Matovič magyar szalámizna
A szlovákiai magyar, közélet iránt érdeklődő embereknek megvan az az előnyük, hogy a budapesti tévében egyszer már látták az ó-ellenzéknek azt a többéves és több választási cikluson átívelő vergődését, amelyhez hasonló egy ideje már a pozsonyi Várdombon is kirajzolódni látszik, s amelynek lényege, hogy a jelenlegi ellenzék pártjainak a nagyközönség előtt megtárgyalt legfontosabb témája az ülésrend kérdése, azaz, hogy ki kivel nem hajlandó közösen szerepelni, ráadásul minden szereplőnek van valamilyen feltétele, amelynek elfogadását elvárja a többi résztvevőtől. Történik mindez 11 hónappal a parlamenti választások előtt.
Ha a Magyar Szövetség (MSZ) párt nem vigyáz, belegabalyodhat ő is ebbe a politikai hínárba, mint ahogy erre a csütörtök késő este sugárzott Királyvágás (Kráľ na ťahu) című politikai vitaműsorban minden esélye meg is volt.
A ta3 hírtelevízió Braňo Kráľ vezette műsor vendégei az MSZ elnöke, Gubík László és elnökségi tagja, Agócs Gergely, valamint az ellenoldalon a Hnutie Slovensko (HS) mozgalom elnöke Igor Matovič és a mozgalommal szinte szimbiózisban élő Nova párt elnöke, Grendel Gábor voltak. A HS színeiben mindkét politikus egyben parlamenti képviselő is, Matovič pedig ezen kívül egykori miniszterelnök is. Gubík és Agócs ugyan ilyen országos funkciót még nem töltöttek be, de ahogy a csütörtöki vita alapján megállapíthattuk, az MSZ párt előbb – utóbb kilép a regionális szintről és országos szinten képviseli majd a dél-szlovákiai választók érdekeit.
Ehhez persze az is kell, hogy olyan vitákban edzőjenek, mint a csütörtök esti volt, amelyben verbális és pszichikai ízelítőt kaphattak abból, hogy hogyan lehet a beszalámizás taktikáját rövid időn belül a majd egy órás műsor fő témájává tenni, azaz magyarra lefordítva, hogyan próbálja meg Igor Matovič rákényszeríteni a magyar pártot arra, hogy politizálását az ő elvárásai szerint fogalmazza meg.
A kiváló kommunikátor, ám rendkívül összeférhetetlen Matovič elvárása most az volt, hogy ha már a Smer párttal kizárta az együttműködését az MSZ, akkor most a Hlas pártra mondjon nemet. Vagy ha nem, akkor megnézhetik magukat és nem lesznek kívánatosak a november 17-e alkalmából rendezett pozsonyi nagygyűlésen.
Emlékeinkben ekkor felidézhettük, hogy ebben a felállásban egyébként már találkozott ugyanebben a műsorban a két párt, fél évvel ezelőtt, áprilisban, s újraolvasva akkori beszámolónkat, megállapíthatjuk, hogy sok minden nem változott azóta a Matovičék kommunikációjában, csak akkor még nem a Hlas pártot kérték kizárni a magyar párt stratégiai partnerei közül, hanem akkor még (csak) a Robert Fico vezette Smert kérték elutasítani. Mivel ez a Matovičékon kívül álló okok miatt meg is történt, most újabb feltételként a Smerből levált Hlas van az ultimátumba írva, s vélhetően, ha ez is valóra válna, akkor egy újabb kérés jönne, majd az után is újabb és újabb.
A pártelnök Gubík előbb észérvekkel próbált Matovičra hatni, hogy aki a Smert nem szereti, az nyilván a Hlas-szal is így lesz, aztán később kijelentette, hogy az MSZ párt nem fog már ilyen vitákba beleállni, hogy kivel beszélhetnek és kivel nem.
A műsorban ismét terítékre került Gubík magyarországi politikai preferenciáinak az április 12-ei választásokkal egyidejű megváltozása, amelynek kapcsán sokak meglepetésére az MSZ elnöke kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem talál ebben, hiszen a szlovákiai magyar párt partnere a mindenkori magyar kormány, s külön kérdésre azt is elmondta, hogy korrekt viszony van közte és a mostani miniszterelnök, Magyar Péter között, bár sok olyan téma, amely a szlovákiai magyar közösség létével kapcsolatos még nem került megbeszélésre, kidolgozásra, mint ahogy nem jött eddig létre kétoldalú szlovák – magyar miniszterelnöki találkozó sem, hozzátéve, hogy ez utóbbit az új magyar miniszterelnök a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatosa szlovák álláspont változásától tette függővé.
Nem maradhatott el az október 24-ei helyi és megyei önkormányzati választás eredményeinek megvitatása, amely során Agócs Gergely rendkívül higgadtan ismertette, hogy lokális szinten az egyes koalíciókat nem lehet a nagypolitika, az országos választások szemszögéből értékelni, hiszen egy települési koalíció nem ideológiai, hanem kimondottan helyi racionális okok mentén alakul ki, s ezzel, nem pedig ideológiai közeledéssel lehet magyarázni, hogy az MSZ mintegy harminc esetben közösen indított jelöltet a Smer vagy a Hlas pártokkal.
Gubík László ehhez hozzátette, hogy ezen kívül 159 esetben viszont önálló MSZ jelölt nyert polgármesteri posztot, s hozzátette, hogy az MSZ-nek elsősorban koalíciókkal kellett megküzdenie, ezzel is érzékeltetve, hogy a tradicionálisan önálló indulás ilyen aránytalan politikai csatákat is előidéz.
A műsor végén Gubík László visszaadta Igor Matovičnak a tőle az április találkozás során kapott Fico-ellenes feliratú trikót, hozzátéve, hogy a Smertől való elhatárolódás esetén annakidején Matovič még választások előtti és utáni együttműködést is ajánlott, de az MSZ most már nem kíván Matovičék játékaiban részt venni.
A műsor ideje alatt élő támogatói sms versenyben meglepően kiegyenlített eredmény jött ki, az országos működésű Matovič-féle párt 54%-ot, a regionális Magyar Szövetség pedig 46%-ot ért el.
A vita teljes terjedelemben itt nézhető meg.
