a javaslatot előterjesztő Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma. A módosítás egyúttal kiterjeszti azon információk körét is, amelyekre vonatkozóan a sértett kérelemmel élhet.

Ugyancsak javasolják annak lehetővé tételét a sértett számára, hogy a saját költségén az iratokból kiadványt, feljegyzést és másolatot készíthessen, amit a Büntető Perrendtartás eddig nem tett lehetővé. Kiegészülne egy olyan rendelkezéssel is, amely a sértett védelmének új eljárásjogi eszközét vezeti be, amelynek célja a sértett életének, testi épségének, szabadságának és egyéb jogainak védelme már a nyomozás stádiumában. Az új rendelkezés szabályozza a gyanúsítottal vagy terhelttel szemben elrendelhető magatartási szabályok és kötelezettségek alkalmazásának lehetőségét a sértett védelme érdekében már a nyomozás során.

A jogalkalmazási gyakorlatban ismételten beigazolódott egy olyan rugalmas és gyorsan alkalmazható mechanizmus iránti igény, amely lehetővé tenné az azonnali reagálást azokra a helyzetekre, amelyekben a terhelt magatartása reális kockázatot jelent a sértettre nézve, azonban e kockázat intenzitása még nem indokolja a legszigorúbb kényszerintézkedések, például a letartóztatás alkalmazását”

– fejtette ki az igazságügyi tárca.

A tervezet felhatalmazást ad az ügyésznek arra, hogy a gyanúsítottal vagy terhelttel szemben – akár a sértett indítványa nélkül is – magatartási szabályokat vagy kötelezettségeket állapítson meg, amennyiben ez a sértett életének, testi épségének, szabadságának vagy más jogainak védelme érdekében szükséges. Ez magában foglalja a sértettel való kapcsolatfelvétel tilalmát, a sértett megközelítésének tilalmát, meghatározott helyiségekbe/ingatlanokba történő belépés tilalmát vagy bizonyos magatartásoktól való eltiltást. Az ügyész az új szabályozás értelmében köteles haladéktalanul tájékoztatni a sértettet a kötelezettségek vagy korlátozások elrendeléséről, módosításáról vagy megszüntetéséről. A cél a sértett tájékoztatásának biztosítása az őt közvetlenül érintő intézkedésekről, lehetővé téve számára a megfelelő védelmi lépések megtételét.

Módosulna a gyanúsított fogalommeghatározása, valamint a gyanúsított büntetőeljárásbeli jogainak kifejezett felsorolása is. Bevezetésre kerülne a kötelező védelem a fiatalkorú gyanúsítottak esetében. Kiegészülhet a szabályozás egy olyan rendelkezéssel is, amely a törvényes képviselő azon jogát rendezi, hogy részt vegyen a fiatalkorúak eljárási cselekményein és védelmében.

A kiskorú és fiatalkorú terheltek, valamint sértettek személyes adatainak a nyomozó hatóságok és a bíróságok általi nyilvánosságra hozatala elleni védelem kiterjedhet azok hozzátartozóira is. Javasolják továbbá a pártfogó és mediációs tisztviselők tájékoztatási kötelezettségének bevezetését a Rendőrség és az illetékes települési rendőrség felé a pártfogó felügyeletről, valamint a kiszabott magatartási szabályokról és kötelezettségekről. Ugyanígy a rendőrség és a települési rendőrség az új szabályozás szerint köteles lesz tájékoztatni a bíróságot, ha a tudomásukra hozott magatartási szabályok és kötelezettségek megszegését észlelik.

A törvénymódosítás elhozza a helyreállító igazságszolgáltatás és a helyreállító eljárások fogalmának jogszabályi meghatározását is. Ezzel felszámolhatóvá válik a korábbi fogalmi bizonytalanság, amely az igazságügyi minisztérium szerint akadályozta a helyreállító megközelítések konzekvens alkalmazását a jogalkalmazási gyakorlatban, és egyértelmű értelmezési alapot biztosít a nyomozó hatóságok, valamint a bíróságok számára.

A jogrendszerbe bevezetésre kerül egy új tényállás is: az emberkereskedelem áldozata által nyújtott szolgáltatások igénybevétele. A bevezetés célja az emberkereskedelmet éltető és a kizsákmányolás minden formáját ösztönző kereslet csökkentése.

Továbbá szigorodnak az emberkereskedelem bűncselekményének büntetési tételei. Módosul az embercsempészés tényállása is, az államhatáron átnyúló illegális csempészetben részt vevő személyek hatékonyabb szankcionálása érdekében. Az előterjesztő ezzel a javaslattal az illegális migráció tartós növekedésére reagál.

A törvénytervezet a tervek szerint 2027. január 1-jén lép hatályba

Megosztás
Címkék