2021. április 22., 12:39

Meddig őrizheti meg az előnyét Pellegrini? Bejut a parlamentbe a Szövetség?

A legutóbbi közvélemény-kutatások is azt mutatják, nem történt különösebb átrendeződés a szlovákiai politikában. A Hlas-SD senkitől nem zavartatva továbbra is toronymagasan vezet. Az OĽaNO támogatottsága mélyrepülésben, de a többi kormánypárt népszerűsége is inkább csökkent, mintsem növekedett. Ez alól a Sme rodina lehet a kivétel, akik megtartották a szavazótáborukat. A Robert Fico vezette Smer némileg erősödött, és a parlamentbe mérték az újonnan alakult közös magyar pártot, a Szövetséget is. Akárhogy is nézzük, a jelenlegi kormánykoalíciónak nem lenne meg a többsége ahhoz, hogy újra kormányozzon.

Fotó: TASR/AP
Megnyugtató előnyből várakoznak

A Hlas-SD továbbra is a legerősebb párt, megalakulásuk óta minden közvélemény-kutató intézet rendszerint őket hozza ki győztesnek. A legutóbb az AKO által mért 23,9 százalékos támogatottságuk arról tanúskodik, hogy Peter Pellegrini és csapata számára a Hlas-SD mint új párt és új profil sokkal nagyobb lehetőségeket biztosít. Pellegrini népszerűsége régóta meghatározó volt, ezért is szakítottak a Smerrel.

A felmérések is azt bizonyítják, az új politikai terméket tökéletesen felépítették. A kérdés már csak az, vajon az előnyük meddig tart ki?

Peter Pellegrini
Fotó:  TASR
Peter Pellegrini exkormányfő, a Hlas-SD elnöke

Ez hosszútávon azon is múlhat, hogy a jelenlegi kormány és Matovič támogatpottsága milyen mélyre süllye. A Hlas számára a kivárási stratégia is hatékony lehet, hiszen jelenleg ők képviselik az alternatívát. Ugyan a következő parlamenti választásokig még sok idő van, de vezető pozíciójuk aligha változik. Ha azonban előrehozott választásra kerülne sor, ők ugrásra készen állnak, különben is már nagy iramban gyűjtik az aláírásokat a népszavazás kiírására.

Vajon meddig tartanak ki az SaS választói?

A legerősebb jobboldali kormánypárt az SaS. Ugyan jócskán lemaradva a Hlas-SD- től, támogatottságuk 13,8 százalék. Az előző hónapokban volt nekik több is. Richard Sulíkék az őszi és a téli hónapokban sokkal népszerűbbek voltak, leginkább amiatt, hogy a kormánykoalíción belül Matovič ellenpólusaként tetszelegtek, illetve olyan járványügyi intézkedések mellett álltak ki, amelyek az átlagpolgár számára kedvezőnek tűntek.

15032021_sas_kriza2767020.jpg
Fotó:  TASR

A választóik ezért is bíztak abban, hogy előbb vagy utóbb elhagyják a koalíciót, mert a Matovič-kormányban való maradásuk rontana a helyzetükön. A kormány átalakult, és a koalíciót már nem Igor Matovič vezeti, de a probléma csak látszólag oldódott meg. Ezt pedig az SaS szavazói is érzékelik.

Sulík tehát nem szabadult meg Matovičtól, mind a ketten fontos miniszteri pozíciót töltenek be, csak idő kérdése, mikor nyitnak újabb frontot. Kettejük konfliktusa tehát nem zárult le, ez pedig hosszútávon meghatározhatja az SaS népszerűségét.

Létezhet-e OĽaNO Matovič nélkül?

Kétségtelenül nagyot zuhant az OĽaNO. A legerősebb kormánypárt az AKO szerint  10 százalékos támogatottságra számíthat. A Focus közvéleménykutató-intézet még ennél is kevesebbet, 9,2 százalékot mért nekik. Az biztos, hogy a mozgalmon belül nincsenek megelégedve ezzel az eredménnyel, hiszen közel sincs ahhoz a 25 százalékhoz, amellyel februárban megnyerték a parlamenti választásokat.

A mozgalom támogatottsága összefügg Igor Matovič népszerűségének csökkenésével is, ugyanis az OĽaNO nagyrészt a volt kormányfőnek köszönhette múltbéli sikereit.

Matovic Heger
Fotó:  TASR

A kérdés az, képesek-e kinevelni olyan személyiséget, akivel újra építkezni tudnának, mivel Matovičcsal jelenleg éppen az ellenkezője történik. Az OĽaNO elnöke továbbra is Igor Matovič, de a kormányfő szerepét Eduard Heger vette át. Hatalmas feladat lesz neki a pártot új kondícióba hozni, főleg úgy, hogy jelenleg még nem tud kilépni Matovič árnyékából.

Ébredezik a hagyományos baloldal is

A Smer-SD azonban mintha kezdene feléledni. Az AKO 9,2 százalékot, a Focus pedig 10,9 százalékot mért nekik. Meglepő, de számukra ez mindenképpen jó eredmény, annak ellenére, hogy régebben ők sokkal nagyobb erővel bírtak, hiszen a legerősebb kormánypárt voltak, és három kormányzási ciklust is túléltek. Azóta sok minden történt, ami miatt a támogatottságuk jócskán lecsökkent, a körülmények ismeretesek.

