2023. május 31., 13:22

Létezhet a Most-Híd 2023? Érvényes volt a május 18-ai kongresszus? Furcsaságok az új vegyespárt alakulása körül

Május 18-án Sólymos László és néhány egykori párttársa Pozsonyban bejelentette a Most-Híd 2023 párt létrejöttét. Az első hírek arról is beszámoltak, hogy az elnevezésben szereplő „2023”-as jelzőt Sólymosék igazából nem kívánják használni, az csak azt a célt szolgálja, hogy a Belügyminisztérium bejegyezze az új pártnevet.

most-híd 2023
Fehér Csaba (középen, kék öltönyben), aki már jó ideje nem politizál, éppen szavaz.
Fotó: Fehér Csaba közösségi oldala

Meglepő, hogy egy pártelnök kendőzetlenül beszél arról, egyik lépésük csak a törvény megkerülését, kijátszását szolgálja. A kis furcsaságok mögött azonban általában nagyobb furcsaságok is meghúzódnak, így a rendelkezésre álló információk alapján megvizsgáltuk, vajon a Most-Híd 2023 párt létrehozása legális, jogszerű keretek között történt-e ez év május 18-án?

A kérdésre adott válasz egyértelműen „nem”, s kétséges az is, hogy az új pártot létrehozni szándékozó politikusoknak vajon lesz-e elég idejük, hogy június 9-éig jogszerű alapokra helyezzék a Most-Híd 2023 működését.

Ekkor tervezi ugyanis a parlament elnöke hivatalosan is kihirdetni az előrehozott választások időpontját. Ezt követően viszont a választásokon indulni szándékozó pártok szerkezetében már semmilyen jogi természetű változásra nem kerülhet sor.

Lássuk a három alapvető állítást:

1. Ismereteink szerint nem volt, aki legálisan összehívhatta volna az MKDSZ május 18-ai kongresszusát. 

2. Fehér Csaba hivatalosan nem lehetne az MKDSZ elnöke, sőt tagja sem!

3. Fehér Csaba hivatalos elnöki megbízása birtokában SEM hívhatta volna össze saját hatáskörben a május 18-ai kongresszust.

Mi is történt, illetve nem történt május 18-án Pozsonyban?

A Most-Híd 2023 párt vezetőinek elképzelése szerint a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) rendkívüli országos konferenciája május 18-ára megváltoztatta volna a párt alapszabályát és nevét, s onnantól fogva már mint Most-Híd 2023 folytatták volna működésüket.

Mint kiderült, ennek aznap több akadálya is volt, amelyek közül az első, hogy vélhetően nem volt, aki az MKDSZ konferenciáját összehívja.

Lapunk megkérdezte az MKDSZ elnökeként fellépő Fehér Csabát, illetve három alelnökét, s mindegyikük egybehangzóan azt állította, hogy politikával már hosszú ideje nem foglalkoznak, s volt olyan alelnök, aki azt is elmondta, a pártból már vagy másfél éve kilépett. A nekünk nyilatkozó MKDSZ vezetők közül vélhetően Fehér Csaba állítása kérdőjelezhető meg, hiszen a kongresszusról napvilágot látott felvételeken egyértelműen látszik, Fehér Csaba részt vett a rendezvényen.

A részvétel viszont kevés, s Fehér Csaba részvétele nem szentesíthette az MKDSZ alapszabály-változását és az új név felvételét. Ennek elsődleges oka, hogy Fehér Csaba már jó ideje nem tagja az MKDSZ-nek.

A párt alapszabálya ugyanis előírja, hogy MKDSZ-tag más pártban tag nem lehet, s ez magával vonja azt is, hogy az ilyen egykori MKDSZ-tagot az alapszabály értelmében a párton kívül állóként kell kezelni. Fehér Csaba már jó ideje a Szövetség párt Országos Tanácsának a tagja, amelyhez elengedhetetlen a Szövetség pártban levő tagság, így egyszerre két pártban lenne aktív.

