Felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát a parlament, őrizetbe került Seszták Miklós

A javaslatot 139 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a parlament, a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben. Magyar Péter felszólalásában is kérte, hogy függesszék fel mentelmi jogát, mert - mint mondta - minden tettéért vállalja a felelősséget. 

A Legfőbb Ügyészség múlt hét kedden kezdeményezte a kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését egy, a miniszterelnök európai parlamenti képviselői jogviszonyának megszűnése miatt újraindított nyomozás miatt. 

A Legfőbb Ügyészség 2024. szeptemberi közlése szerint Magyar Péter az év június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, amikor az őt mobiljával videózó férfitól elvette telefonját, majd azt "szándékosan a Dunába ejtette". 

Az ügyészség szerint a politikus magatartása a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának megvalósítására alkalmas. Magyar Péter ezt követően, múlt hét kedd este a Facebookon közzétett videóüzenetében arra kérte az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát, egyben kifogásolta, hogy a Legfőbb Ügyészség egyszerre kérte az ő, valamint Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztését.

Felfüggesztette Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogát hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés.

A parlament 139 igen szavazattal függesztette fel az ellenzéki képviselő mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben. 

Az ülésen a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt. Seszták Miklós - aki 2014 és 2018 között volt nemzeti fejlesztési miniszter - mentelmi jogának felfüggesztését a Központi Nyomozó Ügyészség kérte, amit azzal indokoltak, hogy ellene vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást.

A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a korábbi tárcavezető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselőjétől 2015 és 2018 között - közvetítőn keresztül - több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át. Egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője - a reménybeli állami megrendelések fejében - emellett felajánlotta, hogy minden beruházás után az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10 százalékát - közvetítő közreműködésével - visszajuttatja a politikusnak. Mindezeken túl a korábbi fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt számos uszoda- és tornaterem-beruházás kapcsán a fejlesztésben érdekelt cég képviselőjétől összesen mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott - közölte az ügyészség. 

Seszták Miklós a parlament ülésén nem vett részt, korábban közleményben utasította vissza a vádakat. Úgy fogalmazott: semmilyen bűncselekményt nem követett el, és semmilyen bűncselekmény elkövetéséről nincs tudomása. 

A politikus az ellene megfogalmazott ügyészségi "megalapozott gyanú" minden elemét alaptalannak nevezte. Kijelentette: természetesen bármely időpontban kész bármelyik hatóság előtt megjelenni, nyilatkozatot tenni, és megvédeni az igazát. Czakó Czirbus Pál (Tisza), a mentelmi bizottság előadója a döntés előtt azt mondta, a bizottság elnöke a cselekmény súlyára, jellegére figyelemmel a mentelmi jog felfüggesztését indítványozta, ami megfelel a korábbi ciklusokban a testület közvádas ügyek nagy részében követett gyakorlatának. 

A javaslatot a testület nem fogadta el, a kormánypárti képviselők igennel szavaztak, az ellenzéki képviselők megjelentek ugyan, de nem vettek részt a voksolásban - ismertette, jelezve, a bizottság így azt javasolta, hogy Seszták Miklós mentelmi jogát ne függesszék fel.

Felfüggesztette Hankó Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés.

A parlament a döntést 139 igen szavazattal hozta meg, a mentelmi bizottság döntésével ellentétesen. 

Az ülésen a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt. Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés bűncselekménye miatt kezdeményezte az ügyészség, amely szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát (KKPIK) használták fel jogellenes cselekményre az előző Orbán-kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere, az alap elnöke irányításával több mint 17 milliárd forintos kárt okozva az központi költségvetésnek.

Hankó Balázs korábban koncepciósnak minősítette az eljárást. Sasi-Nagy Edit (Tisza), a mentelmi bizottság elnöke elmondta, a testület ülésén a mentelmi jog felfüggesztésére tett javaslatot a cselekmény jellegére, súlyára, különösen jelentős összegszerűségére figyelemmel. A javaslatát a bizottság azonban nem fogadta el: a három kormánypárti képviselő igennel szavazott, az ellenzéki képviselők az ülésen részt vettek, de nem voksoltak - magyarázta. Hozzátette, ennek ellenére érvényes határozati javaslat született, miszerint a parlament ne függessze fel Hankó Balázs mentelmi jogát.

A mentelmi jog felfüggesztésére a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként tett indítványt Lajtár István legfőbbügyész-helyettes az Országgyűlés elnökénél múlt kedden.

