2022. április 14., 08:00

„Egyelőre megvagyunk” – helyzetkép Kárpátaljáról

Már második hónapja tart a Kelet-Ukrajnában zajló háború, és nem tudni, mikor lesz vége. A béketárgyalások – jelentősebb eredményt nem hozva – megrekedtek, s jelenleg minden jel arra utal, hogy Putyin folytatni akarja ezt az esztelen háborút. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a bő másfél hónap alatt – április 9-éig több mint 4,5 millió ember hagyta el Ukrajnát, hogy külföldön találjon menedéket. A legtöbben a szomszédos országokba menekülnek, és vannak, akik időközben visszatértek már a hazájukba, mert nem tudják máshol elképzelni az életüket. Jelentős számú háborús menekült pedig Ukrajna nyugati megyéiben, Kárpátalján lelt átmenetileg otthonra. De milyen is az élet most a háború előszobájában, Kárpátalján?

ukrajnai menekült kislány
Fotó: TASR/AP

„Persze még most is tele vannak aggodalommal az emberek, de az az igazság, hogy bizonyos értelemben megtanultunk együttélni a kialakult helyzettel, ami az első napok ijedelme után valamivel nyugalmasabb is” – fogalmazott portálunknak az Ungvár mellett élő Varga Brigitta, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa. Mint mondta, azok közül, akik a háború kitörését követő első napokban elhagyták az országot, néhányan vissza is tértek Ukrajnába, férfiak és teljes családok is, de olyanok is voltak, akiket visszafordítottak a határról.

Sokan ugyanis abban a hiszemben voltak, hogy magyar útlevéllel át tudnak menni a határon, ám visszafordították őket”

– mondta Brigitta hozzátéve, emiatt több telefonhívás is érkezett az ottani konzulátusra, mert sokan az ukrán határon szembesültek csak azzal, hogy a rendszer ugyan jelzi, hogy magyar útlevéllel akarják átlépni a határt, de látják az ukrán állampolgárságot is, s itt, Ukrajnában nyilván ők elsődlegesen Ukrajna állampolgárainak számítanak, és emiatt a férfiakat visszafordítják. „Ez okozott még némi félelmet, mert a behívók azért jönnek, de általánosságban véve azt kell, hogy mondjam, megvagyunk” – mondta Brigitta.

Büntetnék az országot elhagyó férfiakat

Ezeket a félelmeket nyilvánvalóan az is okozza, hogy az ukrán honatyák egy csoportja a napokban beterjesztett egy törvénytervezetet, amely büntetőjogi felelősséget javasol azokkal a hadköteles férfiakkal szemben, akik a hadiállapot idején illegálisan elhagyták az országot. A tervezet értelmében a hadköteles férfiaknak haza kellene térniük a hadiállapot kihirdetésétől számított 15 napon belül.

A férfiak persze félnek a törvénytől, sokakat megbotránkoztatott, s aki elment, az a véleményem szerint, emiatt a törvény miatt, ha elfogadásra kerül, még inkább fél majd visszajönni”

– fogalmazott Brigitta. Persze, nem mindenki nézi jó szívvel azokat, akik elhagyják az országot. „Március 8-án például a sajtóban az volt a felkapott hír, hogy azoknak a férfiaknak, akik aznap át akartak jutni a határon, egy szál virágot adtak a határőrök, így próbálták megszégyeníteni őket a nemzetközi nőnapon” – mondta.  

Sok minden drágább lett

Az élelmiszer-ellátás még mindig folyamatos, az alapvető élelmiszerek többé-kevésbé kaphatók, viszont érezhetően kevesebb az áru a boltokban. Ezt persze az is okozza, hogy sokkal több itt most az ember, hiszen rengeteg menekült tartózkodik jelenleg Kárpátalján, több száz ezer ember, eleve Ungváron csak 50 ezer menekült van. „Előfordul most már az is, hogy két-három napig hiányzik egy-egy áru, de a negyedik nap megjelenik a pultokon” – mondta még Brigitta hozzáfűzve,

az árak viszont jóval magasabbak lettek, a boltokban mintegy 30-40 százalékkal szinte minden többe kerül, mint a háború előtt.

A munkahelyek működnek, annak ellenére, hogy voltak, akik elhagyták az országot. „De nagyon sok családfenntartó itt maradt, ha csak az ismeretségi körömet nézem, azok közül is. Ungváron például van egy kenyérgyár, ahol a dolgozók 70 százaléka férfi, akik pakolják a pékárut, hordják ki Kárpátalja-szerte, és nem mentek el, itt maradtak, mert nem tehettek mást. Vagy például Nagydobronyban úgyszintén, ami Kárpátalja egyik legnagyobb magyar települése és jelentős mezőgazdasági terület, ahol most van például a retekszezon. Fóliasátrakban termesztik itt a retket, ami most érett be, és ott vannak fa érfiak, művelik a földet. De tudok olyan területekről is, ahol elvetették február elején a retket, és most ott van a több tonnányi retek, de nincs, aki felszedje és megművelje a földet, mert elmentek a családok, elmentek a férfiak” – fűzte hozzá Brigitta.

