2026. augusztus 1., 19:49

Hullámlovaglás Comino és Gozo között

Ha nyár, akkor tenger. Ilyen egyszerű lenne? A mi esetünkben igyekszünk biztosra menni és már hónapokkal a tervezett indulás előtt eldöntjük, merre repülünk ki családostul a nyári szezon kezdetén, még mielőtt tényleg beindulna a főszezon a Mediterráneumban.

Málta
Fotó: Borka Zoltán

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, na jó, teszünk azért, hogy ne csak nyáron legyen lehetőségünk nekivágni a nagyvilágnak. Egy sziget mindig akad a repertoárban, végül a térképen a napfényes Máltát céloztuk meg, és repültünk el hozzá teljes hétre. A sok móka és kacagás közepette jutott programokból bőven. Hozok ebből egyet, hátha felkelti a tisztelt olvasó figyelmét, mondván, ezt kipróbáljuk a jövőben mi is.

A felhők sziluettje és a mélykék tenger
A felhők sziluettje és a mélykék tenger
Fotó:  Borka Zoltán

Az én személyemnek Máltához már volt köze, hiszen hat évvel ezelőtt alkalmam adódott a szigeten vitézkedni. Az idei felállás már a családias vonalat képviselte. Repülőjárat Valettába, az ország fővárosába gyakran megy, mi most úgy oldottuk meg, hogy Bécsből indultunk, majd Pozsonyba érkeztünk vissza. Ha nem szeretne az olvasó időt pazarolni a déli virtussal megáldott tömegközlekedésre, javasolni tudjuk, béreljen kocsit. A sziget nem nagy, járgánnyal órán belül bárhol ott lehet, csak tessék vigyázni és figyelni, a közlekedés a miénkhez képest fordítva van. Náluk a baloldali közlekedés dívik.

Lebegünk a Santa Maria-öbölben
Lebegünk a Santa Maria-öbölben
Fotó:  Borka Zoltán

Amúgy rengeteg a magyar ember ott és most nem a turistákra gondolok elsősorban. Egy magyar srác szolgált ki minket az autóbérlésnél és a szállásunk mellett található kisboltban szintén magyarok dolgoztak főleg, tehát ha szerencsés vagy, még nyelvi nehézségekbe sem fogsz belebotlani. Persze előnyös, ha az angollal nem állsz hadilábon. A brit gyarmati múlt miatt szinte minden máltai jól beszél angolul. Az állami ügyintézésben, az oktatásban és az üzleti életben is széles körben használják.

Sziklaormok előttünk
Sziklaormok előttünk
Fotó:  Borka Zoltán

Eltekintve attól, akár végigpunnyadhattuk volna az egész hetet, igyekeztünk programokkal színesíteni a mindennapjainkat. Az egyik ilyen programpontunk volt a hajóbérlés, mivel szerettünk volna ellátogatni Comino és Gozo szigeteire. Kaptunk magunk mellé egy szimpatikus kapitányt és indulhatott a kalózkodás.

A kék színek variációi a Kék Lagúnánál
A kék színek variációi a Kék Lagúnánál
Fotó:  Borka Zoltán

Átcsapattunk rögtön Comino partjaihoz, ahol érintettük egy rendkívüli fotogén természeti képződményt, amely az Elefánt-szikla névre hallgat. Megfelelő szögből nézve egy tengerből vizet ivó elefántra emlékeztet. Végül a Santa Maria öbölben kötöttünk ki, és hűsöltünk kicsit a mélykék tenger vizében. Gozo szigete innen lőtávolon belül volt, de a szeles idő és az ebből adódó hullámok feladták a leckét a kapitányunknak. Kaptuk is az arcunkba a sós vizet, miközben hullámlovaglásban közelítettük meg a következő helyszínünket. Gozo partjánál sikerült lehorgonyoztunk, párommal kiúsztunk a partra. A víz nyálkásra és csúszósra simította a köveket, így én szinte hason csúszva tudtam magamat partra vetni, mint valami döglött hal. Vicces látvány volt, még jó, rajtunk kívül senki sem látta.

Gozo partjainál pancsolunk
Gozo partjainál pancsolunk
Fotó:  Borka Zoltán

A szél magasabb fokozatba kapcsolt a tengeren, a kapitányunk salamoni döntésével nem volt érdemes vitatkozni, hiszen ilyenkor a legfontosabb a biztonság. Végül Gozo szigetét nem kerültük körbe, hanem átvágtunk mondhatni előtte és a Kék Lagúna felé vezetett ezúttal az utunk. Az itteni szigetvilág ikonikus látványvilága, naponta rengeteg ember keresi fel. Kivételesen a partmenti tömegjeleneteket a hajóról, lebegve a tengeren néztük végig.

A négy órán át tartó hajós kirándulásunk a végéhez közeledett. Vissza a kiindulóponthoz a tenger hullámai még jól megcsapkodták a hajó fenekét, amit természetesen mi is megéreztünk. Nyilván mindenünk csurom vizes lett, de az összképen ez nem hagyott nyomott. A megélt élmények az örökkévalóságnak szólnak. Ezekért úgyszintén érdemes élni és otthon tenni azért, az ilyen vagy ehhez hasonló helyekre az ember eljusson.

Lehorgonyozva a Kék Lagúnánál
Lehorgonyozva a Kék Lagúnánál
Fotó:  Borka Zoltán

Természetesen Málta nemcsak a tengerparti és vizes élményekről szól. Ha nem a tengerben, hanem a sziget történelmi és kulturális mélységeiben szeretnél elmerülni, akkor jó hírem van. Vár téged a Máltai Lovagrend öröksége, hangulatos városok, fenomenális barokk templomok, kiváló gasztronómia és még sorolhatnám. Lehet a következő alkalommal ide varázsolok egy idevágó témát, de addig is, mindenki járja a saját maga útját.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék