Ha hagyjuk, az állam kisajátítja a földeket
Májusban jelent meg a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának kezdeményezése, hogy egy új törvénnyel rendezné az úgynevezett nevesítetlen földek kérdését. Egy hasonló javaslat 2006-ban már fennakadt az Alkotmánybíróság hálóján.
A taláros testület szerint alapjogokat sértett a javaslat, s bár a mostani kezdeményezés azt ígéri, hogy ezt a hiányosságot már kiküszöbölték, a nyilvánosságra hozott előzetes információk nem oszlatják el a kétségeket. Ahogy múlik az idő, úgy merül feledésbe, hogy mit is jelent a nevesítetlen föld fogalma annak ellenére, hogy a mai napig több százezer hektárnyi erdőről és más földterületről van szó. Ezek egyik közös ismertetőjegye, hogy nem ismeretes a jogos tulajdonosuk személye, ami, bár furcsán hangzik, de lehetséges.
Az egykori tulajdonosok kihaltak, a földek tulajdonjogi rendezésében senki sem volt motivált. Az állami gazdálkodás négy évtizede megtette a hatását, s ezrével vannak olyan parcellák, ahol csak egy név, jobb esetben plusz egy születési dátum jelzi, hogy egykoron ki volt a földterület tulajdonosa.
Alkotmányellenes szándék
Az állam kétféle módon próbált a helyzeten javítani. Egyrészt az új földnyilvántartási folyamat, az úgynevezett ROEP volt hivatott rendbe tenni, amit lehetett. Erről viszont kiderült, hogy sok esetben hibás, gyakran megfelelően alá nem támasztott adatok alapján csatoltak (vagy éppen idegenítettek el) magánszemélyek javára vagy kárára földeket.
Hozzá kell tennünk, az állam nem kezdeményezi és semmilyen módon nem támogatja azokat a magánszemélyeket, akik szeretnének a nevesítetlen földek között utánajárni a lehetséges családi hagyatékuknak; minden költséget és eljárási terhet az állampolgárnak kell viselnie. Hangsúlyozzuk, olyan kaotikus helyzet rendbetétele érdekében, amelyet az állam idézett elő!
Az alkotmánybírósági döntés óta eltelt időszakban ezeket a földeket az állam kezelte, az Állami Erdővállalat vagy a Szlovákiai Földalap jogkörében, úgy, hogy ezek a földek nem kerültek az állam tulajdonába.
Inkább az önkormányzati használat
Ezen a helyzeten kíván ismét változtatni az állam. Erre már dr. Bugár Viktor, földügyekben jártas szakjogász hívta fel a Magyar7 figyelmét. A földművelésügyi tárca ugyanis májusban közzétette a nevesítetlen földterületekről szóló törvényjavaslata előzetes információját. Vagyis tájékoztatta a közigazgatást, a szakmai közönséget, és nem utolsósorban a lakosságot, hogy szándéka szerint a közeljövőben törvénnyel rendezné a nevesítetlen földek kérdését.
A minisztériumi javaslat 10 év türelmi időt irányoz elő, ameddig az ilyen vélt vagy valós igényeket az állam felé jelezni és bizonyítani lehet. Nem világos ugyan, hogy ez miért ne sértene jogot, de úgy tűnik, az állam ismét próbálkozik.
A szakjogász felvetésünkre azt is hangsúlyozza, hogy praktikusabbnak, könnyebben átláthatóbbnak tartaná, ha a nevesítetlen földek – tulajdonosuk jelentkezéséig – nem állami, hanem önkormányzati használatban lennének. Lássuk be, teszi hozzá Bugár Viktor, a Földalap ténykedésére az elmúlt években nemcsak a magyarság elleni szervezett eljárás (a Beneš-dekrétumok utólagos érvényesítése) nyomta rá a bélyegét, hanem a masszív korrupció is.
Nemzeti tragédiák közti különbségek
A minisztériumi javaslat kegyeleti, vallási és nemzeti szempontból kényesnek tűnő része, hogy külön kategóriaként kezeli az egykori, zsidó tulajdonosokhoz tartozó földeket.
A javaslat megjegyzi, hogy ezek tulajdonjogát az állam vagyoni igazságtalanságokat megszüntető szándékával rendezik. Miközben fejet hajtunk a zsidóság tragédiája előtt, nagyra értékeljük, hogy az államnak „a vagyoni igazságtalanságok terén” jobbító szándéka van.
Bugár Viktor jogász jelzését, hogy az állam ismét készül valamire, ezúton adjuk tovább. A törvényjavaslat előkészítő szakaszában vagyunk, az előzetes információszolgáltatás után a következő kör ez év októberében kezdődik. Látszólag messze van az még, de ha felkészületlenül ér bennünket az őszi törvény-előkészítési folyamat, annak messzire ható következményei lehetnek. Nem kőbe vésve, hanem a telekkönyvek lapjaira írva.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/22. számában.
