"Magyarul" rongálták meg az 1956-ot vérbe fojtó szovjet tábornok szlovákiai emlékművét
Gyilkos. Ezt írták az 1956-os forradalmat leverő Ivan Sztyepanovics Konyev tábornok Ruzsoly (Kružlová) községben nemrégiben felállított szobrának talapzatára.
Megrongálták Ivan Sztyepanovics Konyev marsall emlékművét a Ruzsoly (Kružlová) község kataszteri területén található Halál-völgyben. Ismeretlen elkövetők összetörték az emléktáblát, a szobor talapzatára pedig piros festékkel a magyar „gyilkos” szót írták. A szobor október elejei felavatása óta ez a második atrocitás az emlékművel kapcsolatban. A TASR hírügynökséget a Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége (SZPB) tájékoztatta a történtekről, jelezve, hogy az ügyben feljelentést tesznek. A szobor alkotója és tulajdonosa, Slavomír Gibej a TASR-nek elmondta, hogy a büntetőfeljelentést már megtette.
Az SZPB rendkívül súlyos és elfogadhatatlan cselekménynek tartja ezt a támadást. A katonai emlékművek rongálását nem lehet politikai nézetekkel, ideológiai ellentétekkel vagy a történelmi események eltérő megítélésével igazolni. Egy demokratikus társadalomban nem lehet megengedhető, hogy a politikai és társadalmi konfliktusok a történelmi emlékművek elleni fizikai támadásokban nyilvánuljanak meg”
– áll az SZPB nyilatkozatában.
A szövetség tájékoztatása szerint emiatt feljelentést tesz mind e rongálás, mind az ugyanezen emlékműnél történt korábbi incidens ügyében. „Azt a magatartást, amely során katonai emlékmű meggyalázása, majd fizikai megsemmisítése történik, annyira súlyosnak tartjuk, hogy az az állam részéről büntetőjogi fellépést igényel” – hangsúlyozta az SZPB. A szövetség ezen emlékmű, valamint a többi, hasonló cselekmények célpontjává válható katonai emlékmű és kegyeleti hely biztonságának fokozott védelmét is kéri.
A mű alkotójaként határozottan elítélem ezt a vandalizmust. A kamerarendszer felvételei szerint a helyszínen egy magyar rendszámú gépjármű tartózkodott. Ez a szobor nem Magyarországon áll, és nem Konyev teljes életútjának dicsőítésére készült. 1944 őszére és a kárpát-duklai hadműveletre emlékeztet, amelynek célja a szlovák nemzeti felkelés megsegítése volt, és amely során szovjet és csehszlovák katonák tízezrei estek el vagy sebesültek meg. A Halál-völgy az ő áldozathozataluk emlékhelye” – részletezte Gibej.
Az emlékmű – mint megjegyezte – a Szlovák Köztársaság területén, Ruzsoly község jóváhagyásával áll. Amennyiben bebizonyosodik, hogy külföldről elkövetett szándékos rongálásról volt szó, azt nem csupán vandalizmusként, hanem Szlovákia szuverenitása és saját történelmére való megemlékezéshez fűződő joga iránti tiszteletlenségként értékeli.
A Konyev-emlékművel kapcsolatos másik incidens kedden (10. 20.) történt, amikor a szobrot egy vért szimbolizáló lepedővel takarták le. A cselekményért a parlamenti képviselettel nem rendelkező Demokrati párt vállalta a felelősséget, ezzel fejezve ki egyet nem értését a szobor felállításával, hangsúlyozva, hogy a szoborban kárt nem tettek. A rendőrség az esettel összefüggésben közrend elleni szabálysértés miatt indított eljárást az ügy tisztázására.
Konyev szobrát október 3-án avatták fel Richard Takáč (Smer-SD) földművelésügyi miniszter, Ľuboš Blaha (Smer-SD) európai parlamenti képviselő, Szergej Andrejev orosz nagykövet és Jaroslav Demian, a Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége elnökének jelenlétében. Andrejev az avatáson elmondta: két évvel ezelőtt Robert Fico (Smer-SD) miniszterelnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy Konyev emlékét örökítsék meg Szlovákiában.
Konyev szovjet marsall (1897–1973) a második világháború idején az 1. Ukrán Front parancsnoka volt, amely részt vett Szlovákia és Csehország felszabadításában. Ugyanakkor részt vett az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc elfojtásában is, valamint szerepet vállalt az úgynevezett második berlini válság idején, amely a berlini fal megépítéséhez vezetett.
