Magyar Szövetség: A biztosítottak érdeke és az egészségügyi rendszer egyensúlya nem kerülhet veszélybe
A Magyar Szövetség kiemelt figyelemmel követi a Dôvera és az Union egészségbiztosítók tervezett egyesülését. A bejelentett tranzakció Szlovákia teljes egészségbiztosítási rendszerére, valamennyi biztosítottra, egészségügyi dolgozóra és szolgáltatóra hatással lehet.
A tervezett egyesülés után a Dôvera biztosító állománya megközelítheti a szlovák egészségbiztosítási piac 50 százalékát. Bár a legnagyobb piaci szereplő várhatóan továbbra is az állami egészségbiztosító (VšZP) marad, egy közel 50 százalékos részesedéssel rendelkező magánbiztosító rendkívül erős alkupozícióba kerülhet.
– jelentette ki Szigeti Szilárd.
A Magyar Szövetség egészségügyi szakpolitikusa szerint különösen a kisebb rendelők, önálló orvosok, regionális szolgáltatók és nonprofit intézmények kerülhetnek kiszolgáltatottabb helyzetbe, ha a finanszírozási és szerződéses feltételeket egyetlen óriási piaci szereplő diktálja.
A magyar párt álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy az összeolvadás következtében egyetlen biztosító olyan monopolközeli, domináns pozícióba kerüljön, amelyből érdemben képes befolyásolni az ellátórendszer mindennapi működését, az egészségügyi szolgáltatók finanszírozását, illetve a betegek számára elérhető ellátások körét.
Az engedélyezési folyamat során a hatóságoknak nemcsak azt kell megvizsgálniuk, hogy a tranzakció formálisan jogszerű-e, hanem azt is, hogy milyen közép- és hosszú távú hatással lesz az egészségügy egészére. Szigeti szerint az egészségügyi minisztériumnak, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalnak és minden további illetékes állami szervnek részletes, független hatásvizsgálatot kell készítenie. Ennek a vizsgálatnak az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre kell egyértelmű választ adnia:
- Hogyan változik a biztosítók és az egészségügyi szolgáltatók közötti erőviszony?
- Milyen konkrét garanciák védik a kisebb és regionális ellátókat az egyoldalú szerződéses feltételektől?
- Megmarad-e hiánytalanul az Union jelenlegi szolgáltatói hálózata és biztosítotti kedvezményrendszere?
- Hogyan akadályozzák meg, hogy a csökkenő piaci verseny miatt romoljon az ügyintézés, az ellátás elérhetősége vagy a szolgáltatások minősége?
- Milyen ellenőrzési struktúra garantálja, hogy az egészségbiztosításra szánt közpénzek felhasználása teljesen átlátható és ellenőrizhető maradjon?
- Hogyan védik hatékonyan a betegek érdekeit az egészségbiztosítói és egészségügyi szolgáltatói tulajdonosi összefonódások esetén?
A párt szerint a Dôvera tulajdonosi hátteréhez köthető egészségügyi érdekeltségek és a biztosító összefonódása szigorú állami ellenőrzés nélkül komoly kockázatot jelent. Szigeti Szilárd szerint nem magát a fúziót utasítják el, a jóváhagyást viszont szigorú és számonkérhető feltételekhez kötnék.
A Magyar Szövetség különösen aggódik a dél-szlovákiai és vidéki régiókért, ahol az orvoshiány és a hosszú utazási távolságok már most nehezítik az ellátást.
– mondta a párt szakpolitikusa.
A fúzió gyakorlati hatásai a mindennapokban is azonnal érezhetőek lesznek Szigeti szerint, elsőként a betegek választási lehetőségeinek drasztikus szűkülésében.
Jelenleg a biztosítottak dönthetnek úgy, hogy az állami intézmény helyett a két magánbiztosító egyikét választják a szélesebb körű kedvezményrendszerek vagy az extra szolgáltatások miatt. Az összeolvadással ez a verseny a magánszektoron belül gyakorlatilag megszűnik. A választási lehetőség szűkülése magával hozza a kockázatot, hogy csökken a biztosító motivációja a betegekért folytatott küzdelemben, hiszen aki nem az állami szférát választja, annak egyetlen opciója marad. Ugyanez a kiszolgáltatottság fenyegeti az egészségügyi szolgáltatókat is, ami az orvosok alkupozíciójának elvesztéséhez vezethet. Jelenleg az önálló orvosok vagy a rendelőket működtető cégek külön-külön folytatnak tárgyalásokat a biztosítókkal, és a többpólusú piacon eltérő díjszabások érvényesülnek. A gyakorlatban előfordulhat, hogy amíg az állami biztosító egy adott kezelésért tíz eurót fizet, addig az egyik magánbiztosító tizenkettőt, a másik pedig tizenhármat. Ha azonban a magánszektorban egyetlen monopolisztikus szereplő marad, a szolgáltatók kénytelenek lesznek elfogadni a diktált árakat és feltételeket, hiszen nem lesz másik magánpiaci alternatíva, amelyhez átszerződhetnének egy tisztességesebb finanszírozás reményében.
A tranzakció kapcsán ráadásul megkerülhetetlen az egészségügyből kivont profit kérdése is. Szigeti Szilárd figyelmeztet, hogy már magával az összeolvadással is olyan nyereség keletkezik, amelyet a tulajdonosi kör várhatóan realizál és kivesz a rendszerből. Ez a folyamat rendkívül aggályos, hiszen az egészségbiztosítók a polgárok által befizetett járulékokból és adókból, vagyis tisztán közpénzből gazdálkodnak.
Ha a kormányzat nem hoz szigorú szabályozásokat és nem gyakorol érdemi kontrollt a profit visszaforgatása felett, a magánpiacon egyeduralkodóvá váló biztosító akadálytalanul fizethet ki hatalmas összegű osztalékokat. A közpénzek ilyenfajta elosztása azt eredményezheti, hogy az egészségügyi ellátásra szánt források egy jelentős része végül magánzsebekben landol a betegellátás fejlesztése és a rendszer stabilitása helyett.
„A biztosítók közpénzből gazdálkodnak, működésük nem mérhető tisztán üzleti alapon. Olyan rendszerre van szükség, ahol megmarad a szabad orvosválasztás, az orvosok kiszámítható feltételek mellett dolgozhatnak, a betegek biztonságának pedig minden üzleti megállapodásnál előbbre valónak kell lennie” – zárta a párt szakpolitikusa a ma7-nek.
