Ezt rontja el Matovič!
Érdekes interjú jelent meg a Szlovák Hírügynökség oldalán szombaton. A közkedvelt elemző, Juraj Hrabko nyilatkozott a Tablet.tv-nek arról, szerinte mit kellene a kormányfőnek másképp csinálnia, hogy az emberek könnyebben lenyeljék a keserű pirulát. Pártállástól függetlenül, Hrabko mond néhány megszívlelendő dolgot.
Mindannyian látjuk, micsoda különbség van a társadalom tavaszi, illetve mostani hozzállása között. Akkor, a járvány első hulláma idején a lakosság az aktuálisnál jóval szigorúbb intézkedéseket is zokszó nélkül fogadott, sokan bosszankodtak ugyan a bezárt boltok és lezárt járáshatárok miatt, de a legtöbben belátták, mindez szükséges ahhoz, hogy átlendüljünk a nehezén.
Ez most nyilvánvalóan nincs így!
A közösségi oldalak forrnak az indulattól, s míg néhányan észérvekkel, legtöbben inkább csak indulattal próbálják alátámasztani, miért túlzóak a kormány aktuális intézkedései. Egyre kevésbé vesszük komolyan a vírust, s az elemző szerint ezt a kormánynak, már csak saját érdekében is, mindenképp figyelembe kell vennie!
Hrabko szerint ugyanis várhatóan egyre több ember nyúl majd a rendelkezésre álló jogi eszközökhöz, hogy szót emeljen a kormány intézkedései ellen. Az elemző azt mondja, a kapkodva, kaotikusan elfogadott intézkedések,
habár szükségesek voltak,
csak csökkentették a kormányba és az illetékes közegészségügyi hatóságokba fektetett bizalmat. Ezzel nem lehet nem egyetérteni, hiszen mindannyian láttuk a hét elején miként változott a teljes tiltás szinte 24 óra alatt egy viszonylag tolerálható, ötvenfős limitté. "Egész egyszerűen nem lehet valamit teljesen betiltani, aztán két nap múlva megváltoztatni" - jelentette ki az elemző.
Hrabko úgy véli, a kormányfő politikai szótára túlságosan is leegyszerűsített, olyan szituációkban is a nép egyszerű fiaként lép fel, amikor államférfinek kellene mutatkoznia, de a legnagyobb hibát talán ott követi el, ezzel gyakorlatilag egy egész országot magára haragítva, hogy tulajdonképpen
a lakosságra tolja a járványhelyzet alakulásának felelősségét!
Lássuk be, még,ha többé-kevésbé igaz is, hogy az emberek tehetnek arról, milyen ütemben terjed a járvány a második hullámban, azért ezt lépten-nyomon kihangsúlyozni nem biztos, hogy megfelelő politikai stratégiai. Elidegeníti a lakosságot a kormánytól, felesleges dacot szül, ráadásul az egész kicsit olyan, mintha egy politikus azzal kampányolna a választás előtt, biztosan nem lesz pénz nyugdíjemelésre, mert túl sokan csalnak a járulékokkal.
Hrabko egy keveset emlegetett, de igen szembetűnő problémára hívja fel a figyelmet, mondván, gond van a döntéshozatali mechanizmussal is!
Szerinte ugyanis egyáltalán nem kellene a kormány tanácsadó szerveinek, például a válságstáb döntéseit ideje korán nyilvánosságra hozni. A nem kötelező érvényű, tulajdonképpen ajánlások szintjén megfogalmazott "tanácsok" ugyanis nem feltétlenül tartoznak a nyilvánosságra, elég lenne azokról beszámolni, amelyeket a kormány egyébként is jóvá hagy, tehát kötelező végrehajtani. Ezzel is csak egyet tudunk érteni, hiszen így elkerülhető az az összevisszaság, egymásnak ellentmondó intézkedészuhatag, amely már az első hullám idején is megjelent (gondoljunk csak a határlezárások körüli hercehurcára), most a második hullám idején azonban jóval intenzívebb.
Az elemző részéről szintén jogos felvetés, hogy a kormányfő végre észrevehetné, mekkora zavart okoz, ha
az ajánlásokat és a kötelező intézkedéseket egyazon sajtótájékoztatón mondják el, élesen nem elhatárolva a kettőt.
A hét eleji sajtótájékoztatón például a miniszterelnök bejelentette, gyakorlatilag az összes nyilvános rendezvény elmarad, majd néhány percre rá az országos tiszti főorvos már arról beszélt, 12 óránál nem régebbi negatív teszttel azért csak megtartható lesz némelyik. Az már csak hab a tortán, hogy azóta ez is megváltozott.