Egy másik probléma forrása, hogy Fehér Csaba, aki az MKDSZ elnökeként hivatkozott magára a május 18-ai ülésen, még ha rendben is lenne a párttagsága, a párt alapszabálya értelmében nem rendelkezik még elnökként sem olyan jogkörrel, hogy rendes vagy rendkívüli országos konferenciát hívhasson össze. Erre csak az MKDSZ párt egyes testületeinek van joga.

Jó okunk van azt feltételezni, hogy ezek a testületek már hosszú ideje inaktívak, hiszen a nekünk nyilatkozó alelnökök, illetve az általunk megkeresett párttagok egybehangzóan azt állították, hogy években kifejezhető idő óta nem foglalkoznak a párt ügyeivel.

De van itt még más is! Abban az esetbe, ha Fehér Csaba MKDSZ-párttagsága rendben is lenne, akkor sem léphetne fel ezen párt elnökeként, hiszen a párt alapszabálya egy választott funkcióra legfeljebb 3 x 2 évet engedélyez, azaz a 2013-ban MKDSZ pártelnökké választott Fehér Csaba pártelnöki mandátuma legkésőbb 2019-ben lejárt. 

A fenti kétségek alapján kérdéssel fordultunk a Most-Híd 2023 párthoz, hogy a május 18-ai kongresszust ki hívta össze? Sajnos erre a kérdésünkre ismételt megkeresés ellenére sem kaptunk választ.

Válaszadó hiányában azt a kérdést pedig már fel sem tehettük, hogy vajon ki szavazta meg az MKDSZ alapszabály-módosítását, illetve nevének Most-Híd 2023-ra változtatását? Nincsenek arról adataink, hogy a május 18-ai MKDSZ országos konferencián voltak-e egyáltalán MKDSZ tagok. Még egyszer kiemelnénk,

ha voltak is, a fentiek miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy ők legitim küldöttei voltak valamelyik regionális MKDSZ-szervezetnek.

Ha viccesre akarnánk venni a figurát, azt is gondolhatnánk, hogy a jelen levő „hidasok” előbb beléptek az MKDSZ-be, megszavazták a változásokat, és aztán már, mint Most-Híd 2023-asok folytatták a részvételt. Ez azonban csak elviekben képzelhető el, mivel a Szövetség párt közlése szerint az onnét kilépő Most-Híd platform tagok kilépési nyilatkozatai csak május 17-én kezdtek „szállingózni” a párt címére, így vélelmezhető, hogy másnap 18-án még sok olyan „hidas” volt jelen az összejövetelen, akik formálisan még a Szövetség párt tagjai voltak, így felvételük az MKDSZ-be jogszerűtlen lett volna. Két tény tudható biztosan; hogy Sólymos László a május 18-ai pozsonyi összejövetel után azt mondta a sajtónak, hogy „Fehér úr átadta a kormányrudat”, illetve Fehér Csaba az MKDSZ nevében addig eljáró személyként és pártelnökként is aláírta az alapszabály módosítást.

A fentiekben ismertetett alapvető szabályellenességek miatt véleményünk szerint a május 18-án Pozsonyban tartott MKDSZ rendkívüli országos konferenciának nevezett összejövetel nem tekinthető az MKDSZ alapszabályának-módosítására és azon belül a nevének megváltoztatására szolgáló legitim aktusnak.

Ez természetesen egy jogi relevanciával nem bíró kijelentés. Aki ennek megalapozottságát szeretné önállóan is megvizsgálni, megteheti ezt a mellékelt, többször módosított alapszabály áttanulmányozásával.

Hogy alakult meg az MKDSZ? Az Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nem új pártként jelent meg a szlovákiai politikai palettán, hanem az eredetileg 2004-ben alakult Strana regiónov Slovenska (SRS) jogutódjának, a Strana živnostníkov Slovenska-nak az átvételével, 2013-ban. Mellékletünkben a kezdetektől végigkísérhető a folyamatosan nevet váltó pártok alapszabályzata.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.