2021. augusztus 14., 19:25

"Már nincs jó megoldás!": A városvezetés akarata ellenére létesülhet új szlovák alapiskola Somorján – II. rész

A Nagyszombat megyei képviselő-testület július végén szavazta meg, hogy a szlovák és magyar gimnáziumnak is otthont adó fenntartása alatt álló épületben új szlovák alapiskola működhessen Somorján, a megyétől bérelt termekben. Ebben az összetett mondatban látszólag nincs semmi különös vagy aggasztó. Iskolák jönnek, mennek, ha nincs diák megszűnnek, ha van, alakulnak. Csakhogy a somorjai eset sokkal többről szól! Második rész.

somorjai gimnázium
Fotó: Youtube repro
A szlovák és magyar giminek is otthont adó épületben mindössze két szabad terem van. Ha több kell, majd csinálnak?!

Az, hogy a Felső-Csallóköz falvaiban akut iskolahiány van, mindenki számára nyilvánvaló. „Ezzel a problémával tisztában vagyunk” – mondja Orosz Csaba, Somorja polgármestere, ugyanakkor azt is látni kell, teszi hozzá, hogy ezekért a problémákért nagyrészt az államot és a kistelepülések önkormányzatait terheli a felelősség, mivel szabályozás nélkül engedik a betelepülést. Az ingatlanfejlesztők ellenőrizetlen tevékenységének hála néhány hónap alatt új településrészek nőnek ki a földből, amelyeket aztán szlovák családok foglalnak el, nem csoda, hogy iskolahiány van – állítja Orosz, hozzátéve, az iskolaalapításon jóval túlmutató probléma ez, amelynek mértékével igazán csak a következő évtizedekben szembesülünk majd.

A polgármester először tavaly ősszel hallott az elképzelésről egy megyei közgyűlést követően, de akkor még csak informális keretek között merült fel egy Somorján alapítandó, nem helyi szlovák gyerekeknek szánt iskola ötlete. Hónapokig nem történt semmi, majd májusban két minisztériumi tisztviselő érkezett Somorjára, akik tulajdonképpen kész tények elé állították a városvezetést. „Közölték, hogy ez lesz és kész. Kifejezetten arrogánsan viselkedtek! Ideiglenes megoldásként hivatkoztak a gimire, kiemelve, hogy annyi pénzt adnak, amennyit csak kérünk. Még új iskolát is építhetünk.” A somorjai önkormányzatnak, ideiglenes megoldás vagy sem, nagyon nem tetszett az ötlet. Orosz szerint hiába állítja most a tárca, hogy átmeneti időre költöztetné a gimnázium épületébe az iskolát,

a két osztályból egy év múlva négy lesz, aztán hat és a végén arra eszmélünk, hogy kitúrták a magyar és szlovák gimnáziumot is az épületből.”

Az önkormányzatban fel sem merült, hogy támogatnák a minisztérium szándékát, ennek ellenére a városvezetés igyekezett konstruktívan állni a dologhoz. Ahogy arról előző cikkünkben beszámoltunk, a helyi vendéglátóipari szakközépiskola termeit ajánlották a megye és az oktatási tárca figyelmébe, de hiába állnak üresen az iskola termei, hiába van megfelelő kapacitás abban az épületben, az illetékeseket nem érdekelte a dolog. „Ott kész tantermek vannak, kis túlzással holnap lehet iskolát nyitni”, ennek ellenére meg sem keresték a tulajdonosokat. Orosz Csaba szerint egyszerűen arról van szó, hogy a somorjai gimi épületében egy regionális, központi szlovák alapiskolát akarnak létrehozni a betelepülő családok gyermekeinek.

Kerestük a kompromisszumos megoldást, nem mentünk vele semmire!”
Káosz és anarchia

Megkerestük Michal Derajt, Dunaszerdahely járási elöljáróját is, aki elmondta a településfejlesztés területén „óriási a káosz Szlovákiában, teljes az anarchia”. Kiemelte, Somorja környékén, a Felső-Csallóközben új települések nőnek ki a földből, természetes, hogy ezzel együtt infrastrukturális igények is megfogalmazódnak. A baj az, hogy a fejlesztések anélkül zajlanak, hogy ezeket az igényeket bárki is előre felmérné. Zsákutca az egész! A járási hivatalnak sajnos nincs meg a törvényi kompetenciája, hogy normális mederben tartsa ezeket a folyamatokat. Deraj szerint előzetes felmérések, hatástanulmányok, vizsgálatok nélkül teljesen értelmetlen infrastrukturális fejlesztésekről, például iskolanyitásról beszélni, hiszen még a pontos igények sem ismertek.

Fotó:  Pomichal Krisztián
A jéghegy csúcsa

„Hogy a megyeelnök és a minisztérium vezetése között milyen háttérbeszélgetések zajlottak, arról sajnos nekem nincs tudomásom. Én a megye elnökétől, Viskupič úrtól értesültem róla, hogy a megye átadná a somorjai gimnázium néhány termét egy alakulóban lévő szlovák alapiskolának “ – nyilatkozta portálunknak Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke.

A politikus szerint az egész somorjai iskolaügy tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa, egyfajta tünete a régiót sújtó betelepülési hullámnak. „Szemünk előtt változik Felső-Csallóköz etnikai összetétele, ez rendkívül kényes helyzet.“ Berényi szerint az R7-es megépítése csak felgyorsítja a betelepülést, bár, teszi hozzá gyorsan, a gyorsforgalmi út megépítésére szükség volt. A hibát ott követtük el, mondja, hogy nem alakítottunk ki ezzel párhuzamosan egy erős területi önkormányzatiságot, amely fékezte, mérsékelte volna a rossz trendeket.

