2023. január 28., 09:10

Kipukkadt a zöld lufi

Idestova három évtizede hullámzik a bősi vízerőmű felvízcsatornájának húszméteres vízoszlopa három egykori, a doborgazi, a keszölcési és a csallóköznádasdi temető hűlt helye fölött. Mindhármat áttelepítették a Dunaszaurusz építésekor. De ez már a múlt, ami fölött legfeljebb a környékbeli csallóköziek és a hozzátartozók morzsolnak el egy-egy könnycseppet. 

oriáskotró szénbányászat Németország
Az utóbbi évtizedekben több mint ötven települést számoltak fel Németországban

A lelki sebek azóta begyógyultak, a félelmek tompultak, a bősi turbinák pedig vígan üzemelnek, és ontják az országnak az olcsó, környezetkímélő módon előállított elektromos áramot. Amelynek jótéteményeit többek közt Vajka, Doborgaz és Nagybodak magyarjai, illetve az oda betelepült új honfoglalók is élvezik, hiszen a szigetre került három község azóta is ingyen kapja az áramot. Ja, hogy mégsem? Az már a szlovák politikai folklór része – nagyokat ígérni, aztán jótékonyan elfelejteni. Magyarán: lóvá tenni. Egyébként is, foglalkozzunk a fényességes jelennel, mondanák a szlovák haladárok.

Falurombolás német módra

Összehasonlításképp lássuk, mi történik Németországban, az Európai Uniónak nevezett konglomerátum vezető államában. Erre az országra csak azért kell figyelnünk, mert állítólag az Unióban az történik, amit a németek akarnak. Nos, a németek sokkal „praktikusabbak” a szlovákoknál még a sírok ügyében is, nem bíbelődnek holmi fölösleges lelki nyavalyákkal, meg holtak iránti kegyelettel. Jönnek a buldózerek, és nekimennek a falunak, a temetőnek, a templomnak. Az utóbbi évtizedekben több mint ötven települést számoltak fel Németországban. 

Sokan párhuzamot vonnak Nicolae Ceaușescu és a német falurombolás között, pedig van közöttük egy nem elhanyagolható különbség. Míg a Kárpátok géniusza a magyar falvakat akarta módszeresen eltörölni a „román föld” színéről, a németek profán egyszerűséggel szenet akarnak bányászni az eltakarított falvak helyén. 
Mitől környezetkímélő?

De mitől környezetkímélő a lignit? Valamikor régen, még a múlt században úgy tanultuk, hogy a fosszilis fűtőanyagok közül a brikett, a feketeszén vagy a barnaszén után fűtőértékét tekintve valahol a sor legvégén kullog a lignit, mint a legkevésbé hatékony, legsilányabb fűtőanyag. A németek most mégis ennek a bányászatát erőltetik, miközben leépítik a nagy hatékonyságú, környezetkímélő atomenergia-termelést. A 19 meglevő német atomreaktorból mindössze három maradt üzemben, és 2022 végén azokat is le akarták állítani. Ha ebben valaki megtalálja a logikát, az közgazdasági Nobel-díjat érdemel. 

Német tiltakozás Lützerath
A lützerathi csata

A nagy váltást, mint sokan hiszik, az alig pár évvel ezelőtti fukusimai atomerőmű-baleset okozta, amikor az előző német kormány elhatározta, hogy ijedtében leállítja az ország összes atomerőművét. Valójában ez a terv már régebben megszületett, éppen a nagy hatalomra szert tett zöldek és sajtójuk nyomására.

A fukusimai párhuzam azért is sántít, mert a japán balesetet egy földrengést követő cunami okozta, amihez hasonló Németországban nem fenyeget.

A zöldek egyszerűen környezetszennyezőnek kiáltották ki az atomenergia-termelést (ki tudja, kinek a sugalmazására), és úgy gondolták, hogy majd a napkollektorok, a szélerőművek meg a biciklidinamók mindent pótolnak. De az is lehet, látnokok voltak, és ők már akkor látni vélték a rotterdami kikötőben parkoló több száz hajóból álló amerikai LNG-t szállító flottát. Persze, röhincsélhetünk jókat, de a helyzet ennél komolyabb.

A meghasonlott zöldek

Merthogy előállt az a furcsa helyzet, amire talán senki sem számított. Németországot jelenleg balliberális kormánykoalíció irányítja, amelynek egyik legfontosabb deklarált célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A német szövetségi kormány (amelynek egyik oszlopát éppen a zöldek alkotják, Robert Habeck gazdasági miniszterrel) mindent hajlandó ennek a célnak alárendelni, még az energiaellátás biztonságát is.

