Magyar iskolából a tudomány élvonalába - Megjelent a Magyar7 legújabb, 18. száma
A hetilap nagyinterjújában ezúttal egy kiváló magyar biokémikust ismerhetünk meg. Ráadásul felvidéki, pontosabban diószegi származású az a fiatalember, aki két évtizede Európa egyik legpatinásabb intézményének, a Leuveni Katolikus Egyetemnek a kutatója. Pokreisz Péter elárulja, hogy nagyon sokat köszönhet a magyar iskolában szerzett alapoknak. Az interjút Pomichal Krisztián készítette.
Sokan kételkednek a felvidéki magyar összefogás sikerében, de még többen bíznak benne. Az ok egyszerű: magyar ügyekben, minden tapasztalat ezt tükrözi, csak erős magyar képviselet tud eredményes lenni. Erről szól Molnár Judit vezércikke. A hetilap politikai-közéleti rovatában többek közt arról olvashatunk, miért volt fontos a nemrég lezajlott gönyüi találkozó, ahol Szijjártó Péter és Igor Matovič ünnepélyesen felavatta a szlovák–magyar nagyfeszültségű távvezetéket. Az eseményről Kolek Zsolt tudósít.
Haják Szabó Mária külpolitikai írásában a franciaországi helyzettel foglalkozik, ahol már a katonatisztek is attól tartanak, hogy a masszív bevándorlás által előállt helyzet egyre kezelhetetlenebbé, hovatovább polgárháborús helyzetet teremthet. A lapban még egy publicisztikai írást olvashatunk, ezúttal Száraz Dénes tollából.
Miért inog a szék Ján Mičovský mezőgazdasági miniszter alatt? – teszi fel a kérdést írásában Matus Tibor, aki rövid látleletben felvázolja, hol tart a szlovák mezőgazdaság napjainkban, és miért nem csinálhat egy miniszter nyarat.
Különös ötlettel álltak elő a kulturális minisztérium hivatalnokai. A nemzeti kisebbségek támogatását egy kalapba dobnák a társadalom peremén élőkkel vagy például a migránsokkal. A furcsa ötletnek járt utána Somogyi Szilárd. Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon kétszer annyi embert oltottak be a közelmúltig, mint Szlovákiában? – kérdezi Pomichal Krisztián. Természetesen a válaszokkal sem marad adós. Kövesdi Károly írásában arról olvashatunk, merre tart az igazságszolgáltatás a nyugati világban, és miért kell tartanunk attól, hogy a riasztó jelenség nálunk is megjelenik.
A lap kulturális rovatában ismét a MAMSZE, a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesülete kapott teret, amelyben M. Kiss Márti képzőművésszel olvashatunk interjút.
Popély Gyula történész az 1930-ban lezajlott második csehszlovákiai népszámlálásról ír, amikor a hatalom mindent elkövetett a nemzeti kisebbségek háttérbe szorításáért. A párhuzam legalábbis látens. Igaz, jó és erős magyar volt a címe Lacza Tihamér írásának, aki Bittó Istvánról ír. Az egykori magyar miniszterelnök szülőfaluja és nyughelye Sárosfa.
A Tájaink rovat cikkei régióink történéseit hozzá közel az olvasóhoz. Nagy-Miskó Ildikó például a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont megújulásáról tudósít, Radi Anita pedig arról, hogy bár megújul a pozsonyi Nagyszombati vám tere, a megoldás féloldalas. A hazai terméket kedvelők biztosan örömmel fogadják, hogy egyre több őstermelői piac nyílik. Legújabban Szepsiben, erről tudósít Fábián Gergely. Kalondán is szép dolgok történnek, tudjuk meg Agócs Szvorák Emese tudósításából, aki arról ír, hogyan újul meg az itteni Palóc Ház. Ezeréves évfordulóra készül Köbölkút község, adja hírül Bokor Klára. Hogy mi szolgáltatja ehhez az apropót, megtudjuk, ha elolvassuk tudósítását. Virsinszky Tamás egy, a maga nemében páratlan memoár rimaszombati bemutatójáról ír, míg Zsebik Ildikó egy királyhelmeci hölgyet mutat be, aki beleszeretett a mandalákba. Közel negyedszázada számít védett területnek az Ipoly menti ramsari terület, tudjuk meg Kaszmán Zoltán írásából. Természetesen azt is megtudjuk, mi is az a ramsari terület. Hidaskürtön egy hónapon keresztül szinte minden a sportról szólt, írja cikkében Szomolai Andrea. A községben tudatosították, hogy nem lehet elég korán kezdeni a sportszerűségre való nevelést.
Fölöttébb aktuális témáról ír a lap Kávézó rovatában Domonkos Andor kutatóorvos, akinek a cikkéből megtudjuk, hogy a tervezett vakcinaútlevél nem új ötlet, már eddig is voltak ilyenek. Pleva László állatorvos házi kedvenceink súlyos betegségével, az Addison-kórral foglalkozik.
A Barangoló rovatban Csermák Judit írásának befejező részét olvashatjuk Magyarország egyik legvarázslatosabb vidékéről, az Őrségről. Különös volt az idei Oscar-gála, hiszen azon túl, hogy alig lehettek nézők az eseményen, a televíziós közvetítés iránt is jócskán csökkent az érdeklődés, tudjuk meg Rajkovics Péter írásából. Vas Laura újra egy finom főételt és egy desszertet mutat be az Íz-lelő rovatban, míg Vas Gyula autós rovatában az a Kia Sorrento egyik új modelljéről olvashatunk.
Újra lehetnek nézők a stadionokban, írja Rajkovics György a lap sportrovatában. Hogy miért nem lehet felhőtlen a szurkolók öröme, megtudjuk a cikkből. Rajkovics Péter pedig a szlovák sportközvetítés különösnek tűnő piacát járja körbe, ahol nagy a tülekedés a szolgáltatók között, de mit nyer ezzel a néző?
Természetesen ezúttal sem hiányozhat a lapból a heti tv-műsor és a sokak által kedvelt keresztrejtvény. A hetilap hátsó borítóján ezúttal Csoltó római katolikus templomát találjuk.
Ne feledjék: ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!
