2022. március 17., 10:22

Eltűnhet a kárpátaljai magyar közösség?

A ukrajnai háború elsődleges mellékhatásai: a menekültválság és az energiabiztonság kérdése a Duna mindkét partján uralták a közbeszédet.

Ukrajna menekültek
Fotó: TASR/AP

A február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború következtében Kelet-Közép-Európa soha korábban nem látott menekülthullámmal küzd. Múlt hét végéig az ukrajnai menekültek száma meghaladta a 2,5 milliót, vagyis az orosz támadást követően Ukrajnából bő két hét alatt hagyták el annyian otthonukat, mint a 2015-ös menekültkrízis csúcspontján a Közel- és Közép-Kelet háborús régióiból hosszú hónapok alatt. A legnagyobb menekülthullámmal ezúttal Lengyelország néz szembe, de 2015-től eltérően Magyarország mellett Szlovákia is célországgá vált.

Tartósan Szlovákiában maradhatnak az ukrajnai menekültek

A szlovák hatóságok szerint február 24-e óta napi 10-13 ezer menekült lépte át az ukrán határt, feltételezhetően közülük több tízezren Szlovákiában maradtak. Eduard Heger kormányfő a múlt hétvégén arról beszélt, Szlovákiának fel kell készülnie, hogy  Ukrajnából akár napi húszezer menekült is érkezhet, akik közül sokan tartósan az országban maradnak.

A menekültek fogadása az elsődleges humanitárius kríziskezelés mellett távlatosan lehetőséget ad Szlovákiának az egyes területeken jelentkező munkaerőhiány enyhítésére.

Megjegyzést érdemel, hogy Igor Matovič pénzügyminiszter már a krízis első napjaiban konkrét javaslatokat fogalmazott meg az Ukrajnából érkező menekültek tartós letelepedésének elősegítésére. Matovič felvetése az előző évek szlovákiai munkaerőpiaci realitásaival számolva nem légből kapott, hiszen a legtöbb vendégmunkás Szerbia mellett éppen Ukrajnából érkezik az országba.

A vendégmunkások többsége az utóbbi években jellemzően szezonális munkát vállalt, a háborús krízis azonban új helyzetet teremt. Ugyanez a jelenség játszódott le Csehországban és Lengyelországban is, csak Szlovákiához képest ezekbe az országokba jóval több ukrajnai vendégmunkás érkezett az előző években. Mindhárom országra igaz, hogy a rokon nyelv megkönnyíti az Ukrajnából érkezők esetleges tartós társadalmi integrációját.

heger
Fotó:  TASR
1. A menekültek fogadása távlatosan lehetőséget ad Szlovákiának a munkaerőhiány enyhítésére. A képen Eduard Heger kormányfő és Roman Mikulec belügyminiszter a felsőnémeti határátkelőnél
Megszűnéssel fenyegeti a kárpátaljai magyarságot az újabb menekülthullám

Magyarországra a háború kitörése óta közel 200 ezer, nagy számban a szomszédos Kárpátaljáról származó menekült érkezett. Nem ismertek pontos számok, hogy közülük mennyien kerültek ki a legutóbbi ukrajnai népszámlásás idején mintegy 130 ezres kárpátaljai magyar közösség soraiból. Feltételezhető, hogy azok a kárpátaljai magyarok, akik rászánták magukat otthonuk elhagyására, ha csak egyéb családi ok nem játszott közre, nagyrészt Magyarországra menekültek.

A számokat látva nem alaptalan a kárpátaljai magyar értelmiségiek félelme, hogy a 2014–15-öt követő újabb menekülthullám végzetesen érintheti a helyi magyar közösséget.

Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, a kárpátaljai magyar közösség létszáma az állandó elvándorlás következtében már a mostani menekültválság előtt is közelebb lehetett a százezerhez. A jelenlegi háborús konfliktus csak tetézte az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzetét, ami miatt éppen a közösség jövőjét biztosítani hivatott aktív korúak hagyták el nagy számban szülőföldjüket.

Kérdéses, s a fegyveres konfliktus lezárásáig pedig inkább csak elvi felvetés, hogy a jövőben mód nyílik-e egyáltalán a szülőföldjüket elhagyó magyarok visszaköltözésére. Rövid és középtávon egy esetleges közeli békekötés ellenére is az életkörülmények további romlásával lehet számolni, ami aligha hat majd ösztönzően arra, hogy a szülőföldjüket elhagyó magyarok tömegesen visszatérjenek.

Ha a kisebbségi jogok szavatolása terén áttörést nem is jelentene, a gazdasági lehetőségek tekintetében kedvező fordulatot hozhatna Ukrajna uniós csatlakozása, ami azonban a realitásokat figyelembe véve, legfeljebb évtizedes távlatban képzelhető el.

