Jó úton jár-e a Magyar Szövetség?
A júniusi Metszetben a felvidéki magyar politika előtt álló kihívásokat és a Magyar Szövetség helyzetét tekintette át Csonka Ákos politológus, Gál Zsolt közgazdász, politikai elemző, Gyurovszky László korábbi építésügyi és régiófejlesztési miniszter, illetve Öllös László politológus.
Vendégeink megvitatták, jó döntést hozott-e a Magyar Szövetség, amikor másfél évvel a parlamenti választások előtt kizárta az együttműködést a Smerrel és a Republikával. A meghívottakat arról is kérdeztük, milyen helyzetben van a Magyar Szövetség, és min kellene változtatnia a pártnak ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. Vendégeink arra is keresték a válaszokat, önállóan vagy koalícióban induljon a parlamenti választásokon a Magyar Szövetség, illetve mit nyerhet, és mit veszíthet a párt az őszi helyhatósági választásokon.
Csonka Ákos a Smerrel és a Republikával való együttműködés kizárása kapcsán megjegyezte, erről valójában nem a Magyar Szövetség döntött, a Fico-kormány lépései, például a lex Beneš elfogadása tették lehetetlenné az együttműködést. Öllös László kiemelte, létszámánál fogva a felvidéki magyarságnak önállóan soha nem lesz többsége a parlamentben, ezért a választások előtt rendre oldalt kell választania. Képtelenségnek nevezte, hogy a magyar párt azt az oldalt válassza, amely kollektíven bűnösnek tartja a magyar közösséget, és elfogadhatónak tartja a földtulajdona utólagos elkobzását.
Gál Zsolt irracionálisnak tartja Fico politikáját, hiszen a Magyar Szövetség potenciális partnere lehetett volna a legnagyobb kormánypártnak. Hozzátette, a magyar párt számára rejt kockázatokat az ellenzékhez való közeledés, mivel kérdéses, hogy a választói követik-e a Magyar Szövetséget ezen az úton. Gyurovszky László logikus döntésnek nevezte a Smer és a Republika kizárását a lehetséges partnerek köréből. Emlékeztetett, a Smer korábban is hozott olyan törvényeket, amelyek a magyar közösség ellen irányultak, például a kettős állampolgárság tiltását.
Öllös László hangsúlyozta, ahhoz, hogy a párt népszerűsége tartósan az öt százalékos küszöb fölé emelkedjen, egyrészt erősítenie kellene a szakpolitikákat, és ennek személyekben is kellene nevesülnie, másodsorban a párt üzeneteit el kell tudni juttatni a választókhoz. Az országos választást nem az önkormányzati választások fölé vagy alá kell helyezni, hanem mellé – jegyezte meg Öllös. A politológus szerint a helyi jelölteknek az őszi helyhatósági választások előtt kettős kampányt kellene folytatnia – a helyi ügyek mellett a helyben relevanciával bíró országos témákban is meg kellene szólalniuk., mindez nem kizárólag az elnökség, hanem az egész párt felelőssége, mondta Öllös.
Gyurovszky László pozitív változásnak tartja, hogy a pártelnök a korábbiakhoz képest többet és színvonalasabban szerepel a nyilvánosságban. A korábbi miniszter szerint ugyanakkor a Magyar Szövetség jelen állapotában nem képes elérni az öt százalékos küszöböt. Ennek egyik oka a magyarok választásról választásra növekvő passzivitása, másrészt a Magyar Szövetség az elődpártok közül az MKP politikáját viszi tovább, és lényegében ezt a választói kört tudja megszólítani.
