Matovičot is felelősségre vonhatják? Kiderült, feleslegesen sokan haltak meg Covidban Szlovákiában
Egy egészségügyi elemzők által készített tanulmány arra világít rá, hogy a koronavírus-járvány idején az állam csődöt mondott a járványkezelésben, s ennek következtében emberek ezrei haltak meg. Maroš Žilinka főügyész a szociális hálón jelentette be, hogy az elemzés eredményeivel foglalkozik és nem zárta ki, hogy a sok halálesetért valakit felelősségre vonnak.
A nyilvánosságra hozott tanulmány készítői azt is kiszámolták, hogy a Covid miatt Szlovákiában magas volt a többlethalálozás.
A rossz döntések, a politikai konfliktusok és a gyenge átoltottság a szerzők szerint 21 ezer felesleges halálozást okoztak.
Az elemző tanulmányt az egészségügyre szakosodott Pažitný & Kandilaki tanácsadó cég készítette, Rudolf Zajac egykori egészségügyi miniszter is részt vett benne. Megállapítják, hogy az első hullámot jól kezeltük. A szigorú locdown időben került bevezetésre, a járvány kezdetén és ezért kevés volt fertőzött és az áldozat is.
A helyzet azonban 2020 nyara után radikálisan romlani kezdett.
Szeptembertől 2021 márciusáig söpört végig az országon a második hullám, ami a szakértők szerint katasztrofális volt, az egészségügyi ellátórendszer összeomlása kísérte. Rengeteg volt a fertőzött és a halott, a járvány menedzselése csődöt mondott.
Konkrétan azt emelik ki, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a kontaktszemélyek felkutatására, a sokszor tudományos alap nélküli kaotikus politikai döntések, mint amilyen az országos tesztelés és a nagy lakodalmak engedélyezése, csak rontott a helyzeten, amire még csak rátett egy lapáttal a közvéleménnyel való kommunikáció is. Ráadásul a politikusok maguk is megsértették a szigorú szabályokat és későn lett bevezetve a lockdown.
Hasonlóan katasztrofálisan alakult a járvány harmadik hulláma is, ami 2021 szeptemberétől 2022 májusáig tartott. Az elemzők szerint a legnagyobb probléma az oltás átpolitizálása, a Szputnyik-ügy és a rosszul elsült oltási lottó volt. Későn vezették be a teljes lezárást és az emberek már nem bíztak az intézkedések hatékonyságában, ezért nem is tartották be azokat.
Úgy vélik, hiányzott a „vezetői képesség”, ami ahhoz kellett volna, hogy minél többen beoltassák magukat. Mindmáig csupán lakosság alig fele van beoltva, miközben a járvánnyal sikeresen megküzdő államokban ez az arány 90 százalék.
A tanulmány górcső alá vette azokat sikeres államokat is, ahol nem szedett olyan sok áldozatot a Covid, mint nálunk. Ezek egyike Észtország. Itt a járvány jó menedzseléséhez hozzájárult az állam magas szintű elektronizálása. Már a pandémia előtt is léteztek olyan rendszerek, amelyek lehetővé tették, hogy számítógépen keresztül, személyes jelenlét nélkül lehessen művelődni, ügyeket intézni, kérvényeket beadni stb.
Ehhez még csak hozzátett, hogy gyorsan beoltották a legsérülékenyebb, idősebb korosztályokat. 2022 júliusában a 60 évnél idősebbek 80 százaléka kapta meg a védőoltást.
Az oltások „számlájára írható” az is, hogy bár Portugáliában a második hullámot nem kezelték jól, ám a harmadikban már nem voltak olyan magasak a halálozási számaik, mert gyorsan átoltották az időseket és a krónikus betegeket.
Szlovákiában viszont nagy számban haltak meg idősek akkor is, amikor már rég megkaphatták volna a második adag vakcinát, de különböző okok miatt nem adatták be maguknak.
Portugáliában remekül kommunikálták az oltásokat, jól működött a logisztika és a vakcinák elosztása is. Szerepet játszott a sikerben az is, hogy az emberek bíztak orvosaikban.
Egyelőre még nem világos, mire gondolt a főügyész, amikor azt írta a szociális hálón, hogy ellenőrzi a tanulmány megállapításait.
Tomáš Strémy, a Comenius Egyetem Jogi Karának büntető jogásza szerint pusztán elméletileg fennállhat a bűncselekménynek minősülő általános veszélyeztetés esete.
Ha az elkövető szándékosan súlyos egészségkárosodást, vagy halált okoz több embernek, 20 évre vagy akár életfogytiglanra is ítélhetik. Ha bebizonyosodik, hogy a bűncselekményt nem szándékosan követte el, akkor 4-től 10 évig terjedő büntetés szabható ki.
Strémy azt nem kommentálta, hogy a felelősséget ez esetben a kormány, mint kollektív szerv viselné-e, vagy pedig annak egyes tagjai, például, Marek Krajčí akkori egészségügyi miniszter.
Hasonló ügyben a cseh rendőrség 2021-ben már vizsgálódott. Peter Němec cseh ügyvéd feljelentést tett, hogy büntessék meg a politikusokat a járvány rossz kezeléséért.
A Neovlivni.cz portál úgy tájékoztatott, hogy az állami képviselet elutasította az exkormányfő, Andrej Babiš büntetőeljárás alá vonását. A feljelentést tevő ügyvéd azzal érvelt, hogy az állami hivatalok és konkrét személyek is, mint amilyen Babiš vagy a volt egészségügyi miniszter, Adam Vojtech csődöt mondtak és rossz döntéseket hoztak, amelyek miatt koronavírus-fertőzöttek haltak meg.
Az állami tisztviselő magyarázatában konstatálta, hogy nem egyedül a kormány döntései miatt terjedt el járvány az országban. Szerepet játszottak benne az éghajlati viszonyok, valamint az is, hogy az emberek nem akarták betartani a szabályokat.