A múlt heti informális uniós csúcstalálkozót követően világossá vált, Kijev hiába kezdeményezte az ország gyorsított felvételét, az EU – több más társadalmi és gazdasági problémák tömkelegével küzdő balkáni államhoz hasonlóan –, Ukrajnával sem tesz kivételt. A törésvonal ezúttal is a tagfelvételt sürgető kelet-közép-európai államok – köztük Magyarország és Szlovákia – és az azt ellenző magországok között húzódott.

orbán
Fotó:  MTI
2. A kampány hajrájához közeledve a felmérések a Fidesz–KDNP erősödéséről tanúskodnak. A képen Orbán Viktor miniszterelnök az uniós vezetők múlt heti csúcstalálkozóján
Hogyan váltható ki az orosz energiaimport?    

Az elmúlt napokban Szlovákiában a menekültkrízis mellett az orosz gázimporttól való függés, s ezáltal az energiabiztonság kérdése kapta a legnagyobb figyelmet. Hangzatos kijelentésekből a múlt héten sem volt hiány. Zuzana Čaputová államfő mellett több kormányzati szereplő is az orosz energiahordozók behozatalától való függés megszüntetéséről értekezett. Bár a jelenlegi krízis egyértelműen igazolja, hogy az orosz energiafüggőség enyhítése az ország elemi érdeke, rövid távon ez aligha kivitelezhető. A szakértők egybehangzóan állítják, a kieső kőolajszállítások könnyebben pótolhatók a világpiacról, de legalább fél évtized szükséges ahhoz, hogy Szlovákia kiépítse azokat a kapacitásokat, amelyekkel kiváltható lenne az Oroszországból érkező földgáz.

Richard Sulík gazdasági miniszter több megszólalásával is igyekezett megnyugtatni a közvéleményt  azt állítva, hogy az idei évre biztosítva van Szlovákia energiaellátása. A szakértők ennél óvatosabban fogalmaznak, de abban egyetértés van, hogy a kapacitások elégségesek a jelenlegi fűtési szezon végéig, s a téli hónapokat követően a lakosság energiaigénye is csökkenni fog.

Láthatóan ugyancsak a közvélemény megnyugtatását célozta a gazdasági tárcavezető kijelentése, miszerint az idei évben az energiaárak változatlan szinten maradnak. Kérdéses, hogy ez a kijelentés tartható lesz-e, hiszen még abban az esetben is, ha az orosz import zavartalan marad, egy elhúzódó konfliktus tartósan magasba röpítheti a világpiaci energiaárakat.

Ideges piacok, határozott kormány

Az ukrajnai háborúra a pénzpiacok is rendkívül idegesen reagálnak, amit a közép-európai valuták is megszenvednek. A múlt héten a magyar forint mellett a cseh korona és a lengyel zloty árfolyama is rendkívüli mértékben ingadozott – a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest egy időre a történelmi mélypontot jelentő 400-as szintet is átlépte. A forint értékvesztése az április 3-i választások előtt három héttel nem meglepő módon kampánytémává vált Magyarországon.

Az energiabiztonság kérdése déli szomszédunkban is kiemelten foglalkoztatja a közvéleményt. A hatóságilag rögzített üzemanyagárak sok magyar család pénztárcáját kímélik meg, de az ezáltal kiváltott kereslet miatt a múlt héten átmenetileg ellátási zavarok keletkeztek, ami a nyilvánosságban szintén nagy figyelmet kapott.

A legutóbbi felmérések, amelyek már az ukrajnai háború kitörése után készültek, azt mutatják, a kormánypártok még növelni is tudták az előnyüket az ellenzéki összefogással szemben. Általánosságban elmondható, hogy a válsághelyzetek a kormányon lévők pozícióját erősítik – feltéve, ha a kormány helytáll a krízis kezelésében. Az Orbán-kormány a háborús konfliktus kapcsán az Ukrajnából érkező magyar és ukrán menekültek támogatása mellett két sarokpontot fogalmazott meg: meg kell védeni a magyar emberek biztonságát, vagyis ki kell maradni a háborúból, illetve meg kell óvni a magyar gazdaságot a konfliktus káros hatásaitól.

Mindkét kormányzati célkitűzés messzemenőkig találkozik a magyar társadalom nagy többségének elvárásaival, ezért nem meglepő, hogy

a kampány hajrájához közeledve a közvélemény-kutatások a Fidesz–KDNP erősödéséről tanúskodnak. Az ellenzéki összefogás érzékelhetően mozgósítási nehézségekkel küzd.

Miközben Márki-Zay Péter csapkodó, kapkodó megnyilatkozásai jól érzékelhetően a kormánypártok malmára hajtják a vizet, a kiszivárgott belső felmérések azt mutatják, az ellenzéki listavezető mögé továbbra sem sorakoznak fel egységesen a kormányváltást óhajtó választók. Mivel az április 3-i voksolást egyértelműen a szembenálló szavazói tömbök mozgósítása dönti majd el, az ellenzék cselekvőképességét gyengítő vezetői válság döntő körülménynek bizonyulhat.

Megjelent a Magyar7 2022/11. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.