Sokan visszatérnének, de nem tudni, lesz-e hova

Kárpátalján átmenetileg, rövidebb vagy hosszabb ideig rengeteg ukrán menekült húzódott meg, akik vagy ott próbálják meg átvészelni a háborút, vagy tovább szándékoznak onnan menni, a határon túlra. Persze, a kapacitások ott is végesek. Ungvár lassan megtelik, egyre nehezebb ott lakóhelyet találni. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjének egy a Világgazdaságban megjelent írása szerint az ingatlanpiacon teljesen elszabadultak az árak. „Amíg Ungváron havi 100 és 200 dollár között mozgott az albérletek ára, ez most a többszörösére ugrott.

A tehetős kijevi menekültek akár ezer dollárt is hajlandók fizetni egy-egy lakásért.

Kárpátalján a privát szektorban gyakorlatilag nincs szabad szálláshely, a háború elől menekülők közül közel 400 ezren leltek ideiglenes otthonra Ukrajna legnyugatibb megyéjében” – írja Dunda az említett cikkben.

„Nemrégiben született egy felmérés, amelyet az ukránok körében végeztek, és amely szerint a válaszadók hetven-nyolcvan százaléka azt tervezi, hogy a háború befejeződése után szeretnének visszatérni a lakóhelyeikre. Hogy lesz-e hova, azt nem tudjuk. Viszont az ukrán elnöki hivatal pár napja tett egy kijelentést, miszerint elkezdik a lakóházak építését” – mondta Varga Brigitta hozzáfűzve,  több mint 66 ezer kérelem érkezett be megrongált vagyontárgyakról, ingatlanokról. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kirilo Timosenko ennek kapcsán kijelentette:

folyamatban van egy olyan projekt kidolgozása, „amely az ideiglenesen lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatását és foglalkoztatását célozza. A közeljövőben hozzálátunk a lakóházak építéséhez is”.

„Tudomásom szerint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is tervez egy jelentősebb programot Kárpátalján: négy apartmanház építését, elsősorban a menekültek számára, mivel rengeteg olyan ember van, aki elvesztette az otthonát. Gondolkodnak azon is – mondta Brigitta –, hogy hogyan tudnák itt, Kárpátalján foglalkoztatni azokat az embereket, akiknek új életet kellett kezdeniük, mert mindenüket elveszítették.

Nem ördögtől valók a kárpátaljai magyarok

A hosszabb-rövidebb ideig Kárpátalján maradó menekültek ellátása persze nem kis pénzbe és fáradságba kerül. „Szerencsére azonban rengeteg adományt kapunk, akár a Magyar Református Szeretetszolgálat, akár az Ökumenikus Segélyszervezet révén és más karitatív szervezetek által” – mondta Brigitta hozzáfűzve, az ő településükön, az iskolában például egy 50 férőhelyes szállás van kialakítva, ahol a menekültek száma változó. Az ötven az stabilan megvan, mondja, de van, aki például már egy hónapja itt tartózkodik, mert nem tud továbbmenni, a nagyobb részük azonban folyamatosan cserélődik.

És naponta 50 embert háromszor folyamatosan étkeztetni azért nem kis dolog akkor sem, ha rengeteg segélyszállítmányt kapunk.”

Brigitta azt mondja, problémák nincsenek közöttük, kezdetben több esetben még azt hallották a menekültektől, hogy félve jöttek Kárpátaljára, nem tudták, mi várja itt őket. Hiszen például Iryna Farion ukrán aktivista, volt oktatási miniszter is azt híresztelte a magyarokról, hogy azok debilek, s hogy a kutyák is okosabbak tőlük, mert azokat legalább meg lehet nevelni, de a magyarok ukránul sem képesek megtanulni.

Ennek a propagandának olyan nagy súlya volt, hogy az ukrán emberek, akik nem tudták, hogy mi van itt, az ország nyugati részében, azok ezt el is hitték.

Sok esetben ezért féltek, és aztán kellemesen meglepődtek, és nagyon hálásak voltak nekünk. Volt olyan menekült is, aki, amikor kijelentkezett tőlünk, hogy tovább utazzon külföldre, írt nekünk egy búcsúlevelet, amelyben leírta, hogy mennyire megváltozott a véleménye rólunk, magyarokról, s hogy milyen jól érezte magát itt” – zárta Brigitta.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.