2021. május 14., 09:01

Ígéretek helyett újabb korlátozások

Az Igor Matovič- vagy az éppen aktuális Eduard Heger-féle kormány programja is több kisebbségbarát ígéret megvalósítását tűzte ki. Ennek ellenére a választások óta mégis inkább a kisebbség és azon belül a szlovákiai magyarság érdekeivel ellentétes lépések valósulnak meg.

kultminor
Fotó: Somogyi Szilárd
Kult Minor: Az ajtón túl jelentős összegekről döntenek.

Gondoljunk csak a Beneš-dekrétumok napjainkban történő végrehajtására, vagy a kettős állampolgárság diszkriminatív, bevallottan magyarellenes aktualizálására. Ezt a sort gazdagítja most a Nemzeti Kisebbségek Kultúráját Támogató Alap (KKA, avagy Kult Minor) döntéshozói munkájának korlátozására tett képviselői javaslat.

A 2017-ben közszolgálati intézményként alakult Kult Minor munkájának lényege, hogy az országban hivatalosan elismert 13 nemzeti közösség kultúráját pénzügyileg támogassa. Az e célra felhasználható összeg mintegy 8 millió euró, melynek a felét a magyar nemzeti közösségből érkező igényekre fordítják. A támogatás összege az állami költségvetésből származik és a kulturális minisztériumon keresztül érkezik az Alaphoz.

A Kult Minor egy érdekes társadalmi kísérletként is felfogható, hiszen döntéshozói mechanizmusa jó esetben akár kulturális önkormányzati modellként is értelmezhető lehetne. Ennek lényege, hogy a Kult Minornak csak az igazgatóját nevezi ki a kormányzati döntéshozó, a kulturális miniszter, míg az értékelő bizottságok tagjainak minimális többségét a nemzeti közösségek szervezetei saját maguk választják meg. Azaz optimális esetben megvalósulhat az az elv, amelynek lényege, hogy a nemzeti közösségek az őket érintő témákban maguk döntsenek.

Elmélet és gyakorlat

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? A miniszter kinevezi az Alap igazgatóját. Az egyes nemzeti közösségek számára értékelő bizottságokat hoznak létre. Ahány kisebbség, annyi bizottság, a számbelileg túlnyomó többségben levő magyarok és romák számára pedig három-három bizottság. Mindegyik öttagú, és ők döntenek a beérkezett pénzügyi támogatási kérelmekről. A jogkorük szinte kizárólagos, így a felelősségük is nagy. Az öt döntnök közül hármat a kisebbségi szervezetek választanak a saját jelöltjeik közül, kettőt az Alap igazgatója jelöl ki.

Ha tehát az Alap igazgatóját egy kisebbségellenes, soviniszta kormányzat nevezi ki, akkor várhatóan az igazgató sem jelöl a kisebbségek iránt pozitívan elkötelezett döntnököket, s ezzel jelentősen megnehezíti vagy rossz irányban befolyásolja a döntéseket. Természetesen ennek az ellenkezője is előfordulhat, hogy az igazgató túlságosan elfogult vagy elkötelezett egy-egy bizottság irányában, és olyan tagokat javasol saját hatáskörben, akik biztos többséget jelentenek akár kritikátlan döntések meghozatalánál is.

Koma-sógor alapon

Ilyen eset állt elő 2018-ban, amikor a parlament kulturális bizottsága vizsgálatot kezdeményezett, mert a roma etnikum egyes bizottságaiban szinte szó szerint sógor-koma alapon hoztak döntéseket. A vizsgálatot követően hat döntnök lemondott a posztjáról, köztük olyanok is, akiket az Alap igazgatója jelölt. Az idén a négyéves megbízatási ideje végéhez érkező igazgató, Molnár Norbert ezt azzal magyarázta, hogy nem tudott a döntnökök közötti rokoni viszonyokról. Az akkori parlamenti ellenzék szerint viszont ez az Alap létrehozását szorgalmazó Most–Híd párt korrupt tevékenységének egy újabb bizonyítéka.

Fontos tehát, hogy ki kerül az öttagú bizottságba, akárcsak az is, hogy ki jelölhet döntnököket az egyes bizottságokba. Ez idáig bármilyen szervezet tehetett ezekre a személyekre javaslatot, feltéve, hogy maga a szervezet legalább három évig foglalkozott kisebbségi kulturális tevékenységgel. 

A 2017/18-as botrányból okulva a most már kormányalkotó OĽaNO ifj. Peter Pollák vezetésével – kiegészülve SaS-es és Za ľudí párti beterjesztővel – idén áprilisban olyan törvénymódosító javaslatot nyújtottak be, amelynek lényege, hogy a döntnököket javasló szervezetek közül zárják ki az üzleti társaságokat. Ebben látják ugyanis a garanciáját, hogy gátat lehessen szabni a gátlástalan nyerészkedési céllal benyújtott pályázatoknak, illetve azok bizottsági támogatásának. A Kereskedelmi Törvénykönyv megfogalmazása szerint ugyanis az üzleti társaság fő célja, hogy nyereséget termeljen. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, 2021 augusztusától már csak a kisebbségi kultúrával foglalkozó társadalmi vagy nonprofit szervezetek jelölhetnek döntnököket, illetve vehetnek részt azok kiválasztásában. Az ilyen szervezetekről a Kult Minor jegyzéket vezet majd.

