cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2020. január 25., 18:33

Kit érdekel...?

A szlovákiai csúcshivatalokat érdekli, hogy mi történik a közéletben. Ezért több ezer eurót költenek, hogy naponta friss áttekintést kapjanak arról, mi jelenik meg a lapokban és más sajtótermékekben. A Szlovákiában élő félmilliós magyar nemzeti kisebbség újságjainak tartalma viszont csak a legkevésbé, vagy egyáltalán nem érdekli őket. A negatív listavezető, jellemzően, éppen a kulturális minisztérium, amely bevallottan nem érdeklődik az „idegen nyelvű” sajtó szemlézése iránt.

A köztársasági elnök magyar tanácsadója, Németh Ilona beszélt arról először a Sme c. napilapnak, mennyire meglepte, hogy

Zuzana Čaputová hivatalában nem szemlézik a magyar kisebbségi lapokat.

Gyakran mi is így vagyunk ezzel, hogy a legtermészetesebbnek tűnő dolgokon nem is gondolkodunk; aztán annál nagyobb meglepetéssel tudatosítjuk, hogy a valóság mennyire eltér a feltételezéseinktől.

Azt, hogy egy közhivatal vezetői apparátusa tudni szeretné, miről írnak a lapok, már régóta elfogadott, jogos igény. Egy-egy társadalmi folyamatot megérteni és nyomon követni, főképpen ha nem is vagyunk a résztvevői, úgy a legeffektívebb, ha értesülünk annak minél több részletéről. Ha például

egy szlovák hivatalnok Pozsonyban csak a szlovák nyelvű sajtón keresztül figyeli, hogy „a magyarok megint elégedetlenkednek a nyelvtörvény miatt”, és nincs lehetősége, hogy megismerje a kisebbségi álláspontot is, akkor könnyen a meggyőződésévé válhat, hogy a magyarok telhetetlenek, „pedig már mennyi joggal rendelkeznek”.

A fenti példa természetesen csak egy a végtelenül sok közéleti ügy közül. Ezért az egyes hivatalok folyamatosan szemlézik, miről mit írnak az egyes sajtótermékek. Az elmúlt rendszerben ezt a szemlézést általában a nagy sajtóügynökségek végezték az állam- és közigazgatás részére; több évtizede azonban már ezt is specializált vállalkozások vették át, és testre szabott igények szerint állitják össze nap mint nap küldött jelentéseiket.

Amint az rövid körkérdésünkből kiderül, országunk vezető hivatalait nem kimondottan érdekli, hogy mi az éppen lényeges téma az ország lakosságának egytizedét alkotó magyar emberek körében. A már említett köztársasági elnöki hivatalon kívül megkerestük a kormányhivatalt, a parlament kancelláriáját és a nyelvünk használatát hivatalból is figyelő kulturális minisztériumot, hogy arról érdeklődjünk, szemlézik-e a sajtót, és ha igen, látókörükben van-e a szlovákiai magyar média is?

A kulturális minisztérium nem kér az idegen nyelvű sajtóból

A nyelvrendőrséget is működtető minisztérium szóvivője, Pavol Čorba lapunk kérdésére elmondta, hogy a jelenleg használatban levő sajtószemlét még az előző miniszter, Marek Maďarič idejében, azaz 2018-ban rendelték meg. Hozzátette, hogy

a minisztérium apparátusa részéről nem mutatkozott igény arra, hogy idegen nyelvű sajtó is figyelésre kerüljön.

A szóvivő hozzátette, hogy amennyiben felmerülne ilyen igény, természetesen megrendelnék az idegen nyelvű sajtó szemlézését is.

kulturális minisztérium levél

Meglepetésünk mellett azért tartottuk fontosnak kiemelni az „idegen nyelvű” kifejezést, mert ezt is árulkodónak tartjuk.

A kulturális minisztérium a sajtó területén is idegen testként kezeli a kisebbségi jelenlétet.

Megkockáztatom, magától jó messzire eltartva bámulja, hogy létezik ilyen. Ezen úgy tűnik, nem tud változtatni a Most–Híd pártnak a kulturális minisztériumba delegált államtitkára, Rigó Konrád sem. Annak ellenére, hogy ez a párt sok magyar taggal is rendelkezik, úgy tűnik, a kulturális minisztériumban folyamatosan a régi, megszokott reflexek működnek.