Csonka Ákos Gyurovszky László állítására reagálva azt mondta, másfél évvel a választások előtt még nem érkezett el a pillanat, hogy megítélhető legyen, esélyes-e a Magyar Szövetség a parlamentbe jutásra. A politológus kiemelte, a magyar politika sikere abban rejlik, hogy az érdekeinket érvényesíteni tudjuk, és ehhez partnerekre van szükség. Csonka aláhúzta, Gubík László pártelnök nem ideológiai szempontok alapján, hanem ügyek mentén keresi a szlovák partnereket. Hozzátette, a magyar pártelnökök közül Bugár Béla óta Gubík kap a legnagyobb teret a szlovák nyilvánosságban. A Magyar Szövetségnek minden esélye megvan arra, hogy sikeresen szerepeljen a helyhatósági választásokon, és ez lendületet adhat a pártnak a parlamentbe kerüléshez is, hangoztatta Csonka Ákos.
Öllös László egyetértve Csonka Ákossal úgy fogalmazott, a sikeres önkormányzati szereplés valóban lendületet adhat a Magyar Szövetségnek, ez így lett volna négy évvel ezelőtt is, de akkor a belső viták szétforgácsolták a párt erejét. Öllös szerint a helyi választásokon a magyar párt alacsony részvétel mellett is jó eredményt tud elérni, az országos sikerhez azonban elengedhetetlen a magyar választók nagyobb aktivitása. A parlamenti választások előtti eredményes mozgósításhoz szükséges a választók személyes megkeresése és a szakpolitikai üzenetek célba juttatása. Ezek teljesülése esetén a Magyar Szövetség képes lehet átlépni a parlamenti küszöböt – hangsúlyozta a politológus.
Gál Zsolt hangsúlyozta, ha a magyar párt a parlamentbe igyekszik, akkor folyamatosan állást kell foglalnia az országos ügyekben, így például a jogállam ellen irányuló kormányzati lépéseket sem hagyhatja szó nélkül. A politikai elemző aláhúzta, a magyar választók többségét jobban érdekli a gazdasági helyzet, mint a nemzetiségi jogállási kérdések, vagy éppen a Beneš-dekrétumok. Emlékeztetett, a konszolidációs csomag gyakorlatilag megfojtotta a gazdasági növekedést, anélkül, hogy a költségvetés helyzetét rendezte volna. Gál Zsolt szerint a Magyar Szövetség irányváltása, és az ellenzék felé tájékozódása nem elválasztható attól a külső tényezőtől, hogyan alakult a magyarországi választások eredménye.
Csonka Ákos az állításra úgy reagált, konzervatív felvidéki magyarként lehet sajnálkozni a Fidesz veresége miatt, de a magyar pártnak az új helyzethez alkalmazkodva kell a magyar közösség érdekeit érvényesíteni. Öllös László hangsúlyozta, a Magyar Szövetség a KDH révén az ellenzék soraiban is találhat ideológiai szövetségest. Gyurovszky László emlékeztetett, a szlovákiai politikában gyakorlatilag 1990 óta két tömb áll szemben – egy autoriter és egy demokratikusabb. A tapasztalatok azt mutatják, előbbi ellenséges, utóbbi nyitottabb a magyar közösség irányába. Az autoriter tömbhöz a magyar többségű pártok közül először a Híd csatlakozott, ez a párt bukásához vezetett – húzta alá Gyurovszky, aki szerint a Magyar Szövetség közeledését a Fico-kormányhoz Orbán Viktor politikája váltotta ki. Mivel Fico korábban több ellenséges lépést tett a magyarok irányába, ez a közeledés sok magyar választót eltávolított a párttól – hangsúlyozta a korábbi miniszter. Gál Zsolt hozzátette, a magyarországi kormányzati sajtó Ficót támogató állásfoglalása ugyanakkor nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok egy része a Smer felé forduljon.
Öllös László szerint az önálló vagy a koalíciós indulás kérdését másfél évvel a parlamenti választások előtt még nem lehet eldönteni. Ha a magyar párt jövő őszig felépíti magát, és biztosan öt százalék fölött szerepel, akkor egyedül kell megméretnie magát. Ha nem, akkor koalícióban kell indulnia, hogy bekerülhessen a parlamentbe. Gyurovszky László szerint nincs és nem is lesz olyan szlovák párt, amellyel közös listán indulhatna a Magyar Szövetség a parlamenti választáson. A korábbi miniszter azt el tudja képzelni, hogy valamelyik szlovák párt listáján néhány magyar politikus helyet kapjon, és megpróbáljon bejutni a törvényhozásba. Gyurovszky szerint arra kell törekedni, hogy a Magyar Szövetség megerősödjön, és önállóan átlépje a parlamenti küszöböt, amihez kell egy sikeres helyhatósági választás, utána pedig némi pragmatizmus, amivel bővíthető a jelenlegi szavazótábor.
