Hatalmas érdeklődést váltott ki a nyugdíj-előrejelzés
A Szociális Biztosító (SP) által 3,4 millió ügyfélnek kiküldött nyugdíj-előrejelzés maradéktalanul elérte legfőbb célját, vagyis jelentősen megnövelte a dolgozók érdeklődését a jövőbeli nyugdíjuk iránt. Erik Tomáš (Hlas-SD) munkaügyi, szociális és családügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be a fejleményekről, kiemelve, hogy a biztosító kirendeltségein hatalmas a nyomás, miközben májusban több tízezerrel nőtt az elektronikus ügyfélfiókot és a biztosító mobilalkalmazását használók száma.
A miniszter rámutatott: az emberek megértették, hogy a nyugdíj-előrejelzés nem csupán a várható nyugdíjkorhatár és az összeg megbecsülése miatt hasznos, hanem azért is, mert feketén-fehéren kiderül belőle, hogy a rendszer nyilvántartja-e az összes ledolgozott évüket. A hivatalos adatok szerint a dokumentumot 3,4 millió embernek kézbesítették sikeresen, és csupán megközelítőleg 135 ezren nem vették át a postai küldeményüket.
Erik Tomáš kifejezetten arra kérte a fiatalabb korosztályokat, hogy ne siessék el a Szociális Biztosító fiókjainak személyes felkeresését, és elsősorban az ötven év felettieknek adjanak teret az ügyintézésre. Kérte a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, foglaljanak előre időpontot, és ha tehetik, inkább egy későbbi dátumon intézzék el a hiányosságok pótlását. Ezzel biztosíthatják, hogy a nyugdíjhoz közelebb álló idősebb generációk zökkenőmentesen hozzáférjenek a szükséges ügyintézéshez.
Az ügyfelekhez eljuttatott kimutatás tartalmazta a nyugdíjba vonulás várható idejét, a juttatás becsült összegét, valamint a beszámított nyugdíjbiztosítási évek számát. A tárcavezető szerint éppen ez utóbbi adat váltotta ki a legnagyobb vitákat a társadalomban. A lakosság ugyanakkor lassan megérti, hogy a hiányzó évekért nem a biztosító a felelős. Amennyiben bizonyos időszakok nincsenek a nyilvántartásban, az a korábbi munkáltatók hibája, akik elmulasztották leadni a Szociális Biztosítónak az úgynevezett nyilvántartási lapokat. Egy friss törvénymódosítás értelmében azonban a cégeknek az idei év végéig kötelezően pótolniuk kell ezeket a hiányzó dokumentumokat.
A már megszűnt vállalatok esetében a biztosító az ügyfél által megadott információk alapján a levéltárakból kéri ki a szükséges iratokat. Ha a papírok ott sem lelhetők fel, magának az állampolgárnak kell bizonyítania, hogy valóban az adott cégnél dolgozott. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a procedúra a nyugdíjba vonulás előtt mindenképpen várt volna rájuk, így az előrejelzés csupán előrehozta a probléma megoldását.
A rögzítetlen időszakok közé tartozhatnak a közép- és felsőfokú tanulmányok is, ám ez kizárólag azokat érinti, akik 2004 előtt végezték az iskoláikat, ahogy a kötelező sorkatonai szolgálat ideje is gyakran kimarad a rendszerből. Míg az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok igazolására maradéktalanul elegendő a diploma bemutatása, a középiskolás évek esetében a helyzet némileg összetettebb. A tankötelezettség idejének múltbeli változásai miatt nem lehet automatikusan meghatározni, pontosan hány évet lehet beszámítani. A miniszter elmondása alapján egyeseknél ez három év, másoknál viszont csak kettő, így ehhez a tisztázáshoz elengedhetetlen magának az állampolgárnak az aktív közreműködése is.
A nyugdíj-előrejelzések bevezetését a parlament még 2023 nyarán, a jelenlévő képviselők elsöprő többségének támogatásával hagyta jóvá. A Szociális Biztosító a jövőben is folytatja a tájékoztatók kiküldését: az ötven év feletti ügyfelek évente, míg a fiatalabb korosztályok ötévente kapnak majd hivatalos értesítőt a nyugdíjuk várható alakulásáról.
