cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. augusztus 4., 09:39

Lazítana a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon az Európai Unió

A nemrég nyilvánosságra került tervezet szerint az Európai Bizottság a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát javasolja. Az EU szerint a lépéssel a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termelnek, csökkentik a vegyi növényvédő szerek használatát és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálnak a fogyasztóknak - írja cikkében a Magyar Nemzet. Az alábbiakban a lap írását foglaljuk össze. 

gmo zöldség
Fotó: unsplash.com

A génmódosított növények (GMO) termesztése és forgalmazása jelenleg eltérő szabályozás alá esik a Föld különböző pontjain. Az Egyesült Államoknak nincsenek aggályai, ott az elvetett kukorica túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik - írja a Magyar Nemzet, de az Európai Unió sokkal szigorúbban áll a kérdéshez.

Legalábbis eddig!

Az első genetikailag módosított paradicsomot 1994-ben dobták a piacra, 1995-től egyre több GMO-alapanyagot tartalmazó élelmiszert árusítottak az Egyesült Államokban. Elsőként egy talajlakó baktérium, a Bacillus thuringiensis fehérjét kódoló génjeit ültették be, aminek eredményeként a növényből lakmározó rovarok elpusztulnak. A következő lépés a gyomirtó szerekkel szembeni védettség kialakítása volt. A mesterségesen módosított szója például olyan gént tartalmaz, ami megvédi a növényt a glifozát nevű gyomirtótól – a gyomok kipusztulnak, de a GMO-szója megmarad. Hasonló változatok jelentek meg más növények (gyapot, kukorica, repce, rizs, cukorrépa) esetében is. Az Egyesült Államokban engedélyezettek különböző vírusrezisztens fajták is: ilyen céllal génmanipulált paradicsom, tök és burgonya is létezik. A GMO-növények termesztése nem korlátozódik az USA-ra. Manapság számos más amerikai ország, mint például Brazília, Argentína, Kanada, Paraguay és Uruguay is nagy mennyiségű GMO-kukoricát és -szóját termel. Jelenleg az Egyesült Államokban a legnagyobb a GMO-arány – olvasható az Agrofórum.hu-n –, ott a kukorica 92 százaléka és a gyapot fele GMO, a szója (ami magas fehérjetartalma miatt az állatoknak szánt takarmány alapvető alkotóeleme) nyolcvan-kilencven százaléka ilyen. Óvatos becslések szerint az Egyesült Államokban forgalmazott élelmiszeripari termékek háromnegyede tartalmaz GMO-alapanyagot - derül ki a Magyar Nemzet összefoglalójából.
Kockázatok

A GMO-növények sejtjei nagyságrendekkel több rovarirtó szert tartalmazhatnak, mint az átlagos permetszerek. A termelt toxinok miatt nemcsak a kártevők pusztulnak el – erről a Klímapolitikaiintézet.hu-n jelent meg tanulmány –, hanem egyéb, sok esetben hasznos rovarfajok és a velük táplálkozó más állatok, például a madarak populációja is csökkenhet. 

Ezenfelül a kártevők evolúciója sem áll meg: az Egyesült Államokban megjelent olyan kártevő, ami rezisztenssé vált a GMO-terményben lévő méreganyagokra - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Az új génkezelési technológiák (NGT) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO-szabályozása után. Az új generá­­ciós géntechnológiákkal létrehozott szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO-szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszer-ellátása.

A lényeg!

Az EU két évtizede egyértelműen elhatárolódott a génmódosítási eljárásoktól, elsősorban az ökoszisztémára és az emberi egészségre gyakorolt káros (vagy annak vélt) hatása miatt. A génszerkesztés viszont Brüsszel számára elfogadhatóbb eljárásnak tűnik, hiszen ennek során nem kerül fajidegen DNS a növénybe, hanem annak saját DNS-ét módosítják. A jelenlegi uniós szabályozás azonban a két eljárást nem különbözteti meg, ezért kell a finomhangolás.

Új géntechnológiai módszerek

Míg a laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetők, addig a termesztés olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy termék a piacra kerül. Már késő lépni, ha egy előre nem vizsgált káros hatás bekövetkezik, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért a kapcsolódó tevékenységek szabályozása elengedhetetlen. Magyarország nem támogat semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban.

Az Európai Bizottság 2021-ben felülvizsgálatot indított, miután arra a következtetésre jutott, hogy a 2001-es GMO-jogszabályok nem felelnek meg a célnak. A napokban közzétett jogszabálytervezet a genomtechnikával „megbabrált” növényeket két kategóriába osztaná fel. 

Azok, amelyek természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is előfordulhatnak, mentesülnének a GMO-jogszabályok és a címkézési követelmények alól. Az összes többi NGT-növényt GMO-ként kezelnék, amely kockázatértékelést és engedélyezést igényel.

A Reuters szerint a növények akkor tartoznak az első kategóriába, ha legfeljebb húsz genetikai módosítást hajtottak végre bennük. Gyorsabb engedélyezési eljárás alkalmazható a második kategóriájú növényekre, ha például jobban tolerálják az éghajlatváltozást vagy kevesebb vizet vagy műtrágyát igényelnek. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU kormányainak jóvá kell hagyniuk. A beleegyezést a magyar kormánytól nem lesz egyszerű beszerezni - írja a lap.

 

Magyar álláspont

A Kormány.hu portálon ugyanis az jelent meg: a javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez azért meglehetősen érzékeny kérdés Magyarországnak, mert 2015-ben éppen a magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérni az EU GMO-irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy nem.

A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól.

A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon a klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT-fajták – a korábbi GMO-kra is jellemző módon – a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni) vagy a speciális beltartalmi tulajdonságokra. Ugyanúgy, mint az első generációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Eközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látni. A szakemberek szerint az új géntechnológiák, ha szabad utat kapnak, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az elképzelésnek természetesen nemcsak ellenzői, támogatói is vannak. A Bayer, a világ második legnagyobb vetőmag- és növényvédőszer- gyártója úttörőnek nevezte a javaslatot.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.