Megkérdeztük tehát Rigó Konrád államtitkárt, követi-e a sajtófigyelőt, és feltűnt-e neki, hogy a kisebbségi sajtó nem kerül bele? Az államtitkár először Laššáková miniszterasszonyra akarta hárítani a felelősséget, majd később kérte, hogy küldjük át neki tanulmányozásra a 2018-ban kötött szerződést. Egy hónappal a négy éves hivatali ideje lejárta előtt.

Čaputová, Pellegrini: Új Szó és Vasárnap, Pátria Rádió

A köztársasági elnöki, illetve a kormányhivatal már egy fokkal jobb helyzetet mutat. A magyar tanácsadó észrevételét már nyilván figyelembe vették az államfőnél, hiszen a most megkötött, új szerződésben szerepel a pozsonyi Penta befektetési társaság két magyar nyelvű kiadványa, az Új Szó napilap és a Vasárnap hetilap. Ezenkívül megrendelték a Pátria Rádió magyar nyelvű híreinek a szemlézését is.

Aki olvassa, hallgatja ezeket a sajtótermékeket, tudhatja, hogy mindhárom elsősorban a Most–Híd párt látásmódját közvetíti, s így az olvasókban az a képzet alakulhat ki, hogy az országban a magyar kisebbség életének éppen egy aranykora zajlik.

Ugyanezt a rendszert követi az ország kormányhivatala is. Ők a válaszukat még azzal is kiegészítették, hogy állandóan rendelkezésre áll a kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László és hivatala, hogy rendszeresen vagy külön kérésre felvilágosítást adjon a kisebbségeket érintő témákról a kormányfőnek. Bukovszky László szintén a Most–Híd párt delegáltja.

A kegyes hazug: a Parlament

Amikor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsától, azaz a parlamenttől megkaptuk kérdésünkre a választ, rendkívül meglepődtünk. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke által vezetett intézmény a hazai magyar sajtópaletta több résztvevőjét felsorolta, hogy kit és mit szemléznek rendszeresen.

A már említett Új Szó-n és Vasárnapon kívül figyelik a Felvidék.ma, a Hírek.sk és lapunk, a Magyar7 internetes felületét, a Ma7.sk-t is. Legalábbis ezt állítják.

Ez a tág látókörűség igazán kellemes meglepetést jelent, sőt talán már furcsálható is, hogy a Szlovák Nemzeti Párt emberei ilyen bő listát rendelnek? S mint tudjuk, egy furcsaság mögött általában újabb furcsaságok rejtőzhetnek, ezért, bár talán igazságtalanul, tovább keresgéltünk. Nem kellett sokat kapirgálni, amíg a kezünkbe került a parlament és a sajtófigyelő cég közötti szerződés azon része, amelyben feketével fehéren leírva látható azon sajtótermékek listája, amelyeket valóban szemléznek.

parlament sajtófigyelés

Ahogy a szerződésből kiderül, nemhogy a Felvidék.ma vagy a Ma7.sk portált nem szemlézik, de még az egyetlen magyar nyelvű napilapot és az ezzel kéz a kézben járó Vasárnapot sem. Szemlézik viszont a Varecha (Főzőkanál) című receptújságot és a Šport napilapot, és szinte az összes szlovák nyelvű regionális kiadványt. A Dunaszerdahelyen kiadott Csallóközt ugyanakkor nem.

Elmondhatjuk tehát, hogy

a szlovák–magyar viszony egy újabb részlete bizonyítja, a kisebbséggel való együttélés természetességét a jelenlegi politikai képviselet nem tudta biztosítani. A szlovákiai magyarság fogyását támogató Most–Híd párt, bár több magyar tagja is van, megelégszik azzal, hogy a szlovákiai magyar sajtó másodrendű szerepet kapjon ilyen fontos helyeken. Hogy ez megjuhászodás, vagy csak az egy évtizede tartó figyelmetlenség eredménye? A végeredmény szempontjából talán nem is olyan lényeges.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/4. számában.

 

képaláírás:

A kisebbségi sajtó már mint „idegen nyelvű” szerepel

A parlament sajtólistája, csupa szlovák címmel

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről. 

Hozzászólások

Fehér István 2020. 01. 26., v - 12:04

Nem lep meg senkit. Ez majd nem is lesz érdekes, ha minden a helyére kerül!