Jó megoldás már nincs, mindegyik fájni fog. Csak a rosszabbak közül lehet választani!“

Berényi szerint egy somorjai alapítású szlovák alapiskola a régió magyarsága szempontjából a legkisebb rossz. Mint mondja, ha az állam egy kisebb településen alakítani ki gyűjtőiskolát, az teljesen felborítaná a helyi etnikai arányokat, hiszen az ingatlanfejlesztők azonnal reagálnának az új lehetőségre, még több betelepülőt vonzva ezzel a településre. Azzal viszont, hogy egy magyar önkormányzattal rendelkező város hoz létre iskolát, amelyet nem a város lakóinak szán, a Somorjába irányuló betelepülés nem fokozódik. A sok rossz megoldás közül ezzel a legkevésbé rosszat választanánk – vallja meggyőződéssel a politikus.

Iskola lesz, ez eldöntött kérdés. Ami nincs eldöntve, hogy a magyar közéleti szereplők alakítani tudják-e a dolgok menetét.”
Fotó:  TASR

Berényi tehát azzal érvel, hogy jobb szerepet vállalni a történésekben, ezáltal valamelyest mérsékelni és a magyar közösség érdekeinek megfelelően alakítani a folyamatokat, mintsem teljesen elzárkózni a dolgoktól, lehetővé téve, hogy a fejünk felett döntsenek. Ezért is támogatta, hogy az önkormányzat ajánlja fel a vendéglátóipari szakközépiskola néhány szabad termét. „Számomra érthetetlen, hogy a megye elnöke és a szlovák képviselők erre a javaslatunkra csak pótmegoldásként tekintenek és a gimnázium bérbeadását helyezték előtérbe.” Berényi az eljárás „erőszakosságát” is kifogásolta, hiszen a város és az MKP megyei képviselői is előálltak egy jobb és minden szempontból elfogadhatóbb alternatívával. Berényi is azt mondja, idén már gyakorlatilag biztosra vehető, nem lesz új alapiskola Somorján, ugyanakkor jellemző részlet, hogy a megyeelnök és a képviselők nagy része is élesen elutasította az MKP-sok azon javaslatát, ha már muszáj iskolát nyitni, arra csak a 2022-ben kerüljön sor. „Közelednek a megyei választások” – kommentálta a képviselő-testület többségének döntését Berényi.

A szlovák állam részéről tehát világos a szándék, a célpont ugyanakkor nem Somorja, hanem az egész Észak-Csallóköz. A politikai akarat egyértelmű, átalakítani Észak-Csallóköz etnikai összetételét, ugyanakkor ezzel összefüggésben egy jól érzékelhető gazdasági szándék is van a háttérben, mondja Berényi, hiszen egy régiós alapiskola az ingatlanfejlesztéseknek is új lendületet ad majd.

Hogy lesz ebből iskola?

Az alcímben megfogalmazott kérdés minden bizonnyal a történet legfontosabbja, a cikkhez készült háttérbeszélgetésekben is rendre elhangzott ugyanez.

Ha a somorjai önkormányzat nem akar új iskolát, hogy érheti el az állam, hogy mégis legyen?

Ahogy azt korábban megírtuk, a hatályos törvények értelmében nemcsak az önkormányzatnak, hanem a kerületi jogkörű, jelen esetben a nagyszombati járási hivatalnak, tehát az állami közigazgatási szervnek is lehetősége van iskolaalapításra, csakhogy ilyesmire, tudomásunk szerint, a törvény hatályba lépése óta soha nem került sor.

A kérdésre végül szintén Berényi Józseftől kaptunk magyarázatot. A Somorján működő fogyatékkal élő gyermekek számára kialakított speciális iskolát nem az önkormányzat, hanem az állam tartja fenn – tudjuk meg a megye alelnökétől. Ennek jogállását megváltoztatva az állam, közelebbről a kerületi jogkörű járási hivatal létrehozhat egy új alapiskolát, amelyet aztán a megye „beköltöztethet” a gimnázium épületébe, gyakorlatilag teljesen megkerülve ezzel az önkormányzat akaratát.

Tanulság helyett

Nagyon úgy fest, a városvezetés és a magyar megyei képviselők akarata, illetve a régió magyar közösségének érdeke ellenére biztosan új szlovák alapiskolát nyitnak Somorján. Hiába tűnik úgy, egy évet sikerült nyernie az önkormányzatnak, a kérdés eldöntöttnek tekinthető.

Félő, hogy a régió magyarságának sorsa is.

Somorja mára egyértelműen végvárnak tekinthető, Felső-Csallóköz magyarsága ma azokat a harcokat vívja meg, amelyeket egy-két évtizeden belül Dunaszerdahely és a környező települések lakóinak kell majd megvívnia, nem beszélve az egyre szórványosodó, keletebbre fekvő közösségekről. Az állami arrogancia szépen szemlélteti, mire számíthatunk a mindenkori szlovák politikai elittől, amely egy jogos igény (a gyereknek, legyen az magyar vagy szlovák, iskolára van szüksége) mögé bújva a szemünk előtt alakítja át a régió etnikai összetételét.

A feladat tehát adott, a szándék ellen fel kell lépni, ha úgy hozza a szükség, hát falvanként, városonként, sőt, ha kell, iskolánként! Kompromisszumot meg csak úgy lehet kötni, ha erre a másik fél is hajlandó!

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!