2021. április 30., 13:01

Kisebbségi jogok: várhatjuk-e az EU-tól a megoldást?

A magyar Országgyűlés szerdán határozat elfogadásával állt ki a Minority SafePack kezdeményezés mellett. Az Európai Bizottság elutasítása ellen jogi és politikai úton is fellépnek a kezdeményezők. A Pro Civis polgári társulás kezdeményezésére felvidéki polgármesterek, megyei képviselők aláírásgyűjtést indítottak a Minority SafePack támogatására. A kezdeményezés esélyeiről kérdeztük Őry Pétert, a Pro Civis elnökét.

Őry Péter, a Pro Civis elnöke
Fotó: PC archívum

Bár sokat beszéltünk róla, azért nem ártana, ha pár mondatban bemutatnánk a Minority SafePack kezdeményezést, és annak jelenlegi sorsát.

Az Európai Bizottság 2021 januárjában nem javasolta a kisebbségvédelmi kezdeményezés továbbvitelét a jogalkotási folyamatba. Magyarul elutasította, annak ellenére, hogy az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a kezdeményezés támogatását. Ezt követően január végén elindult egy olyan hullám, amely során a nyelvi közösségek és kisebbségek véleményezték a Bizottság elutasítását: Hargita megye, Valencia, Velence tartomány, de a német parlament alsóháza is határozatban állt ki a kisebbségvédelmi kezdeményezés mellett. Ehhez a szolidaritási hullámhoz, amely az európai országokban elindult, csatlakozott a felvidéki magyar közösség is. A Pro Civisen keresztül megszólítottunk polgármestereket, megyei képviselőket, illetve nyilvánosságra hoztuk azt a nyilatkozatot, amelyben

kérjük az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a döntését. Hiszen 50 milliónyi őshonos nemzeti kisebbség tagjainak a kérését utasították el úgy, hogy mellé sikerült több mint egymillió aláírást is összegyűjteni.

A magyar Országgyűlés is túlnyomó többséggel határozatban állt ki a kezdeményezés mellett, csupán nyolcan, a DK tagjai utasították el vagy tartózkodtak a megszavazásától, hozzátenném, nem meglepő módon. Mindenesetre, a magyar Országgyűlés újabb kiállása azt mutatja, hogy a jelenlegi magyar politikának igenis fontos a határon túli magyar közösségek léte, jövője, ahogy az a magyar Alaptörvényben is deklarálva van. De egyben mutatja az Országgyűlés szolidaritását más nemzeti kisebbségek mellett is.

A kezdeményezés elindítója, a FUEN a Bizottság döntését jogi útra terelte, a luxemburgi bíróságon támadták meg a döntést. Hogy látja a kilátásokat, mit lehet elérni jogi úton?

Vincze Loránt személye, aki EP-képviselő (RMDSZ) és a FUEN elnöke olyan kapcsolatot, mandátumot jelent az ügy és a megoldások között, ami képessé teszi, hogy végigvigye a folyamatot.

Remélhetően a bíróság figyelembe veszi az érveiket, hiszen az elemzések alapján úgy tűnik, hogy komoly formai és jogi hibákat vétett a Bizottság az elutasító döntése meghozatalakor.

Nyilván az Unió útvesztőjében eligazodni és sikereket elérni nem egy egyszerű dolog, nem is lehet számítani gyors megoldásra.

A Minority SafePack egy javaslatcsomag. Mutassunk be egy gyakorlati példát, milyen megoldásokat hozhatna egy nemzeti közösség számára.

Sok mindent tagországi szinten próbálunk oldani, de ezekre a kérdésekre az uniós jogalkotás is megadhatná az egységes választ. Számtalan példát lehetne bemutatni. Ma Szlovákiában például, ha egy nemzetközi internetes szolgáltatónál előfizetünk filmekre, sorozatokra, mesékre, és ezt követően be akarjuk állítani a nyelvet például magyarra, akkor van olyan, amely ezt nem engedi. Lehetőséget ad szlovák, cseh vagy angol nyelvre, viszont magyarra nem, miközben ugyanez a szolgáltató Magyarországon biztosítani tudja a magyar nyelvű sugárzást is. Miért ne lehetne az EU tagországaiban szabadon használni minden tagország és nemzeti közösségek nyelvét, amelyek elvileg egyenrangúnak minősülnek. Miért diszkriminálnánk a dániai németet, aki Dániában nem nézheti a németül a mesét. Vagy a szlovéniai olasz, akit csak azért fosztanak meg ettől a lehetőségtől, mert egy másik állam fennhatósága alatt él. Miért vagyunk korlátozva, például abban is, hogy Magyarországon regisztráljunk be.

Itt Dél-Szlovákiában érezzük, hogy a mindenkori szlovák kormány jóval kevesebb forrást biztosít a régiónknak. Erre is megoldás a Minority SafePack?

Ebben a kérdésben inkább a másik EU-s kisebbségi kezdeményezést említeném, a nemzeti régiókról szólót, amely a napokban zárul. Ez szól arról, hogy a nemzeti régiókban élő kisebbségek érdekeit is figyelembe kell venni a finanszírozásnál, illetve nem lehet az ilyen régiókat hátrányosan megkülönböztetni, mert ott valamely más nemzeti közösség is lakik. Ha mindkét kezdeményezés sikerrel járna, és működne, akkor azok jól kiegészítenék egymást.

Taktikailag nem is rossz, hiszen az első kezdeményezésnél bejáratjuk a módszert, amivel a második kezdeményezést is sikerre vihetjük. Persze ehhez nem egy ilyen Bizottság kell Věra Jourovákkal.

A második kezdeményezés sem lesz sima menet, és ugyanezt a folyamatot kell majd végigharcolni. Néha az az érzése az embernek, hogy az európai polgári kezdeményezések rendszere, amelyben egymillió aláírás kell hét tagországból, úgy van felépítve, hogy ne lehessen egykönnyen végigvinni. Eddig ezt hét kezdeményezés tudta teljesíteni, az említett két nemzeti kezdeményezéssel együtt. És, mint a példák mutatják, nincs sok esélyük a kezdeményezéseknek, hogy a benyújtás után a törvény- vagy intézkedésalkotási fázisba jussanak. Persze próbálkozni kell, de ne az EU-tól várjuk mindenre a megoldást, a saját tagországainkban kell azokat megtalálnunk. Bízni kell magunkban, és meg kell teremteni a sikerhez az érdekérvényesítő erőt.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.