Az ügyészség közleményében azt írta, a gyanú szerint a KKPIK-n keresztül az ideiglenes kollégium rendelkezése alá kerülő vagyont – részben, de tömegesen – jogszabállyal és az alapító határozattal jóváhagyott céltól eltérően használták fel. A gyanú szerint a 2025 második félévétől meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre beadott kérelmek - érdemi elbírálás nélküli - teljesítésével a kezelt vagyont a 2026-os választások kampányköltségeinek fedezésére és a kérelmezők személyes céljaira fordították. Hankó Balázs és társai az NKA vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, melyben a formális és tényleges döntéshozatal elvált egymástól - írták, hozzátéve: 

az NKA-ról szóló törvény értelmében a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehet részt.

– emelték ki.

Az NKA által kezelt vagyont a KKPIK neve alatt kiállított támogatói okiratokkal tavaly szeptember és idén április között 1079 esetben használtak fel az NKA-ról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak. Hankó Balázs cselekménye az eljárás során eddig beszerzett bizonyítékok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megállapítására látszik alkalmasnak – közölték. Az ügyben júniusban többeket letartóztattak: 

Bús Balázs korábbi NKA-alelnököt, volt óbudai polgármestert, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselőt, a 17 milliárd forint kiosztásáról döntő KKPIK korábbi elnökét, Krucsainé Herter Anikót, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) májusban felfüggesztett főigazgatóját, valamint az NKTK kabinetvezetőjét és az ideiglenes kollégium két, az egykori Kulturális és Innovációs Minisztérium által delegált tagját.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter július 31-én közölte, hogy 3,3 milliárd forintnál többet fizettek vissza a nyertesek azokból a támogatásokból, amelyeket az NKA "hírhedt" ideiglenes kollégiuma ítélt oda. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség július 21-én azt közölte, hogy az NKA-ügyben nyomozati cselekményeket végzett a Fidesz szervereit biztosító központban, a nyomozók kommunikációs rendszert, adatbázist foglaltak le. 

A Legfőbb Ügyészség augusztus 12-én közölte, hogy részben elutasította a Fidesz panaszait a hatósági fellépés miatt. Szeptember 7-én az NKA-ügyben újabb két embert vettek őrizetbe, akik a gyanúval érintett gazdasági társaság nevében több mint 80 millió forint támogatást igényeltek dokumentumfilm készítésére a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ám a film az elszámolás időpontjára nem készült el. Szeptember 9-én a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte a két, költségvetési csalással és más bűncselekménnyel gyanúsított letartóztatását. Egyikük sajtóhírek szerint Fásy Ádám üzletember felesége, Fásyné Gurzó Mária.

A Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) őrizetbe vették Seszták Miklós (KDNP) országgyűlési képviselőt, volt nemzeti fejlesztési minisztert hétfőn - tudta meg a 24.hu Papp Gábortól, a politikus ügyvédjétől.

Seszták Miklós hétfő délelőtt, miután az Országgyűlés megszavazta mentelmi jogának felfüggesztését, bement a KNYF budapesti épületébe. Mielőtt belépett volna az ügyészségre, a 24.hu kérdésére elmondta: arra számított, hogy felfüggesztik a mentelmi jogát. Megismételte, 

nem követett el bűncselekményt, továbbá közölte, hogy a megfogalmazott gyanút, miszerint pénzfutárokon keresztül vett át több milliárd forintot, "nem is tudja értelmezni".

Közölte, vallomást kíván tenni, ezért érkezett a KNYF-re. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte erre most nem fognak neki lehetőséget biztosítani. Az ügyészség a múlt heti közleményében emlékeztetett: Seszták Miklós 2014 júniusától 2018 májusáig volt nemzeti fejlesztési miniszter, ekkor feladatai közé tartozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete, illetve közlekedés területén a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása. A Volánbusz Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta. 

A közlemény szerint egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője, a reménybeli állami megrendelések fejében felajánlotta, hogy minden beruházás után az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10 százalékát visszajuttatja Seszták Miklósnak, ugyancsak közvetítőkön keresztül. A kérdéses cégcsoport 2015 és 2018 között több kiemelt állami beruházást nyert el, amellyel összefüggésben a gyanú szerint több mint 1 milliárd forint jogtalan előnyt juttatott a volt fejlesztési miniszternek.