A zöldek továbbra is elszántan ellenzik az atomenergia jelenlegi, 2023-as határidőig való felhasználását. De akkor mit keresnek a kotrógépek a felszíni bányákban, és miért nyílnak újabb bányák?

Lehet, hogy a szent és sérthetetlen klímavédelem mégsem fontos a német zöldeknek? Lehet, egy nagy lufi volt az egész, és az összes nemzetközi egyezmény, vállalás, klímakonferencián előadott sirám mehet a kukába? Jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy a klímavédelemnél vannak fontosabb dolgok. Nagyobb „értékek”. Például az oroszok elleni szankciók, amelyek ugye borzasztóan hatékonyak. Olyannyira, hogy a lignitet is ki kell kaparni a földből. 

Greta ismét színre lép

Hol van most Greta Thunberg, tehetnénk fel a kérdést, a liberális Nyugat üdvöskéje, aki telesírta a világ összes fórumát? Érdekel-e valakit is, amikor új emblematikus figura sírja tele a világot, akit Zelenszkijnek hívnak, aki a Nyugat lelkiismerete, az év embere, a demokrácia élő szobra? Ugyan kit érdekel már Greta Thunberg? 

greta thunberg
Fotó:  TASR/AP

S láss csodát, Gretuska ismét színre lépett. Ezúttal az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Lützerath község eldózerolása ellen tüntetett a többi környezetvédővel együtt. Be is vitték a rendőrök, ki is engedték pár óra múlva. A hír azonban már nem igazán rázta meg a világot, hiszen a klímavédelem színdarabjára egyre kevesebben váltanak jegyet. A nemzetközi sajtó figyelmét sokkal inkább az foglalkoztatta, hogy Zelenszkij elnök a davosi fórumon nyíltan letámadta Németországot, miért nem ad Ukrajnának ingyen és azonnal száz Leopard tankot. Mit százat! Ezeret! 

A lützerathi színdarab

Lützerathban napjainkban már nem éltek lützerathiak. Elhajtotta őket az állam a tulajdonukból, az a zöldállam, amely a nagytőke oltárán hajlandó mindent feláldozni. A falu utolsó bejelentett lakója 2022 októberében elköltözött, miután ingatlanát megvásárolta a környékbeli lignitbányája bővítésére készülő RWE energetikai óriáscég. A község elhagyott épületeiben 2020 nyara óta táborozó klímavédelmi aktivisták viszont nem akartak önként távozni.

Az RWE, több bírósági döntéssel a zsebében január 11-én kezdte meg a település lebontását rendőri biztosítással. A több száz aktivista eltorlaszolta az utakat, elfoglalta az egész falut, és hősiesen ellenállt. Sokan fák ágai közé épített kunyhókban várták a kiürítést.

Az aktivisták eltávolítására csaknem ezer rohamrendőrt mozgósítottak, akik fokozatosan, négyzetméterről négyzetméterre ürítették ki a területet. Rendőrségi becslés szerint 15 ezer, a szervezők adatai szerint 35 ezer klímaaktivista vett részt a közelharcban, amelyben a hatósági adatok szerint 70 rendőr, a szervezők szerint 90 tüntető sérült meg. 

A rendőrök néhány nap alatt kiürítették a területet, szegény Greta pedig mehetett haza dolgavégezetlenül.

A német belügyminiszter elítélte az aktivisták módszereit, mert „felelőtlenül jártak el”, hiszen az „égő barikádok, omlásveszélyes alagutak és a magasra épített rozoga faházak” révén nemcsak magukat, de a rendőrök testi épségét is veszélyeztették. Csak arról hallgatott a belügyminiszter úr, hogy ki veszélyezteti a klímavédelmet.

Schumacher szülőfaluja is eltűnik

A falurombolás következtében értékes műemlékek, temetők tűntek el. A sajtóhírek szerint az RWE 2045-ig még 9 település ledózerolását tervezi. 2024-ben a legendás Michael Schumacher szülőfaluját, Kerpen-Manheimet is lerombolják. Az autóversenyző édesanyját, Elisabeth Schumachert is a település temetőjében helyezték örök nyugalomba.

Így fest a helyzet abban az országban, amely az Európai Unió motorja és irányítója. A német tudathasadás okai fölött pedig törhetjük a fejünket.

Az a rébusz is megfejtésre vár, hogy mitől környezetkímélőbb a fosszilis energia, mint a környezetkímélő atomenergia. És a klasszikussal szólva megjegyezhetnénk: tetszettek volna nem elhantolni az Északi Áramlatot. De hát a német logikát nehéz megérteni. Vagy nagyon is könnyű. A német népnek beintenek, és az elkezd masírozni, függetlenül attól, mi a cél és merre az irány.

Megjelent a MAGYAR7 negyedik számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.