Az igazgató feddhetetlensége

A lapunknak nyilatkozó ifj. Peter Pollák parlamenti képviselő elmondta, hogy a múltban az ilyen üzleti társaságok leple alatt különböző kétes személyek próbáltak az Alaptól támogatásban részesülni. Javaslatuk lényege, hogy a támogatásnak a kulturális és nem a vállalkozói tevékenységet kell elősegítenie. A képviselő azt is elárulta, hogy bár a közbeszédben főleg a roma bizottságban történt visszásságokról szóltak a hírek, hasonló információik vannak a magyar és a ruszin bizottságokat érintően is. Hozzátette, emiatt elsősorban a kft.-k részvételét szeretnék kiszűrni.

pollak ifj.
Fotó:  Somogyi Szilárd
Ifj. Peter Pollák: Nem szeretnénk, ha a kft-k is részt vennének a döntéshozatalban

Az Alap vezetésével kapcsolatban pedig elvárás lesz, hogy az új igazgató csak erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen személy lehet, aki nem vesz részt korrupciós ügyekben.

Bár a képviselő a jövővel kapcsolatos elvárásairól beszélt, az általa sejtetett vád okán kikértük Molnár Norbert jelenlegi igazgató véleményét is. Egyrészt a törvényjavaslatról, illetve a munkásságát érintő kritikát illetően. Molnár szerint a roma kisebbség egy szűk csoportja a kezdetektől fogva támadja az Alapot. Az első problémák után kénytelen volt leváltani a roma bizottságok 40 százalékát, és újraértékeltetni az összes roma kérvényt. Azóta szerinte a bizottsági döntések zökkenőmentesen haladnak. Kiemelte, hogy az éves szinten meghozott 2000 döntés egyértelműen nem tetszhet mindenkinek, s ahol pénzt osztanak, ott mindig lesznek elégedetlenek, így számítaniuk kell rosszindulatú támadásokra is. Magával a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta, hogy alapvetően nem rossz, de diszkriminatív. Kizárja a regisztrációból a cégeket, például a kiadókat és a filmes cégeket, vagyis két meghatározó szegmenst, akik nem tudnának részt venni a bizottsági tagok megválasztásában.

Kicsiny az apparátus

Zuzana Kumanová, a kulturális minisztérium államtitkára elhibázottnak és fölöslegesnek tartja, hogy csak az Alap vezetőjére zúdul a kritika, mivel a bizottságok működését alapvetően a kuratóriumok összetétele határozza meg. Szerinte úgyszólván teljesen megfeledkezünk a döntnökök, illetve a bizottságok által megítélt támogatások felhasználásának az ellenőrzéséről. Hogy az arányokat érzékeltesse, elmondta, hogy az Alapnak alig több mint tíz alkalmazottja van, miközben a beérkező pályázatok száma a kétezret is meghaladja. (Tavaly ezekből majd ezerötszáz volt sikeres.)

kumanova
Fotó:  Somogyi Szilárd
Kumanová Zuzana: Hogyan ellenőrzik, hogy a kimutatások valósak?

Szerinte ezzel az apparátussal megoldhatatlan, hogy a „terepen” ellenőrizhessék, egy-egy támogatott rendezvény vajon a pályázatban leírtak szerint zajlik-e, vagy akár a pályázatban szereplő árképzés megfelel-e a valóságnak?

Gyakorlatilag lehetetlen egy év termését ugyanazon évben részletesen ellenőrizni, ezért az Alap az új pályázatoknál olyan pályázóktól is fogad terveket, amelyeknek az ellenőrzése még nem történt meg. Az államtitkár ezt problémásnak tartja.

A kultúra nem lehet biznisz

Az üzleti társaságoknak szerinte is távol kellene maradniuk a jelölésektől, mivel kérdéses, hogy a kisebbségek kultúrájának támogatására orientálódnak.

A vállalkozások projekt támogatást kérnek, viszont a projektek nem lehetnek üzleti alapúak. Hozzátette, hogy természetesen tudatában van annak, hogy egy-egy kisszámú közösség esetében sokszor átfedések vannak, s előfordul, hogy például egy előadó maga is vállalkozó.

Ezek az ellentmondások nyilván a törvénytervezet parlamenti vitájában is szóba kerülnek. Mivel a jelenlegi kormánykoalíció egyik vezérmotívuma a korrupcióellenesség, várható, hogy ennek jegyében a törvényhozók inkább a látszólag biztosnak tűnő megoldásra, vagyis az üzleti társaságok jelölési mechanizmusból való kizárására szavaznak majd. Tény, hogy a kft.-k lételeme a nyereség, ugyanakkor inkább az ellenőrzési mechanizmus erősítésében kellene keresni a megoldást, hiszen általában véve szokatlan, hogy egy nonprofit szervezetről eleve csak jót, egy üzleti társaságról pedig csak svindler eljárást tételezünk fel.

A szlovákiai magyar kultúra támogatására szánt összeg nagyságrendileg kisebb, mint a Magyarországról érkező támogatások után a szlovák költségvetésbe befolyó általános forgalmi adó (áfa) összege. Szlovákiának így saját forrást nem kell a kisebbségi kultúra támogatására fordítania, elég, ha a budapesti támogatások áfatartalmát használja fel a Kult Minor.

Megjelent a Magyar7 2021/19.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.