Csonka Ákos szerint önállóan kell indulni, viszont a Hídhoz hasonlóan, sikeres szlovák politikusokat kellene felvenni a Magyar Szövetség listájára. A politológus szerint a jelenlegi szlovák politikai palettán a törpepártok mellett két olyan nagyobb párt van, amelyiknek a programja többé-kevésbé összeilleszthető a magyar párt nézeteivel, a KDH és a Hlas. Csonka megjegyezte, a konzervatív pártok közös indulása akár működő modell is lehetne, ennek realitása a szlovák pártok, különösen Igor Matovič Slovensko mozgalma és a többi párt közötti összhang megteremtésén múlik.
Gyurovszky László nem tartja megfelelő módszernek, hogy szlovák politikusokat vegyenek fel a magyar párt listájára szavazatszerzés céljával, a korábbi választási adatokból ugyanis az látszik, a Híd szlovák politikusai sem hoztak be nagyszámú új szavazót. Helyette a megszólítani kívánt magyar választókra kell koncentrálnia a pártnak – húzta alá a volt miniszter. Gál Zsolt szerint csapdahelyzetben van a magyar párt, egyedül nem tudja átlépni a parlamenti küszöböt, ezért kézenfekvő lenne a koalíciós indulás. A politológus azonban arra emlékeztetett, a Magyar Szövetséghez értékrendileg közel álló szlovák konzervatív pártok személyes konfliktusok miatt állandó vitában vannak egymással. Öllös László arra hívta fel a figyelmet, a Magyar Szövetség választói bázisa nagyon is értékes a szlovák pártoknak, hiszen szoros választási eredmény körvonalazódik, ez növeli a magyar párt koalíciós potenciálját.
Csonka Ákos szerint a helyhatósági választásokon hozni kell a négy évvel ezelőtti eredményt, ez kedvező kiindulási alapot jelentene a parlamenti választások kampányára. Gál Zsolt hangsúlyozta, nagy kihívás a Magyar Szövetség számára, hogy megismételje a négy évvel ezelőtti szereplését, de véleménye szerint a helyhatósági választások sajátossága miatt egy gyengébb szereplés is jól kommunikálható. Szerinte a Magyar Szövetség biztosan meghatározó súlyú erő marad a déli régiókban, de ez nem jelent automatikus elrugaszkodást a parlamenti küszöb eléréséhez.
Gyurovszky László szerint azonban a Magyar Szövetség érdekszinten teljességgel megyei és helyi párt, néhány kivételtől eltekintve hiányoznak azok a politikusok, akiknek országos ambíciói lennének. Öt sikertelen parlamenti és két európai választás után már kevesen égnek abban a lázban, hogy bejussanak a törvényhozásba. Arra lenne szükség, hogy a helyhatósági választásokat követően az elnök kapjon teljes körű felhatalmazást arra, hogy kidolgozza a stratégiát, amellyel a párt bejut a parlamentbe. Öllös László szerint a Magyar Szövetségnek erősítenie kell a mozgalmi jellegét, reménykeltő lehet a jövő őszi parlamenti megmérettetésre, ha az önkormányzati választásokon sikerül javítani a magyar választók részvételi hajlandóságát.
A különböző világnézetű felvidéki személyiségeket megszólaltató műsorunk, a Metszet szeptemberben folytatódik. Az őszi évad első adásában az októberi helyhatósági választások esélyeit állítjuk metszéspontba.
Megjelent a Magyar7 2026/27. számában.