A Hlas-SD megalakulása óta a Smer háttérbe szorult, megviselte őket, hogy többen is az új gárdához akartak csatlakozni. Robert Ficóéknak azonban nincs veszíteni valójuk, bátran és felszabadultabban tartanak sajtótájékoztatókat. Paradox módon, Fico az újságírokkal kíméletesebben és nyugodtabban kommunikál, mint Igor Matovič.

fico.jpg
Fotó:  TASR

Meglepő lenne, ha a jövőben drasztikusan megnőne a népszerűségük, de mindenképpen jelzésértékűek a párt életjelei.

Adódik a kérdés, mennyire tudják ezt fokozni? Ez nagyban attól is függ, milyen mértékben halad az előrehozott választásokról szóló népszavazás menete és annak koordinálása, amelyet a Smer az ellenzéki pártokkal együtt kezdeményezett. A Smernek jelenleg ez a fő politikai agendája. Ha ezt egy ideig életben tudják tartani, a választóikat is tovább mobilizálhatják.

A progresszív liberálisok már a parlamentben látják magukat

Ugrásszerűen nőtt a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia támogatottsága. A progresszíveket 8,3 százalék közelébe mérte az AKO. Korábban még csak 6-7 százalék között mozogtak. A párt növekedése azzal magyarázható, hogy közvetlenül a kormányválság kirobbanása előtt határozott kritikával illették Igor Matovičot. A párt elnöke, Irena Bihariová az SaS-t és a Za ľudít is felszólította, állítsák félre az akkori kormányfőt, Igor Matovičot.

A PS a kormányválság keltette hullámot látszólag jól kapta el, gyorsan tudtak lépni, illetve kellőképpen tudták a témát a választóik felé kommunikálni.

Irena Bihariová
Fotó:  TASR
Irena Bihariová

Számukra ez olyannyira jól sikerült, hogy a csalódott Za ľudí- és SaS-szavazók is már inkább a PS-hez vándorolnának át. A progresszívek tehát újra felkerültek a térképre, kérdéses azonban, Bihariová mennyire tudja láttatni magát, mivel személyisége nem kimondottan karizmatikus a választói körében.

Csendesen, meghúzódva a háttérben

A Sme rodina támogatottsága a többi kormánypártéhoz képest nem csökkent jelentősen. A 7,4 százalék is azt mutatja, Boris Kollárék megtartották a szavazóbázisukat.

A kormányválság alatt a mozgalom leginkább a kivárásra játszott, igyekeztek távol maradni a konfliktusoktól, így nem is követeltek semmilyen személycserét.

Ez jól jött a Sme rodinának, hiszen ők inkább konzisztensek maradtak, és ha meg is szólaltak, akkor olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek elsősorban az emberek számára nyújtottak volna segítséget.

Boris Kollár
Fotó:  TASR

Ugyanakkor a titkosszolgálat éléről leváltották Peter Pčolinskýt, mivel a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) őrizetbe vette állítólagos kétes ügyletei miatt. A botrány a kormányválság alatt nem kapott nagy figyelmet, így a párt számára ez nem jelentett nagy veszteséget, legalábbis egyelőre. A Sme rodina esélyeit azonban hosszútávon ronthatja, ha ez az ügy újra terítékre kerül, hiszen akkor újra kényes kérdésekre kell válaszolniuk.

Kiska árvái továbbra is magukra vannak hagyva

A kormányválság talán legnagyobb áldozata a Za ľudí. Minden felmérés azt mutatja, hogy nem jutnának be a parlamentbe.

A 4,3 százalékos támogatottságuk mesze van az 5 százalékos bejutási küszöbtől. Őket még a KDH is megelőzné, igaz ők sem lépnék át az 5 százalékos küszöböt, de támogatottságuk 4,5 százalékra tehető.

Veronika Remišová
Fotó:  TASR

A Za ľudít a kezdetektől fogva 5 százalék környékére és az alatt szokták mérni, a párt egyedül, önerőből kevés arra, hogy újra a parlamentbe jusson. Kiska pártja amúgy is a bomlás szélén van, ráadásul több képviselőjük is távozott a parlamenti frakcióból, sőt Tomáš Valášek a Progresszív Szlovákiába, Miroslav Kollár pedig a Spolu párthoz igazolt.

Összezárt a felvidéki magyar politika

A három magyar pártot tömörítő új politikai alakulatot, a Szövetséget a parlamenti küszöb környékére mérik a közvélemény-kutatóintézetek. A Focus 5 , az AKO pedig 4,2 százalékot jósol a Szövetségnek. Számukra mindenképpen biztató, hogy karnyújtásnyira lehet a parlamenti mandátum elérése, ám erre az eredményre nem lehet ráülni.

szovetseg_3_31_sajto_1.jpg
Fotó:  Lamos Csaba

A pártoknak szembesülniük kellett azzal, hogy a felvidéki magyar közösség nem bír el több magyar politikai erőt. Azzal, hogy a három magyar érdekeltségű párt létrehozta a Szövetséget, a hosszú ideje tartó megosztottsági időszak lezárult.

Ez sem volt egyszerű folyamat, de rá kellett jönniük arra, hogy egymásra vannak utalva, csak egyetlen magyar lista képes a parlamentbe jutni. A egységes magyar párt azonban még nem elég a sikerhez, hiszen a választóik ezt már rég elvárták tőlük.

Ahhoz, hogy a Szövetség biztosan bejusson a szlovák törvényhozásba, vissza kell szereznie azokat a választókat, akik egykor elpártoltak az elődpártoktól.

Ezenkívül a magyar témák mellett újabb üzeneteket kell megfogalmazniuk, amelyek felveszik a versenyt más szlovák pártokkal is. Továbbá el kell érniük, hogy a felvidéki magyar választók ne más szlovák pártokra, hanem az egységes magyar képviseletre adják le a voksukat.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.